Szászrégen

Több évtizedes tervezés után 

Átalakul a központi park 

Több évtizede tervezik a szászrégeni központi park átalakítását. Az ötlet Nagy András polgármestersége ideje alatt került nyilvánosságra, de nem történt meg a kivitelezés. Márk Endre polgármester is felkarolta a tervet. Elmondta, hogy egy szaktanácsadó cég készíti a megvalósíthatósági tanulmányt, amely nemcsak a központi parkot foglalja magában, hanem a katolikus templomig terjedő főtéri útszakaszt is. 

Amennyiben több pályázatot sikerül elnyerni, az ide vezető utcákat is felújíthatják, átalakíthatják. Egyelőre két változaton dolgoznak, az egyik alapján a központban mélygarázst alakítanak ki, így a felszínen megszüntethetik a parkolást, a másik pedig a teret rendezné át úgy, hogy a szükségletnek megfelelő számú helyet alakítanának ki. Nem csak a parkot, hanem a járdákat, az utcát is átalakítanák, kerékpársávokat is kialakítanának, új aszfaltréteg kerülne az útra. 

– Láthatóvá tennénk a gyönyörű épületek homlokzatát, így felszámolnánk az „erdőt” a főtéren. Korábban is egy nyílt (vásár-) tér volt itt, ezt a hangulatot hozná vissza az új terv. Van a városnak megfelelő zöldövezete, ott van az Ifjúsági park, belefoglaljuk a városi környezetbe a Kerekerdőt, így a cél egy szép, reprezentatív tér kialakítása – mondta a polgármester. 

Azz Országos Befektetési Társaságnál (CNI) vagy a vidékfejlesztési kiírások egyikére pályáznának. A térrendezéshez tartozik még, hogy az áramszolgáltató vállalat beruházásaként műszaki árkot alakítanak ki, ahova bevezetnék az oszlopokról a kábeleket. Erre már megvan a terv is. 3,5 millió lejbe kerülne a kivitelezés, azonban, mivel egyelőre az Electrica Rt. nem irányzott elő beruházási összegeket saját költségvetésében, a kivitelezést elhalasztották. 

Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e lehetőség a főtéren levő épületek homlokzati felújítására. A polgármester elmondta: az épületek magántulajdonban vannak, így az önkormányzat nem fektethet be pénzt a renoválásba. A törvény arra ad lehetőséget, hogy 500%-os büntetőadót rójanak ki azokra, akik nem tatarozzák a védett zónában levő ingatlanokat. 

Rendkívüli állapot a helyi tanácsban 

Ellenzékben az országos koalíciós partner 

Fél évvel a helyhatósági választások után Bodó József Zoltánt, a szászrégeni helyi tanács RMDSZ-frakcióvezetőjét arról kérdeztük, miként sikerült kialakítani a politikai erőviszonyokat, és melyek azok a nagyobb horderejű projektek, amelyekben sikerült konszenzusra jutni a tanácsban. 

A frakcióvezető kifejtette, örvendetes, hogy a párt színeiben induló polgármester megválasztása mellett sikerült az RMDSZ-nek nyolc tanácsost bejuttatni a helyi önkormányzatba. Köztük két új képviselő is helyet kapott azért, hogy biztosítsák majd az utánpótlást, és a korábbi mandátumot betöltöttek bevezessék kollégáikat a helyi közigazgatással járó munkába. Az új tagok lendületet, más szemléletet is hoztak, ami ösztönzően hat. 

– Sajnos a nyolc tanácsos nem volt elég ahhoz, hogy döntőképesek legyünk, ezért az országos koalícióval ellentétben a PSD-vel jutottunk egyezségre. Korábban is, amikor PSD által támogatott polgármester volt, sikerült négy évig együttműködni papírra vetett konvenció alapján. Akkor is támogattunk minden városfejlesztési projektet, attól függetlenül, hogy ki kezdeményezte, ugyanakkor az RMDSZ-frakció volt az a hajtómotor, amely arra kényszerítette a volt polgármestert, hogy még több hosszú távú befektetést vállaljon fel, amelyeknek most érik be a gyümölcse. Ezek közé sorolható a piac-csarnok építése, az Akácos és a Herbus utcák teljes rehabilitálása, az új autóbuszok vásárlása, vagy a Metalul sportpálya felújítása. Ezek mind a régi csapat munkáját is dicsérik. 

