Szászrégen

Magyar néptáncnap 

Május 10-én, pénteken magyar néptáncnapot tartottak Szászrégenben. A rendezvényt a ForMove Egyesület és a Petru Maior Műszaki Középiskola szervezte. 

Délelőtt villámcsődületre került sor a Szabadság negyedben levő téren, ahol a kedvezőtlen időjárás ellenére közel kétszáz diák ropta a vajdaszentiványi táncot. Zenéltek: Csanád és zenekara, valamint vajdaszentiványi muzsikusok. Délután a zsúfolásig megtelt Eugen Nicoară művelődési ház nagytermében a negyedik alkalommal megszervezett Tánc a táncban című előadáson többek között népi gyermekjátékot, nyárádmenti, széki, vajdaszentiványi, mezőségi, felcsíki, mezőmadarasi táncokat adott elő tizenhat néptánccsoport. Szászrégent a Florea Bogdan iskola Gyöngyvirág, az Alexandru Ceuşeanu iskola Gyöngyharmat, a Petru Maior középiskola Búzavirág és a művelődési ház Vadrózsa néptánccsoportjai képviselték. Jelen voltak még a kisfülpösi Verőfény, a görgényüvegcsűri Csalogány, a marosvécsi hagyományőrzők, a vajdaszentiványi Pitypang, a tekei Tulipán és a besztercei Vadrózsa néptánccsoportok is. 

Márk Endre, Szászrégen alpolgármestere üdvözlőbeszédében a magyar néptánc és népzene hagyományának ápolására és továbbadására buzdította a táncosokat. Örömét és elismerését fejezte ki, hogy vannak még olyan fiatalok, táncoktatók, akiknek szívügye kultúránk megőrzése és megélése. 

Simon Szabolcs tanár, táncoktató a szervezők nevében elmondta: a találkozó célja az, hogy a néptánccsoportok tagjai a kicsiktől a nagyokig megmutassák tudásukat, elismerést kapjanak a közönségtől, ugyanakkor egymástól tanuljanak. 

A rendezvény táncházzal zárult a radnótfáji kultúrházban. (f.a.) 

Motorosklub az egykori öregotthonban 

Hosszas huzavona után végre visszakerülhetett az Éltető család tulajdonába egykori kúriájuk, amelyben a magántulajdonba vételt megelőzően évtizedekig idősotthon volt. A Magyarrégenben levő épületet sokáig elhanyagolták, nemrég sikerült homlokzatát felújítani, és úgy tűnik, hogy nemsokára visszakapja régi fényét. 

Az épületet czegei és szentegyedi Wass Ágnes grófnő (Éltető lány) – Wass Albert legkisebbik fiának, Wass Endrének a felesége – kapta vissza. A visszaigénylési folyamat évekkel ezelőtt beindult, s mivel kétségtelenül bizonyítani tudták a tulajdonjogot, az épületet visszaszolgáltatták. Az egyezség azonban úgy szólt, hogy még öt évig a szociális intézmény használhatja az épületet. Ez időben a város pályázati támogatással – nem messze az egykori idősotthontól – egy új szociális létesítményt épített, ahova az itt lakók elköltözhettek. Jelenleg az épületet Dely Vid szászrégeni vállalkozó és családja gondozza, felújítását – az anyagi lehetőségekhez mérten – egykori tulajdonosa finanszírozza. Hogy ne álljon üresen, néhány helyiségét Dely Vid fia, Huba motorosklubja, az Attila fiai (Sons of Attila RC) használják. A fiatalok egy bárt, vendégszobát, régi motorokat kiállító helyiséget rendeztek be, és azon igyekeznek, hogy „mozgás” legyen falai között. Leginkább télen gyűléseznek, hiszen a nyári idényben inkább az utakat róják. Dely Huba elmondta, hogy igen siralmas állapotban került vissza a grófnő tulajdonába az épület, mert a szociális intézményt gondozók – miután értesültek arról, hogy visszaszolgáltatják – nem végeztek karbantartási munkálatokat. Miután kiürült, a tetőn keresztül beázott, több helyen sérült a fal és az egykori parketta is. A legfontosabb volt a tetőjavítás, így először ezt végezték el, utána a homlokzatot újították fel. Hátravan még az udvar felőli oldal és a belső feljavítás. Mindezt önerőből végzik, és annyiból, amennyi jut – mondja Huba, a klubtagok pedig azon igyekeznek, hogy mindent megőrizzenek. Még nem dőlt el a sorsa, vagyis nem tudják, hogy miként működtetik majd. A legfontosabb az volt, hogy visszakerüljön az épület a család tulajdonába. Mindenképpen valamiféle jövedelmet generáló tevékenységet kell majd végezniük, hiszen a fenntartási költségekkel is számolni kell, de egykori és jelenlegi tulajdonosa még nem nyilatkozott erről egyértelműen – tudtuk meg. 

