Szászrégen

Változásra vár

Kétségtelenül nagy erőfeszítésébe kerül a koronavírus-fertőzés után vállalni a megmérettetést a polgármesteri székért Márk Endre jelenlegi alpolgármesternek, aki múlt héten lapunknak elmondta, bár megviselte a betegség, egy pillanatig sem gondolt arra, hogy visszalép, hiszen így, hogy a jelenlegi polgármester nem indulhat a választáson, jelentősen megnő az esélye. 

– A kampányt már elindítottuk, amikor megbetegedtem, így a gyógyulásban reménykedve vártam, hogy újra visszatérjek a hivatalba, és folytassam az elkezdett munkát. Elkészült egy kérdőíves felmérés arról, hogy mit szeretnének a szászrégeniek az elkövetkezendő négy évben. Pártszimpátiától, anyanyelvtől függetlenül a megkérdezettek 70 százaléka változást akar, elvárják, hogy átláthatóbban kezeljük a közpénzt. Ez jelzés arra, hogy le kell zárjuk azt a korszakot, amikor a helyi közigazgatási politikát leginkább a magáncélok és az üzleti érdekek határozták meg. Jogos a régeniek elégedetlensége. Az az időszak, amikor Nagy András vezette a várost, igazolta, hogy lehet emberközpontú és emberközeli közigazgatást működtetni. Ehhez kell visszatérjünk, folytatni kell azokat a projekteket, amelyeket – akár azt is mondhatnánk, hogy rosszindulattal – a jelenlegi polgármester csak azért nem vitt tovább, mert korábban Nagy András kezdeményezte polgármesterként. Ilyen például a Kerekerdő szabadidőközpont. Folytatni kell az EU-s projekteket. Ezek közül a legnagyobb a mobilitási terv, amelyre a regionális operatív program (POR) 3.2-es pályázati kiírása alapján kértünk és kaptunk finanszírozást az uniótól. A megítélt összeg közel 32 millió lej. A szerződés szerint teljesen felújítjuk az Axente Sever, Herbus, Akácos és Mező utcákat, 10 elektromos autóbuszt vásárolunk, felújítunk két autóbusz-megállót (végállomást). Uniós pénzből javítjuk a Petru Maior iskolát, ami 5,9 millió lejbe kerül. A tervek között szerepel a Florea Bogdan általános iskola és az Abafájai út – a főtéri katolikus templom és a Kastély utca közötti szakasz – teljes felújítása. A projekt értéke több mint 23 millió lej, reméljük, hogy a kis- és közepes méretű városok életszínvonalának növelésére szánt regionális operatív program keretében támogatják majd. Ugyancsak e kiírás keretében pályáztunk a stadion melletti Ifjúsági park teljes felújítására és a Kohl István múzeum épületének felépítésére, berendezésére. Erre 23.285.600 lejt kértünk. Mindkét pályázat elbírálás alatt áll. A hazai vidékfejlesztési programban (PNDL) kértünk támogatást az Alexandru Ceuşianu iskola két épületszárnyának a bővítésére, ennek értéke 2.843.000 lej, amiből a kormánytámogatás 1.894.000, az önrész 948.000 lej. Az Országos Beruházási Alaptól érkező forrásból szeretnénk felújítani, átalakítani a főtéren a Patria mozit, erre 11,2 millió lejt kértünk. A kivitelezési szerződést aláírtuk. De sokkal többre van szüksége Szászrégennek, olyan nagy projektekre, amelyek előrelendítik a várost. Azt a programot, amellyel a városlakók elé állunk a helyi tanácsosjelölt kollégákkal együtt. Évek óta csak beszélünk arról, hogy el kell készíteni Szászrégen körgyűrűjét. Annak ellenére, hogy nem a város beruházása, az önkormányzat készen áll rá. Minden tanulmányt elkészíttettünk, és az kell legyen az elkövetkezendő időszak legfontosabb lobbitevékenysége, hogy megfelelő támogatást nyerjünk a kivitelezéshez. Említettem, hogy folyamatban van az autóbusz-vásárlás, de ez meg nem elég ahhoz, hogy Régen forgalmát korszerűsítsük. Át kell rendezni a közlekedést, amelyet elsősorban biztonságossá szeretnénk tenni jelzőlámpák felszerelésével. Épül a szociális tömbház a Herbus utcában. A projekt összértéke meghaladja a 8.500.000 lejt, amiből 7,5 millió kormánytámogatás és 1,1 millió lej önrész. Ötven lakást alakítunk ki. Nagy szükség volt erre, több mint 200-an vannak a várólistán, hogy szociális lakást kapjanak, ezenkívül szeretnénk felparcellázni a város tulajdonában levő beépíthető telkeket, amelyeket fiatal házasoknak adnánk házépítésre. A telkeknél maradva, kijelölnénk egy területet, ahova ipari parkot létesítenénk. Az utolsó simításokat végzik a nagypiacon megépített vásárcsarnokon, az Országos Beruházási Alap (CNI) finanszírozta 11,8 millió lej értékben, az önrész 2,8 millió lej volt.

