Számol-e Európa olyan vidékekkel, amerre a madár sem jár?
A székelyföldi és az erdélyi autonómiamozgalom szempontjából fontos évfordulók éve lesz a 2023-as esztendő. Felsorolni is nehéz azokat az eseményeket, amelyeknek tizedik, huszadik vagy harmincadik évfordulójára emlékezünk.
Mi elsősorban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 20 éve történt megalakulását idézzük fel, de tizedik évfordulója lesz a Székelyek nagy menetelésének is. Az évfordulókra készülve az idei év szeptember 19-én és 20-án fogjuk felidézni és megismételni a Székelyek nagy menetelésének egyik fontos eseményét.
2013. október 25-én egy szekérkaraván vágott neki a 150 kilométernyi útnak, hogy Makfalvától Szolokmán és Küsmödön keresztül, át a Firtoson, Homoródszentpálon, Szárazajtát érintve, épp a menetelés napjára eljusson a rétyi útelágazásig. Egy maroknyi makfalvi székely, a néhai Márton Zoltán polgármester vezetésével a forgalomtól távol eső, többségükben elszigetelt falvakat mozgósított a Székelyek nagy menetelésére. A Székely Nemzeti Tanács és Makfalva Székely Tanácsának célja volt az is, hogy ráirányítsa a figyelmet az elnéptelenedő, pusztuló székely falvak sorsára.
A szeptember 19-20-ára tervezett út célja hasonló. Igaz, nem szekérrel, hanem terepjáró autókkal fogjuk végigjárni ugyanazokat a falvakat, de tájékozódni is akarunk, meghallgatni az embereket, hogy mi változott az utóbbi évtizedben.
A falutól faluig terjedő szekérutak összesen 150 kilométert tesznek ki, és 17 helyi önkormányzat területét szelik keresztül, amelyek joghatósága alá összesen 91 falu tartozik, és ebből a 91-ből a tervezett út 35 településen halad át. Szándékunkban áll találkozni polgármesterekkel, lelkészekkel, papokkal, gazdákkal, vállalkozókkal, a falvak képviselőivel, az útközben gyűjtött adatokat és tapasztalatokat pedig nyilvánosságra hozzuk.
Emlékeztetjük a közvéleményt, hogy jövőre lesz a tizedik évfordulója a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés beterjesztésének is. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezés éppen olyan régiókról szól, amelyeket végig akarunk járni.
Választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy Székelyföldnek olyan tájai, ahol a madár sem jár, részei-e az Európai Unió folyamatban lévő hétéves fejlesztési tervének? Mennyi pénz fog a Bekecs, a Firtos és a Dobolyka-tető közötti falvak fejlesztésére fordulni abból az ezermilliárd euróból, amelyet az unió épp a kohéziós politikára szán? Hiszen a kohéziós politikának épp az elmaradott térségek felzárkóztatása a célja.
Ezen a két napon a mai valóságról gyűjtött tapasztalat a polgári kezdeményezés folytatását tényekkel fogja alátámasztani, megerősítve az üzenetet a világ felé: Európa kulturális szigeteit nem lehet letörölni a kontinens térképéről.
Izsák Balázs,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