Huba büszkén mutatja az udvaron álló több száz éves tölgyfát, amely túlélte a viharos történelmi időket. „Ha ez mesélni tudna…” Megtudjuk, lehet, hogy a fa az egyetlen hiteles tanúja annak, hogy mi is történt egykor a lakóházban, hiszen a család azt is elárulta, hogy az épületről eddig nem sok dokumentum maradt fenn. Az államosító rendszert kiszolgálók eltüntették… vagy az is lehet, hogy 1989 után vesztődtek el a papírok. Nem tudni. De az tény, hogy az egykori tulajdonosok egy új fejezetet nyitottak az épület történetében. 

Életre szóló cserkészet 

Mozgalmas élete van a szászrégeni 37-es Koós Ferenc cserkészcsapatnak, amelyet jelenleg Bíró Júlia csapatvezető – Bíró Sándor magyarrégeni lelkipásztor felesége – irányít. A csapatnak jelenleg 42 tagja van, a 0. osztályos kisiskolástól a 80. éveit taposó öreg cserkészekig. A csapatvezető számolt be lapunknak legújabb sikereikről. 

A cserkészcsapatot néhai Samu Pál tanár hozta létre 1992-ben, azóta tagjai aktívan részt vettek a szászrégeni magyarság életében. Sajátos tevékenységeik mellett számos eseményen, rendezvényen jelen voltak. Jelenleg a 42 tag közül a legfiatalabb még el sem kezdte az iskolát, a legidősebb Magyari Levente, illetve Ilyés Pál, aki 62 évesen is részt vesz a mozgalomban. Az egykori tagok, középiskolás diákok közül többen egyetemistaként is kitartottak, és most már – a hagyományt folytatva – ők vezetik a fiatalabbakat. Az állandó rendezvényeik között vannak az adventváráshoz kapcsolódó ünnepek, a kántálás, az adománygyűjtés. Rendszeresen támogatják a kisfülpösi Szivárvány Alapítványt, de gyűjtöttek a Szászrégen és Vidéke című helyi lapnak, segítik az öreg cserkészeket is. 

