Szarvatlan egyedeké a jövő (?!)

A marosszentgyörgyi Semtest BVN – bikatelepen tartott tenyészbikaszemlén dr. Péterfi Lajos állattenyésztő mérnököt, a Mesterséges Megtermékenyítési Országos Szervezet elnökét az állattenyésztők számára hasznos tudnivalókról faggattuk.

Az országos és nemzetközi téren egyaránt elismert bikatelepen a nyolcvan apaállatból októberben ünnepi keretek között huszonhetet mutattak be a magas genetikai értékkel bíró egyedek közül: pirostarka-szimmenthálit, a nagy tejhozamú Holstein-frízt, akárcsak a hústermelésre szakosodott Limousine-t, Charolaise-t és Angust. A többtonnás állatokat a kerítés nyújtotta biztonságból lehetett megszemlélni.

Amint a szakember felvetésünkre hangsúlyozta, a hagyományosan megszervezett szemlék célja, hogy – függetlenül a tenyészet méretétől – minden állattenyésztő megismerje a tenyészbikák teljesítményét és jellemzőit annak érdekében, hogy megfelelő szaporítóanyagot válasszon az állományának.

– Milyen lépéseket kell megtennie egy gazdának, amennyiben igényt tart a marosszentgyörgyi bikatelep tenyészbika-szaporítóanyagára? – kérdeztük az állattenyésztő mérnököt.

– A bikaparádé alkalmával olyan listákat kaptak az állattenyésztők, amelyeken fel vannak tüntetve az egyedek tenyészértékei, melyek alapján bárki eldöntheti, hogy milyen jellegű apaállatot szeretne: húsra, tejre vagy mindkettőre összpontosuló fajtát. Azok, akik nem vettek részt a bikabemutatón, megkereshetik a Semtest BVN szakembereit, ahol négy állattenyésztő mérnök és két állatorvos segítségével a meglévő katalógusokból kiválasztják a megfelelő apaállatot.

– Mennyibe kerül a tanácsadás és egy adag szaporítóanyag?

– A szakemberek ingyenes tanácsadást nyújtanak, a konvencionális dózis értéke 10–70 lej közötti, az ivarspecifikus spermadózis – amelynek alkalmazásával 95%-os valószínűséggel üsző születik – 200 lej fölötti. A mesterséges megtermékenyítést szolgáltatásként elvégezhetik a technikusok, állattenyésztő mérnökök vagy állatorvosok, valamint saját állományában a gazda is.

– Mit foglal magában egy nemesítési program? 

– A nemesítés egy komplex folyamat, és évtizedeket vesz igénybe. A nemesítési program magában foglalja azokat a lépéseket, amelyek segítségével megváltozik az állomány genetikai összetétele. A nemesítés két alappilére a kiválasztás és a célpárosítás.

– Honnan származnak a marosszentgyörgyi bikatelep tenyészállatai?

– Az októberi kiállításon bemutatott állatok külföldről – Németországból, Ausztriából – származnak. A tenyésztők kérésére több országból importálunk spermát: Olaszországból, Franciaországból, Belgiumból és Csehországból. A tenyészbikák átörökítőképessége 5–5,5 éves korra határozható meg, amikor az utódellenőrzés során kiderül, javít-e vagy ront a bika. 

– Követik-e a megtermékenyített szarvasmarháktól származó egyedeket?

– A nemesítésben és a szaporodásbiológiában három fontos szervezetnek van feladata: a szaporítóanyagot előállító állomásoknak (bikatelepek), a tejkontrollt végző szervezeteknek/egyesületeknek és a törzskönyvet vezető egyesületeknek. A bikák nemesítőértékét a tejkontrollt végzők ellenőrzései, adatai nyomán számítják ki.

– Az országban egyedülálló a marosszentgyörgyi tenyészbikaszemle, hány ilyen jellegű állomás működik még? 

– Valamikor hat állomás létezett az országban, napjainkban csupán a marosszentgyörgyi és a craiovai működik. A német érdekeltségű cég marosszentgyörgyi központja nemzetközi téren is egyre nagyobb elismertségnek örvend. A cégnek külföldi megrendelései is vannak.

– Elhangzott az elit farm megnevezés. Mit jelent konkrétan ez a jelző?

– Az elit megnevezés a szarvasmarhatelep minősítésére utalt. Azok a telepek kapták ezt a minősítést, ahol az állományban több olyan egyed van, amelyik normális laktációban (305 nap) 7000 kg tejet adott. Harmincnyolc romániai gazda vásárolhatott Semtest-részvényeket, akik a fenti kategóriába beilleszkedtek.

– Láttam teljesen szarv nélküli és szarvcsonkkal felvonuló állatokat. Születéskor távolítják el azokat? Okoz-e fájdalmat a beavatkozás az állatnak?

– Már vannak szarv nélküli bikák, de a bemutatott egyedek nagy részét többnyire borjú korukban szarvtalanítják különböző eljárásokkal, ami az állat számára fájdalmas, ezért érzéstelenítőt kell használni. A fejlett országokban nemesítési programokat dolgoztak ki a szarv nélküli bikák előállítására. Próbálnak olyan egyedeket kiválogatni, melyek genetikailag szarv nélküliek, kiküszöbölve ezzel a szarvtalanítással járó szenvedést.