Kevésbé látványos ugyan, de a szászrégeniek számára fontos a Malomárok rendbetételének folytatása, ahova kerékpárutat építenénk. A város környéki erdők felé vezető úton bringa- és kocogópályát építenénk ki, és remélem, kerékpárúttal is összekötjük majd Szászrégent Marosvásárhellyel. Tervben van az utcai vezetékek műszaki csatornába helyezése, játszóterek kiépítése, az iskolai éttermek felújítása, üzemeltetése, a város közszolgáltatásának digitalizálása és sok más, amit, ha van akarat és jó gazdaszellem, megvalósíthatunk az elkövetkezendő négy évben – mondta Márk Endre, majd hozzátette, úgy érzi, megfelelő közigazgatási tapasztalata van, és ha jó tanácsosi csapat lesz mögötte, minden esély megvan arra, hogy fellendítsék Szászrégent. 

Oktatási helyzetkép járvány idején – Iskolakezdés előtti káosz 

A koronavírus-járvány megelőzésére hozott óvintézkedések alaposan felkavarták a rendet a közoktatási intézményekben. Az oktatási minisztérium összeállított ugyan egy útmutatót, hogy milyen egészségügyi szabályok betartásával ajánlatos megkezdeni az új tanévet, de néhány előírás kivitelezése lehetetlen. Ráadásul – szintén a járvány miatt – az iskolaépületek felújítása is késik, több épületben alig tíz nappal a kezdés előtt még építőtelep van. A kialakult helyzetről néhány szászrégeni iskolában érdeklődtünk. 

Az Alexandru Ceuşianu iskolában (volt 2-es általános iskola) 1005 diák tanul, amiből 216 magyar, a Petru Maior líceumban (volt 5-ös iskola) az 1032 diákból 11 magyar, a Florea Bogdan iskolában (volt 6-os) 539 diákból 55 magyar, a Petru Maior iskolában a 1359 diákból 278 magyar, míg a Lucian Blaga 940 diákjából 170 magyar, ennyien kezdik az idei tanévet. 

Dénes József, az Alexandru Ceuşianu iskola aligazgatója elmondta, az útmutató megjelenését követően az iskolakezdést megelőző felmérés idején kiderült, hogy az óvintézkedéseket nem igazán lehet betartani. Azokban az iskolákban – az Alexandru Ceuşianuban is –, ahol nem lehet megoldani, hogy a diákok egy méter távolságra üljenek egymástól az osztálytermekben, két – egy délelőtti és egy délutáni – csoportra kell osztani őket. Ez esetben meg kell duplázni a tanerő létszámát osztályonként. Az iskola jelentette a szükségletet a tanfelügyelőségen. Eszerint a 0-4. osztályosokhoz még 13, az 5-8. osztályosokhoz pedig 26 pedagógus kell. Az igazgató nem bízik abban, hogy a minisztérium biztosítja az új kollégák javadalmazását, ráadásul, a korábbi évek tapasztalata szerint, óriási a tanerőhiány, ilyen rövid idő alatt nem jelentkeznek új tanárok. Egy másik változat szerint az említett módon létrehozandó csoportokat a meglévő tanárok oktatják majd pluszjuttatás ellenében. Ez azonban azt jelenti, hogy a tanár reggel nyolctól este nyolcig kell majd az iskolában tartózkodjon, ami hosszú távon lehetetlen, hiszen képtelenség ilyen ritmusban szellemi munkát kifejteni. 

Az elválasztók kihelyezése is különleges feladat. A padokat szét lehet ugyan tolni, ezt megtették, átlagban osztályonként hat pad maradt. A 0-5. osztályban plexi válaszfallal választják el egymástól a diákokat, úgy szervezik meg az oktatást, hogy az 5-8. osztályosok délután járjanak. Az iskola a plexianyagot barkácsboltból rendeli és egy céggel szerelteti fel. Az intézményben a legnagyobb gondot a szünetek jelentik majd, ugyanis az udvar háromnegyedét le kell zárni, mert EU-s támogatással felújítják az egyik épületszárnyat. Lehetetlen kordában tartani 1000 diákot, még ha két csoportban járnak is iskolába. 

