Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A volt PSD-s kormányfő, Viorica Dăncilă kinevezése a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójának környezeti stratégiai tanácsadójává eléggé felkavarta a kedélyeket. A politikum, a média, elemzők és szakemberek vitatják ezt az ügyet. Ki gúnyosan, ki csalódottan, mások mély felháborodással. A volt kormányfőnek, aki egyébként mérnök, közigazgatásból magiszteri fokozata van. Azonban a BNR mégiscsak pénzügyi intézet, ahol banki, pénzügyi, gazdasági és – Dăncilă esetében – fenntarthatósági zöldenergia-stratégiákat, elemzéseket kell kidolgozni. Ehhez elég komoly közgazdasági ismeretek kellenek. Kérdés, hogy milyen volt az állás betöltésére vonatkozó kritériumrendszer, hogy történhetett meg, hogy egyetlen jelentkezőként versenyvizsgázott rá – természetesen sikeresen – a volt miniszterelnök, akinek esetében a bank szóvivője szerint „a jelentkező tapasztalata számított”. A liberálisok háborognak, persze akkor nem volt háborgás, amikor az egészségügyi miniszteri funkciót közgazdászként egy politikus töltötte be, miközben egy kórházmenedzseri állás betöltéséhez feltétel az orvosi végzettség.
A volt kormányfő stratégiai banki tanácsadóként való alkalmazását az elemzők összefüggésbe hozzák azzal, hogy Viorica Dăncilă miniszterelnök a PSD elnökével, Liviu Dragneával is szembemenve a BNR kormányzói posztjára támogatta Mugur Isărescut, illetve azzal is, hogy kormányfőként Dăncilă állást foglalt az ország aranytartalékának hazahozatala ügyében.
A dolog lényege, hogy ismét nyilvánvalóvá vált: Romániában a nyilatkozatok ellenére nem a szakértelem, hanem a politikai hovatartozás a fő kritérium akkor, amikor egy közintézmény vezetői állását kell betölteni. A gond az, hogy míg tőlünk nyugatabbra az államtitkári tisztségeknél „megállnak” ezzel a gyakorlattal, nálunk egy állami intézménynél lassan már a takarítónő is valakinek a valakije kell legyen. Aztán nem kell csodálkozni, ha minden úgy megy, ahogy megy…
De ne legyünk ennyire borúlátóak. Igaz, hogy az ország út-, közmű-, közlekedési infrastruktúrája romokban hever, de a jó hír az, hogy az Európai Unió országai közül Románia gazdasága fejlődött a legdinamikusabban az idei első negyedévben, az ország bruttó hazai terméke (GDP) 2,8 százalékkal nőtt az előző három hónapban jegyzetthez képest. Ezt mondja az Eurostat, összhangban az Országos Statisztikai Intézettel. Ennél már csak az a jobb hír, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felfelé módosította Romániára vonatkozó növekedési előrejelzését, és 6 százalékos gazdasági bővülést vár erre az évre, azt becsülve, hogy Romániát csak Spanyolország fogja megelőzni. Dăncilákkal vagy nélkülük, szinte mindegy…