A szabálysértésekről (III.)

A gyakorlatban találkozni azzal a kérdéssel, valószínűleg a magyarországi szabálysértésekkel kapcsolatos szabályozások okozta tévedések miatt, hogy Romániában lehet-e börtönbüntetéssel szankcionálni a szabálysértést, vagy a be nem fizetett pénzbüntetés elzárásra megváltoztatható-e? 

Romániában 2003 óta szabálysértésért nem lehet börtönbüntetést kiszabni (închisoare contravenţională). Tulajdonképpen direkt módon azelőtt sem lehetett, a szabálysértésért kiszabott közérdekű munka elvégzésének visszautasítása esetén szabhatott ki a bíróság börtönbüntetést. Jelenleg ezért csak szabálysértési pénzbüntetés róható ki. 

Közérdekű munkával sem lehet direkt módon szankcionálni a szabálysértést, ezt csak a bíróság teheti meg, és csak akkor, ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi ezt, tehát nem minden szabálysértés esetén lehetséges. Ugyanakkor törvény által büntetett szabálysértés esetén a bíróság helyettesítheti a kiszabott pénzbüntetést közérdekű munkával, ha a pénzbüntetést nem lehet behajtani, illetve annak befizetését a bírósági 30 napos türelmi idő letelte után is visszautasítja a bírságolt személy.

Ugyanakkor a szabálysértési pénzbüntetést (amendă contravenţională) nem szabad összetéveszteni a büntetőügyi pénzbüntetéssel (amendă penală), amelyet az új román büntető törvénykönyv életbelépése óta a bíróságok előszeretettel alkalmaznak. Ezt viszont csak bűncselekmény (infracţiune) esetén lehet kiszabni. A büntetőügyi pénzbüntetést napra számolják, értéke napi 10–500 lej között van, a bűncselekményért kiszabható napok száma 30-tól 400 napig terjedhet.

Amennyiben a büntetőügyi pénzbüntetést az elítélt rosszhiszeműen nem fizeti ki, a kiszabott pénzbüntetésnapokat a bíróság börtönre változtatja. Ez a büntetőjogi intézmény a gyakorlatban sokkal hatékonyabb, mint a felfüggesztett börtönbüntetés, hiszen sokszor ez utóbbi önmagában nem okoz semmilyen megterhelést az elítéltnek, aki még örvend is, hogy csak ennyivel „megúszta”, esetleg a mellékbüntetés okoz némi fejfájást neki. Ugyanakkor vannak bizonyos bűncselekmények, pl. a zaklatás, amikor a felfüggesztett börtönbüntetés elviekben túl súlyos, viszont valamiképpen szankcionálni kell a bűncselekményt. Ebben az esetben is nagyon hatékony a pénzbüntetésnap rendszer.

Így például a Marosvásárhelyi Táblabíróság egy ittas vezetésért elítélt személyt 180 pénzbüntetésnapra ítélt, a napi büntetés értéke 50 lej volt, így a teljes pénzbüntetés 9000 lej volt, aminek a kifizetése már komoly szankció. Ebben az esetben az elítélt jogosítványát is bevonta a bíróság. Habár az illető személynek volt egy, a külföldi hatóságok által kiállított jogosítványa, a pénzbüntetés befizetése így is komoly szankció volt. 

A büntetések tekintetében meg kell említeni, hogy a jogszabály szerint három főbüntetés van (figyelmeztetés, pénzbüntetés és közérdekű munka), valamint hét mellékbüntetés (elkobzás, engedély-visszavonás/felfüggesztés, kereskedelmi egység bezárása, bankszámlazárolás, kereskedelmi egység tevékenységének felfüggesztése, licenc bevonása, építmény lebontása és a terület eredeti állapotba való visszaállítása).

Fontos megjegyezni, hogy figyelmeztetést (avertisment) mindig ki lehet szabni, még akkor is, ha az illető szabálysértést szankcionáló különleges jogszabály ezt nem teszi lehetővé. A gyakorlatban ez ritkán történik meg, inkább a bíróság alkalmazza.

A jegyzőkönyv, valamint a szankciók ellen az elkövetés helye szerint illetékes bíróságon (judecătorie) lehet panasszal élni (plângere contravenţională), amit sürgős eljárással kell (kellene) a bíróság tárgyaljon, és 2013 augusztusától 20 lej illetékköteles a beadvány. A panasz iktatása automatikusan felfüggeszti a szankciók végrehajtását. Ezért van az, hogy a vezetési jog felfüggesztése esetén a panasz iktatása bizonyítékának (certificat de grefă) bemutatása esetén a közlekedésrendészet köteles visszaszolgáltatni a visszatartott forgalmit. Ugyanakkor ezekben az esetekben fontos megjegyezni, hogy a bírósági panasz jogerős visszautasításától számított 15 napon belül a forgalmit vissza kell juttatni a rendőrségre, ellenkező esetben 30 nappal megnövelik a felfüggesztés időtartamát, az esetleges bűncselekmény elkövetéséről nem is beszélve (jogosultság nélküli gépjárművezetés).

A bíróságon nemcsak a felek kezdeményezhetnek bizonyítási eljárást, hanem hivatalból a bíróság is. Gyakori és emberközeli döntés, amikor a bíróság, bár megállapítja a szabálysértés tényét, az ügy konkrét, objektív és személyes körülményeire való tekintettel a fő- és mellékbüntetéseket figyelmeztetésre változtatja (comutarea sancţiunii în avertisment). Az elsőfokú döntés ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye (apel), amit a megyei bíróság (törvényszék) bírál el, ennek döntése jogerős, megfellebbezni nem lehet.

A jegyzőkönyv visszavonását, a szankciók módosítását kizárólag a bíróság teheti meg, vagyis egy jegyzőkönyvet egy hivatalos szerv ha egyszer felvesz, azt már vissza nem vonhatja és nem is módosíthatja. 

Abban az esetben, ha a bírósági panaszt jóváhagyták, a befizetett pénzbüntetés a jogerős bírósági ítélet alapján visszaigényelhető.

Egy specifikus – és egyáltalán nem méltányos – helyzet az útadó (rovinieta) esete, amely autórendszámtáblához és nem autóhoz kötött: rendszámváltoztatás esetén ennek tényét, illeték befizetése mellett, közölni kell a helyi útügyi hatósággal (CNDNR), hogy a már kifizetett útadót érvényesítsék az új rendszámtáblára is, másképpen az új rendszámra is kiróható az illeték. Ezzel kapcsolatosan változott az utóbbi időben a bíróságok joggyakorlata, és ezekben az esetekben eltörlik a büntetést.

Elviekben a jegyzőkönyvet annak jogerőssé válásától számított 30 napon belül a kiállító hatóságnak végrehajtásra kell továbbítania, ezt a központi költségvetésbe tartozó büntetések esetén a területileg illetékes megyei pénzügyi igazgatóság hajtja végre, helyi költségvetési büntetések esetén az illetékes polgármesteri hivatal adóbehajtó osztálya (pl. az elmulasztott útadót a pénzügy – „finánc” – hajtja be, míg például a helyi parkolási büntetést a polgármesteri hivatal). 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro