Szakértő: nem hoznak változást a szaúd-arábiai kivégzések a közel-keleti politikában
Csicsmann László Közel-Kelet- szakértő szerint nem hoznak alapvető változást a közel-keleti politikában a szaúd-arábiai kivégzések.
A Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatorna esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy negyvenhét embert végeztek ki a hét végén Szaúd-Arábiában terrorizmus vádjával, köztük Nimr al-Nimr neves síita főpapot, akinek lefejezése hatalmas felháborodást váltott ki számos országban. Irán, Libanon és Irak síita vallási és politikai vezetői bosszúval fenyegettek a kivégzés miatt.
Csicsmann László szerint mégsem ez lesz a fő kérdés, „minden csoda három napig tart”. A lényeg a szíriai helyzet rendezésének lépései, amelyekben Szaúd-Arábia szeretné, ha a saját álláspontja kerekedne felül.
Irán és Szaúd-Arábia viszonya régóta feszült
Irán és Szaúd-Arábia kapcsolata az 1979-es iráni iszlám forradalom óta, néhány rövidebb időszakot leszámítva folyamatosan feszült volt.
Az utóbbi napokban az ellentétek tovább éleződtek egy síita főpap szaúdi kivégzését követően Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségének felgyújtásával, amire válaszul Rijád megszakította diplomáciai kapcsolatait az Iráni Iszlám Köztársasággal.
A szaúdi–iráni kapcsolatok közvetlenül az iszlám forradalom előtt, Mohammed Reza Pahlavi sah uralma alatt sem voltak túl fényesek, bár a feszültség a sah uralmának vége felé enyhülni látszott. Mindkét állam alapító tagja volt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC).
A nyugatbarát sah megbuktatása és az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének elfoglalása után Szaúd-Arábia Washington legfőbb szövetségesévé vált a térségben. Az 1980 és 1988 között zajló, egymillió áldozatot követelő iraki–iráni háborúban Rijád Bagdadot támogatta, szőnyeg alá söpörve a Szaddám Husszein iraki diktátorral kapcsolatos ellenérzéseit.
A két ország közötti viszony kifejezetten elhidegült, miután az 1987-es mekkai zarándoklatot (háddzs) az irániak politikai demonstráció céljára használták fel. A tüntető iráni zarándokok a szaúdi rendőrséggel is összecsaptak, és ezek a harcok legalább 402 ember életét követelték. Teherán szerint 600 zarándoka vesztette életét az összecsapásokban, miután állítása szerint a helyi rendfenntartó erők géppisztollyal lőttek a tömegbe. Az események következtében feldühödött tüntetők kifosztották Szaúd-Arábia és Kuvait iráni nagykövetségét, valamint rátámadtak a francia és az iraki külképviseletekre is. Ezek után Rijád 1988-ban, a mekkai összecsapásokra és a Perzsa-öbölben bonyolódó hajóforgalom elleni iráni támadásokra hivatkozva felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait az iszlám köztársasággal. Az irániak az 1988-as és az 1989-es háddzs bojkottjával válaszoltak a lépésre. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok csak 1991-ben álltak helyre.
A szaúdi–iráni kapcsolatok ugrásszerű fejlődésnek indultak, miután 1997-ben a mérsékelt Mohammed Hatami vette át az elnöki hivatalt. A közeledést két történelmi jelentőségű látogatás pecsételte meg: Abdalláh koronaherceg 1997 decemberében látogatott el Teheránba, míg Hatami 1999-ben vendégeskedett a királyságban.
A „felmelegedést” azonban újabb „jégkorszak” követte, a jószomszéd-ságnak a vitatott iráni atomprogram miatt Teherán ellen bevezetett nemzetközi szankciók és Mahmúd Ahmadinezsád akkori iráni elnök durva retorikája vetett véget.
Teherán és Rijád jelenleg a szíriai, illetve a jemeni polgárháborúban is ellentétes oldalon álló feleket támogat. Szaúd-Arábia emellett egyre növekvő gyanakvással tekint a nukleáris programja ügyében a nagyhatalmakkal kiegyező iszlám köztársaságra.
2015-ben újból a mekkai zarándoklat miatt fagyott meg a levegő a két ország között. A királyság adatai szerint 769 zarándokot taposott halálra a tömeg szeptember 24-én, míg az AP amerikai hírügynökség 2400 halálesetről számolt be. Teherán szerint legalább 464 zarándoka vesztette életét az incidens során a szaúdiak „hozzá nem értése” miatt.
2016. január 2-án Szaúd-Arábia az elmúlt három és fél évtized legtömegesebb kivégzése során 47 terrorizmus vádjával halálra elítélt ember életét oltotta ki, köztük Nimr al-Nimr síita főpapét. Nimr központi szerepet játszott a szaúd-arábiai síita kisebbség által az arab tavasz mintájára szervezett tüntetésekben. Az ajatolláh kivégzése széles körű felháborodást váltott ki a Közel-Keleten, Iránban pedig a tüntetők szaúd-arábiai diplomáciai épületeket támadtak meg. Rijád erre a diplomáciai kapcsolatok megszakításával válaszolt.
