Elsőre úgy tűnhet, felcserélődtek a szerepek: a PSD 2023-tól magasabb adót vetne ki magánszemélyek esetében a harmadik, negyedik stb. tulajdonra. Azaz, ha valaki több ingatlant, autót birtokol, Adrian Câciu szociáldemokrata pénzügyminiszter szerint pluszadót kellene fizetnie. Eközben a liberális Florin Cîţu hallani sem akar adóemelésről, mondván, a szocializmust idézi a fenti szándék, szerinte a sikeres embereket, akik megdolgoztak a nagyobb vagyonért, nem szabadna magasabb adókkal büntetni. A pénzügyminiszter javaslata egyértelmű: a nagy vagyonokat célozza (a jogi személyek egyelőre – úgy tűnik – kimaradnak), innen már csak egy lépés lehet a progresszív jövedelemadó visszavezetése, amit természetesen anno az egykulcsos adót bevezető reformot megvalósító liberálisok elutasítanak. Amúgy a pénzügyminiszter emlékezhetne rá, hogy egy ilyen jogszabály már volt érvényben pár évvel ezelőtt, de kudarcba fulladt. Mint ahogy az önkormányzati adóhivatalok nyakába varrt „kötelező” lakásbiztosítás követése is.
A jelenlegi energiaválságban, az elszabadult infláció közepette, egy esetleges háború kirobbanásától félő embereknek adóemeléseket helyezni kilátásba nem vall nagy stratégára, még ha indokolt is lenne egy ilyen lépés.
A pénzügyminiszter kijelentéseit kozmetikázza a liberális pártvezér, aki több pénzt hagyna az emberek zsebében. A „kárenyhítés” két megoldást vázol fel e célból: egyik a társadalombiztosítási járulék 25%-ról 20-ra való csökkentése, ami az átlagfizetés esetében mintegy 300 lejt „takarít meg” a munkavállalónak, a másik a héa (TVA) csökkentése, ami az inflációnövekedést szorítaná vissza. Mivel számadatokat nem tudunk, ez is inkább tűzoltásnak tűnik. Bedobták az ötletet, közbeszéd tárgyaként kering egy ideig, a társadalom vitatkozik egy jót, aztán elhal…
Hasonló sorsra juthat az energiaártámogatás legújabb, készülőben levő terve. Kormányforrások szerint a mintegy két héten belül nyilvánosságra kerülő intézkedések áprilistól lépnének érvénybe, az energiaárak növekedése ugyanis gazdasági elemzők szerint folytatódik, és nem mindegy, hogy a kormány milyen tervet dolgoz ki a drágulás hatásainak enyhítésére. Egyelőre „elemzik” azokat az intézkedéseket, amelyeket meg kellene hozni azért, hogy a jól megliberalizált energiaárak a tél végére csődbe ne juttassák a családi kasszákat.