Bodó József Zoltán hozzátette: az országos helyzettel ellentétben azért is keresték továbbra is a PSD-vel való kapcsolatot, mert a helyhatósági kampányban a PNL képviselői kíméletlenül támadták az RMDSZ-t és polgármester-jelöltjét, ez pedig arra utalt, hogy nehéz lesz együttműködni a párt képviselőivel. Ami beigazolódni látszik. 

Az önkormányzati képviselők már a kampányban közösen alakították ki azt a programot, amelyet a polgármesterrel együtt szeretnének kivitelezni. Ebben kiemelt a terelőút megépítése, a Kerekerdő park kialakítása, a Kohl-múzeum létrehozása, a főtéri mozi épületének átalakítása, egy uszoda megépítése. Bodó Zoltán kiemelte: bár a helyi közigazgatási törvény lehetővé teszi, hogy a frakción belül egyénileg is kezdeményezzenek határozattervezeteket, ő a csapatmunka híve, hiszen minden ötletet a költségvetés függvényében kell megtárgyalni. Az áprilisban jóváhagyott idei költségvetésben elsősorban a már kivitelezés alatt álló programokra szánnak pénzt.

– Ötleteink vannak garmadával, de annak semmi értelme, hogy csak azért álljunk elő ezekkel a tanácsban, hogy hallassuk a hangunkat, és a sajtóba kerüljünk, főleg, ha nincs a kivitelezésre fedezet a költségvetésben. Ezért is vitatkoztunk a liberálisokkal, mert az álláspontjuk az, hogy minél több egyéni projekttel kell előállni. A legutóbbi tanácsülésen javasolták, hogy az Abafáji utca kereszteződésénél alakítsunk ki körforgalmat, azonban már van egy 25 millió lejes beruházás az utca rehabilitálására, így a tervet nem lehet módosítani. Nincs értelme hadakozni, előbb kellene konzultálni. Mi nem akarjuk táplálni az ellenséges helyzeteket. Ha egyetértés alakul ki a városfejlesztési tervekről, akkor jobban tudunk haladni, és ezt kell mindenkinek megértenie. Egyelőre megvan a kényelmes többség a tanácsban, azonban mivel a PNL-nek is nyolc tanácsosa van, a kétharmados döntéseket illető határozatok esetében nehezebben tudjuk érvényesíteni az akaratunkat, de megyünk előre – mondta az RMDSZ-frakcióvezető. 

Korszerű lakótelepeket terveznek 

Tizennégy hektár telket vásárolt Szászrégenben az ország legnagyobb ingatlan- beruházója, Simon Maurer, aki személyesen is találkozott Márk Endre polgármesterrel. A beszélgetésen kifejtette, hogy korszerű lakótelepet építene a Maros partján levő Gesztenye soron, ugyanakkor az építési feltételekről is érdeklődött. 

Június 7-én Márk Endre Brassóba látogatott, ahol a vállalkozó bemutatta az általa megépített legmodernebb lakónegyedet és néhány lakást. A más városokban felhúzott lakóparkoknak megfelelően Szászrégenben egy zárt rendszerű, privát megközelítésű telepet alakítana ki, zöldövezettel, játszóterekkel, tömbház alatti parkolóhelyekkel. Egyelőre nem lehet tudni, hány tömbház készülne Szászrégenben. A beruházó szerint a telken az igényeknek megfelelően építkezne, ami azt jelenti, hogy a megrendelés függvényében húzná fel a blokkokat. Már van megrendelés. A más lakónegyedekben tapasztalt vásárlás szerint havonta 15-20 lakrészt vásárolnának, így ebben a ritmusban haladna majd az építkezés Szászrégenben is. A telek közművesítésében a polgármesteri hivatal is partnerséget vállalna. 

