Szabálysértések (I.)
A gyakorlatban nagy jelentősége van a szabálysértések kérdésének, hiszen ez az az első szankcionálási kör, amikor az állam az állampolgáraival szemben büntetéseket foganatosíthat és hajthat végre.
Itt rögtön meg kell jegyezni, hogy amint lentebb is leírjuk, a szabálysértés (contravenţie) nem azonos a bűncselekménnyel (infracţiune).
Valószínűleg kevesen vannak, akiket még nem büntetett meg szabálysértésért rendőr vagy más rendészeti jogkörrel felhatalmazott szerv, ha pedig nem, ez nagy valószínűséggel a jövőben meg fog történni. Erre az esetre nem árt, ha tudjuk, mi történhet, mihez van joga a büntető szervnek, illetve milyen kötelezettségeket és jogokat biztosít erre az esetre a vonatkozó jogszabály.
A szabálysértést a jogkörrel rendelkező hivatalos szerv szabálysértési jegyzőkönyvvel („proces verbal de constatare şi sancţionare a contravenţiei”) állapítja meg, valamint bünteti. Szabálysértésnek minősül minden vétkességgel elkövetett olyan cselekmény, amelyet a jogszabály szabálysértésnek minősít.
Szabálysértést meghatározni a jogszabály szerint törvénnyel, rendelettel, kormányhatározattal, valamint helyi vagy megyei tanácsi határozattal lehet. A szabálysértési jogszabályok tulajdonképpen azokat a társadalmi értékeket védik, amelyeket nem a büntetőjog (lege penală) véd. Pl. a lopás mindig is bűncselekmény marad, és a büntetőjogi törvények hatálya alá esik, míg például az úton való szabálytalan átkelést szabálysértésnek minősíti a törvény.
Ugyanakkor bizonyos cselekedetek lehetnek szabálysértések vagy a konkrét tényállás függvényében bűncselekmények is, pl. a csendháborítás alapesetben szabálysértés, amit az 1991. évi 61. sz. tv. büntet, viszont ha ez nyilvánosan elkövetett erőszakos cselekedetekkel vagy súlyos fenyege- téssel, sértéssel társul, akkor már bűncselekményről beszélünk, amelyet a román büntetőtörvénykönyv 371. paragrafusa szankcionál mint önálló bűncselekményt (infracţiune de tulburare a ordinii şi liniştii publice).
Szabálysértéseket a jogszabályok a társadalom minden területén meghatároznak a közrend, a közúti közlekedés, az építkezés, a munkavédelem, az üzleti élet, az adózás, a versenyszféra, a fogyasztóvédelem területén, illetve sok más téren.
A szabálysértést alapvetően a rendőr állapíthatja meg, illetve szankcionálhatja a fent említett jegyzőkönyvvel, viszont jogszabállyal más hivatalos szerveket is fel lehet hatalmazni ezzel a hatáskörrel, például a polgármestert vagy a polgármesteri hivatal dolgozóit.
Fontos kiemelni, hogy bizonyos szabálysértések megállapításához speciális minőség kell, például a közúti közlekedéssel kapcsolatos szabálysértéseket kizárólag a közlekedésügyi rendőr vagy határátkelőnél a határőr állapíthatja meg. Ugyanez a helyzet pl. a szerencsejátékok üzemeltetésével kapcsolatos szabálysértések esetén, ahol csak a nemrég létrehozott Nemzeti Szerencsejátékokat Felügyelő Hatóság munkatársai büntethetnek. Tehát a közrendőr mindent büntethet kijelentés már nem állja meg a helyét, a tendencia az, hogy sajátos területeken speciális felkészültségű hatóságok járjanak el, és esetenként szankcionáljanak.
Szabálysértés esetén a jegyzőkönyvfelvétel érdekében az illetékes szervnek – általában a rendőrnek, de, mint fentebb írtuk, nem kizárólag – joga van igazoltatni a kérdéses személyt, illetve az köteles közölni a személyi adatait. Ennek visszautasítása esetén az illető személy bekísérhető a legközelebbi rendőrőrsre azonosítás céljából, ennek érdekében akár kényszerintézkedés is hozható. Ebben az esetben a kényszerintézkedést kizárólag a rendőr/csendőr alkalmazhatja, ha a szankcionáló szerv nem tartozik a rendészet kötelékébe, az ilyen intézkedés foganatosításához segítségül kell hívja a rendészeti szerveket.
Ezért más ellenőrző szerv (pl. munkaügy, fogyasztóvédelem stb.) az eljárás során már eleve a rendőrséggel vagy csendőrséggel együtt hajtja végre az ellenőrzést, csak ezek rendelkeznek kényszerintézkedési jogosultsággal. Az azonosító iratot az illető szerv nem tarthatja vissza, az azonosítás után vissza kell szolgáltatnia. A jegyzőkönyv felvételekor közölni kell az illető személlyel a jegyzőkönyv felvételének okát, illetve a szankcionált személy azon jogát, hogy a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tegyen.
A rendőrrel vagy az azzal asszimilált hivatalos szerv munkatársával szemben elkövetett erőszakos cselekedet vagy fenyegetés hivatalos szerv elleni bűncselekménynek minősül (ultraj), vagy legjobb esetben, ha csak tiszteletlen, alpári hangnemről van szó, akkor önálló szabálysértésnek.
A szankcionált személynek joga van megkérdezni, hogy miért került sor a jegyzőkönyv felvételére, kérheti, hogy az illetékes szerv munkatársa igazolja magát (név, rang, beosztás), akár az igazolvány felmutatásával is, bár az illető közalkalmazott már első pillanatban be kell mutatkozzon, közölve ezeket az adatokat. A megjegyzéseinket és ellenvetéseinket kötelező módon jegyzőkönyvbe kell venni, ha pedig ez nem történik meg, ezt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
A következő részben a gyakorlatban gyakran előforduló kérdésekre fogunk válaszolni, például amikor semmis a jegyzőkönyv, kötelesek vagyunk-e aláírni azt, szabálysértéskor melyek az alkalmaz- ható büntetések (kiszabható-e börtön szabálysértésért), a jegyzőkönyv aláírása egyenlő-e annak elismerésével, lehet-e ilyenkor bírósági panasszal élni a jegyzőkönyv ellen, a pénzbüntetés felét mikor lehet kifizetni, egyenlő-e ez a beismeréssel, vissza lehet-e igényelni a befizetett büntetést, mi a bírósági panasz menete, a jogosítvány visszaigénylése bírósági panasz esetén.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