A Petru Maior líceumban Simon Magdolna aligazgató fogadott. Elmondta, hogy a minisztérium által kibocsátott útmutatóban olyan dolgok vannak, amit nem lehet megoldani. 

Az idén a líceumban 55 osztály van. Kiszámították, mennyibe kerülne, ha minden osztályba elválasztót szerelnének fel. Csak az anyag a munkálatok nélkül több mint 250.000 lejbe kerülne. Annyi a diák náluk, hogy a délutáni oktatással se „fér be” mindenki az iskolába. Azt a megoldást választanák, hogy az osztályokat megfelezik, egyik héten az egyik csoport járna iskolába, a következőn a másik. Az órákat online közvetítenék az otthon maradottaknak. Van kamera és lenne számítógép is, azonban az internethálózat gyenge, attól tartanak, hogy nem bírja meg a rendszer a terhelést, és veszélybe kerülne az oktatáshoz való hozzáférés joga. A Petru Maiorban az új rendszer szerint 46 katedrával többre lenne szükség. Ennyi tanárt – közülük sok szaktanárt – ilyen rövid idő alatt nem lehet „előteremteni”. Az 50 perces, de még a 40 perces órák sem jelentenek megoldást, ugyanis a líceumi osztályok órarendje napi nyolc óra, a szünetekkel együtt lehetetlen lefedni. Azt jelenti, hogy este tízig kellene bent ülniük a délutáni csoportoknak. A nehézségek ellenére lebontják az osztályokat platformokra, a kidolgozás folyamatban van. Simon Magdolna elismerte, hogy nem mindegyik kolléga készítette elő megfelelőképpen az online oktatási anyagot. Továbbá meg kell teremteni a feltételt arra, hogy ellenőrizzék a kollégákat, miként tartják meg az órákat. 

Ráadásul még mindig dolgoznak az osztálytermek felújításán, s csak remélni merik, hogy iskolakezdésre befejeződik a munka. Az udvaron a távolságtartást semmi sem garantálja, hiszen a diákok ott szoktak igazán szocializálni, nehéz lesz betartatni, hogy ne közelítsenek egymáshoz. Ráadásul az udvar elég kicsi – mondta el Simon Magdolna. 

Demeter Mária, az Augustin Maior iskola aligazgatója, az RMDSZ oktatásért felelő helyi tanácsosa kifejtette, hogy az utóbbi napok történései azt igazolják, a minisztérium illetékesei belátták, hogy nem tudják kézben tartani a helyzetet, és a felelősséget áthárították az iskolákra. A rendelet szerint a diákoknak és a tanároknak az önkormányzat kell biztosítsa a maszkot és a fertőtlenítőt, az összeget visszafizeti a kormány. Erre semmi garancia, mint ahogy arra sem, hogy a táblagépek vásárlására fizetendő összeget utólag törlesztik. Még a karanténra lefoglalt szállodáknak sem utalták át a pénzt. A megígért 500 lejes támogatás nem elég a táblagép megvásárlására, ráadásul az internethasználatot is ebből kell törleszteni. Ha szociális juttatásként biztosítják, tudni kell, hogy olyanok kezébe kerül, akik nem tudják majd használni, hiszen ezeknek a diákoknak a java része nem ismeri az ábécét, nemhogy az online órák megtartásához szükséges platformokat kezelni tudnák. 

Az Augustin Maior iskola abban a szerencsés helyzetben van, hogy már megtartották a kisérettségit, átrendezték a termeket, és a folyosókat kijelölték. Valószínű, hogy 40 perces órákat tartanak majd. Az udvaron pedig minden tanár felügyel, a szolgálatos tanárok gondoskodnak arról, hogy a szünetben is betartsák a diákok a kötelező távolságot. A kisebb diákok órán is kikérezhetnek a WC-re, ezzel is csökkentve a szünetbeli tumultust a mellékhelyiségekben. A kisebb osztályokban bevezették volna, hogy az egyik csoport 8-11, míg a másik 12-15 óra között járjon, a köztes egy órát pedig fertőtlenítésre szánnák. A kisebbek szüleinek azonban gondot okoz a késői kezdés, ugyanis sokan munkába menet viszik a gyerekeket, és nem tudják biztosítani az otthoni felügyeletet. 

Az iskolaépületet sikerült felkészíteni a tanévkezdésre. Egy új orvosi kabinetet is nyitnak. Az ide tartozó zeneiskolában még folyamatban van a villanyhálózat cseréje, remélhetőleg befejezik a becsengetésig. Hogy miként alakul az új tanév, majd a gyakorlat igazolja, de egyelőre úgy néz ki, hogy senki sem tudja, mi a legjobb megoldás a vírusjárvány terjedésének a megfékezésére.