Számadással kezdődött a Csűrszeminárium

Hétfőn kezdetét vette Csíkfalva községben a hagyományos nyári tudományos rendezvény, a Csíkfalvi Csűrszeminárium idei, immár tizenharmadik kiadása.

Tavaly óta megváltozott a helyszín, a csíkfalvi csűrből egy jobbágyfalvi panzióba tették át a „főhadiszállást”, ennek ellenére a szervezők ragaszkodtak ahhoz, hogy a helyi eseményen helyi kérdésekről beszélgessenek helyi vezetőkkel, ezért hétfőn este Csíkfalva, Nyárádszereda, Nyárádgálfalva és Székelybere elöljáróival találkozhattak a Sapientia EMTE marosvásárhelyi alkalmazott társadalom-tudományok kara, kommunikáció szakos hallgatói, akik immár tizenhatodik éve Csíkfalva községben végzik nyári gyakorlatukat. A beszélgetésen az EU-csatlakozás óta eltelt időben a Nyárádmentén bekövetkezett gazdasági és társadalmi változásokra voltak kíváncsiak a szervezők, erről kértek beszámolót a polgármesterektől.

Az internet- és telefonrendszerek fejlettek, az oktatási intézmények és kultúrotthonok infrastruktárája terén sikerült előrelépni, de a gazdasági helyzet még mindig gyenge, kevés a helyi vállalkozó, befektetők pedig nem érkeztek – számolt be községe állapotáról Balogh István házigazda polgármester. Az előcsatlakozás és csatlakozás utáni fejlesztési alapok felhasználását és pályázati eredményeit tartja fontosnak Karácsony Károly nyárádgálfalvi elöljáró, aki szerint minden község főleg az egymillió eurót elérő vagy meghaladó kiírásokat célozta meg, a kisebb, százezer euró alatti összegeket főleg a LEADER programból szerezték meg, jelenleg viszont stagnálás van, ugyanis a 2014–2020-as hazai fejlesztési alapok nagyjából elfogytak. Ennek ellenére a községközpontok és a félreeső falvak közötti bekötőutakat többnyire aszfalt borítja, a közvilágítást mindenhol korszerűsítették, elkezdődött a vezetékes infrastruktúrák kiépítése, a mezőgazdasági támogatásnak köszönhetően jelentősen megnövekedett a megművelt földterületek aránya, tehát sok pozitív hatása volt a csatlakozásnak. Negatívumként viszont megemlíthető a munkaerőhiány, ugyanis a munkaképes fiatal és középkorú nemzedéket felszippantotta Európa, és ez most üt vissza, hatásai meglátszanak, bár vannak olyanok is, akik a Nyugaton keresett pénzzel hazatérnek és építkeznek. Ami a községét illeti, az országban elsőként 2000-ben visszaállították egy utcának nyilvánított település falu státusát, ennek példáját követve váltak önálló községekké a térségben Koronka, Székelybere, Sóvárad, Kibéd. Szereda, Gálfalva és Csíkfalva volt a magja a később 13 önkorányzatot tömörítő Nyárádmente Kistérségi Társulásnak, amely az első ilyen szerveződés volt a megyében, de talán az országban is.

Gondolkodtak már azon, hogy a csatlakozás előtt politikai döntés nyomán kisvárossá nyilvánított Nyárádszeredát községgé léptessék vissza – valotta be Tóth Sándor polgármester, de mivel nem volt jogi alapja, a lépés elmaradt, és az utóbbi két-három évben mondható el, hogy az urbánus státus a település javára vált. A gazdaság pozitív irányba lépett, a helyi cégek megpróbálnak fejlesztésekbe ruházni, a Start-up programoknak köszönhetően fiatalok jutottak támogatáshoz. Még létezik az elvándorlási tendencia, de tudtak fiatalokat és fiatal családokat itthon tartani, bár Marosvásárhely és Kolozsvár vonzereje nagy az egyetemet végzettek körében. A kultúra és oktatás is itthontartó erő, Szereda sok pénzt fektetett ezek infrastruktúrájába is, és helyi termékmárka építésén is gondolkodnak, hogy az infrastrukturális fejlesztés mellett a szeredai piacot is vonzóvá tegyék. Az önkormányzatiság nehéz feladat, megkétszereződött a munka mennyisége, ezt kell elvégezni ugyanakkora személyzettel, ezért a következő évek kihívása az automatizálás lesz – vonta le a következtetéseket az elöljáró, aki szerint Szereda ismét vonzó a fiatalok számára, viszont az egyházak társadalomépítő munkája terén többet is elvárnának.

Az értekezlet végén a rendezvény programjában levő további két témát is érintettek, a gyógynövények termesztését és értékesítését, illetve a medvék jelenlétét. Ez utóbbi kérdésben Benedekfi Csaba berei polgármester „kilóg” a sorból, mert nem a medve ellen, hanem a nagyvad mellett teszi le a voksát, és ismételten felteszi a kérdést: ki kinek a területére hatolt be először, és valóban a medve a veszélyesebb vagy az ember?