A polgármester szerint a város lakónegyedeiben 40-50 éves tömbházak vannak, így egy új, korszerű negyed javítana a város arculatán. Az egyetlen tömbház, amelyet az utóbbi időben építettek, az a város beruházásából megvalósított szociális tömbház, amely elkészült ugyan, de időközben kiderült, hogy a villamos energiával táplált fűtésrendszer igen költséges, így gázzal helyettesítik majd a hőszolgáltató berendezések ellátását. A számítások szerint ez a korábbinál egynegyedére csökkentené a kiadásokat, ugyanis szociális tömbházként nem tudták volna értékesíteni az ingatlant, hiszen a havi kiadások elérték volna az 1000 lejt is. A belső átalakítással elkészültek. A gázvállalat egy 100 méteres fővezetéket kell elhelyezzen, de mivel nincs beruházási alapjuk, leálltak a munkálatokkal. Ha sikerül a finanszírozási kérdést megoldani, akár két hónapon belül is beköltözhetnek a lakók. Természetesen a tömbház környékét is rendbe teszi az önkormányzat. 

Egy ehhez hasonló térrendezési projekt is készül. Az Egyesülés negyedben, a város Felső-Maros mente felé vezető útján néhány éve megépült egy 120 lakrészes tömbház, amelynek a földszintjére költözött a szászrégeni rendőrség. Az átadást követően még nem került sor a környék rendezésére, így önerőből mintegy 3,5 millió lejes beruházással rendbe tennék a tömbház körüli övezetet. Kerékpársávot, parkolóhelyeket, zöldövezetet alakítanának ki, és elektromos töltőállomás is lenne. Ez a beruházás része lesz majd az Egyesülés negyedbeli főút felújításának is, ahol előbb a telekelést kellett rendezni, majd egy városrész-regenerálási projekt keretében a közműhálózat cseréjével együtt kerülne új aszfaltréteg az igen leromlott főútra. 

Diákszínjátszók sikerei járványidőben 

A szászrégen Eugen Nicoară Művelődési Házban több mint két évtizede működik a Csim-Bumm diákszínjátszó csoport. A vírusjárvány miatt tavalytól felfüggesztették a próbákat és a már megszokottá vált művelődési rendezvényeket, úgymint a Hagyományőrző Rügyecskék népdalvetélkedőt, a Gézengúzok diákszínpad-fesztivált, és nem hívhattak vendégelőadókat sem. Jelenleg a művelődési házban oltóközpont működik, így egyelőre nem tudni, mikor lehet majd rendeltetésszerűen használni az épületet. 

Fábián András, a művelődési ház referense elmondta, hogy mindezek ellenére az online térbe szorítkozva próbálták életben tartani a művelődést. Így ünnepelték meg március 15-ét, volt folk-, népdal- és komolyzenei előadás a szászrégeni művészeti iskola tanárainak és diákjainak a bevonásával. A Csim-Bumm gyermekszínjátszó csoport tevékenysége is szünetel ugyan, de az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének a március 10-re, a székely szabadság napjára meghirdetett szavalóversenyén a csoport három tagja, Mester Balázs, Csuka Róbert és Mester Zsolt kiválóan szerepelt. Mindhárom szászrégeni kisdiák dobogós lett: Csuka Róbert III. (Szélyes Sándor: Székely karácsony), Mester Balázs a II. (Petőfi Sándor: A székelyekhez) helyezést érte el, míg Mester Zsolt a verseny fődíját nyerte el Szilágyi Béla Székely Miatyánk című versével. Nem sokkal ezután Mester Zsolt részt vett Csíkszeredában a magyar költészet napja alkalmából szervezett szavalóversenyen is, ahol harmadik lett, ugyanakkor a nagygalambfalvi általános iskola által szervezett XIX. Fától fáig, verstől versig című Kányádi Sándor versmondó vetélkedőn szintén mindhárman díjazottak lettek. Az online térben rendezett vetélkedőn tizennégy hazai és két magyarországi megyéből – a felkészítő osztályoktól VIII. osztályig – összesen 418 kisdiák vett részt. Mester Balázs (IV. osztályos) III. díjat (A halak bosszúja című verset adta elő), Csuka Róbert (V. oszt.) I. díjat (Hallgat az erdő), Mester Zsolt (VI. oszt.) II. díjat (Nyergestető) nyert. A Kányádi vetélkedőn a csim-bummosok a szászrégeni Alexandru Ceuşianu Általános Iskolát, illetve osztályukat is képviselték.

A három csim-bummos fiú bejutott a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete által szervezett VI. Nemzeti VERSeny második szakaszába, a középdöntőbe. Az idei megmérettetésre 176 versmondó nevezett be, közülük 85-en jutottak tovább.