Kiváló szereplés az Össze-szövőn 

Az idén is több őrssel beneveztek a MAKCSEV-re (Maros körzet cserkészversenye). A vetélkedőt 2011 óta szervezik meg. Ötletadója, kezdeményezője Halmágyi (volt Bíró) Ildikó, a marosvásárhelyi állatkert munkatársa, aki ezzel a komplex vetélkedővel az őrsbeli tevékenységet ösztönzi. A benevezőknek három hónapig különböző feladatokat kell teljesíteniük, amelyeket online is megosztanak a szervezőkkel, majd egy bíráló bizottság dönti el, hogy kit díjaznak. A feladatok között van egy bemutatkozó kisfilm, dokumentálni kell egy „jótett-túrát”, fel kell kutatniuk egy ősi (népi) mesterséget űző személyt, ismertetniük kell városukat, a környékbeli történelmi nevezetességeket stb. S míg a kezdetekkor csak helyi vetélkedőként indult el a kezdeményezés, 2015-től felkarolta a Romániai Magyar Cserkészszövetség is, így már országos vetélkedő lett, 2017-ben pedig már a határon túliak (Vajdaság) is csatlakoztak, így azóta az egész Kárpát-medencét felöleli. 2019-ben Össze-szövő (Összmagyar Szövetség Vetélkedő Őrsöknek) címmel hirdették meg januárban. Az idén több mint 300-an neveztek be. A szászrégeni 37-es Koós Ferenc cserkészcsapat három kategóriában négy őrssel nevezett be. Az előválogató januártól márciusig tartott. Eddig küldhették be a benevezők a feladatok teljesítését igazoló anyagokat a zsűrinek, majd a döntőt április 13-án Nagykárolyban tartották. A régeniek mellett szovátai és marosvásárhelyi cserkészek is eljutottak a döntőig. Nagykárolyban a belvárosi református templomban tartották a megnyitót, de a vetélkedő az egész városban zajlott. A feladatok között volt a honfoglalás felidézése, ügyességi, a csapatszellemet erősítő, a Kárpát-medencére vonatkozó helytörténeti és földrajzi vetélkedők. A szászrégeniek kiválóan szerepeltek. A legkisebbeket (0–IV. osztályosok) tömörítő Csuka őrs az első lett kategóriájában (őrsvezető: Ádámcsik Balázs, segédőrsvezető Baki Roland, tagok: Blénesi Abigél, Simon Laura, Kurcsakovszki Nóra, Szatmári Vanda, Szabadi Mátyás, Mezei Krisztián, Kurcsakovszki Hunor, Orosz Enikő). Nyereményük 60.000 forintos vásárlási utalvány volt a Decathlon egyik magyarországi boltjában. A II. díjat korcsoportjukban a Mogyorós Pelék nyerte el (őrsvezető: Antal Szilárd, segéd: Orosz Zsolt, tagok: Szatmári Vazul, Faluvéghi István, Dénes Tamás, Molnár Szilárd, Szabó Dániel, Nagy Flórián). Ők 30.000 forintos utalványt nyertek. A harmadik a Sünik lett (őrsvezető: Portik Zsolt, segéd: Antal Szabolcs, tagok: Banga János, Szabadi Dávid, Szatmári László, Sándor Kristóf, Újfalvi Ábel, Füzesi Erik). Ők 15.000 forintra vásárolhatnak. Kiválóan szerepelt az V–VIII. osztályos lányokból álló Galagonya őrs is (őrsvezető: Sükösd Anita, segéd: Mezei Annamária, tagok: Kolcsár Beáta, Újfalvi Boglárka, Menyhárt Krisztina, Bíró Kriszta, Szombati Izabella és Kiss Anna). 

A legjobb rovásírók 

A szászrégeni 37-es Koós Ferenc cserkészcsapat tagjai április 26-án és 27-én Bonchidán részt vettek „A csodaszarvas nyomában” elnevezésű 20. országos rovásíró versenyen. A vetélkedőt Zamoráni Cseh Márta rovásírás-kutató indította el Désen, jelenleg a szamosújvári cserkészcsapat szervezi. A benevező cserkészeknek az év elejétől különböző kategóriában feladatokat kell elvégezniük. Többek között szövegeket átírni rovásírással, régi rovásjeleket kell megfejteniük, és ami a legnehezebb, az a botrovás. 

A szászrégeni kis cserkészek közül Blénesi Abigél kategóriájában az országos második díjat nyerte el, míg Kurcsakovszki Laurával és Simon Laurával együtt csapatvetélkedőben elsők lettek. A B kategóriában, a III–IV. osztályosok korcsoportjában Kolcsár Beáta egyéniben országos harmadik, Dénes Tamás negyedik, míg Menyhárt Krisztina ötödik lett.

 A csoportversenyben országos második díjat hozott el Ádámcsik Balázs, Mezei Annamária és Faluvégi István, míg Kolcsár Beáta, Menyhárt Krisztina és Újfalvi Boglárka csapata a harmadik lett. D kategóriában Orosz Zsolt egyéniben negyedik, a csapatban Antal Szabolcs és Antal Szilárd a második helyet érték el. 

Az „idény” nem zárult le, hiszen néhányan őrsvezetőképzőn vesznek részt, és nemsokára hozzáfognak a nyári tábor szervezéséhez, amelyen majdhogynem minden tag részt vesz, hiszen ezeken a cserkészeti tevékenységre jellemző feladatokat kell megoldaniuk – az élmény, a képzés életre szól.