Az Európai Parlament plénuma mai ülésén tárgyalják a román igazságügyi törvényeket. Amelyeket, mint tudjuk, mereven, sőt fenyegetően utasít el az Európai Bizottság.
Az Európai Parlament plénuma mai ülésén tárgyalják a román igazságügyi törvényeket. Amelyeket, mint tudjuk, mereven, sőt fenyegetően utasít el az Európai Bizottság. Igaz, hogy az ellenzék, élen az államelnökkel és a DNA vezetőjével, komoly erőfeszítéseket tett a törvények és a kormány lejáratására, sőt biztatták, támogatták a törvény ellen tüntetőket, akik kilencven százalékának fogalma sem volt, mi ellen tiltakozik.
De nem csak itthon zajlik az élet. A magyar közvélemény által is (túl) jól ismert volt igazságügyi miniszter, jelenlegi EP-képviselő, Monica Macovei volt kommunista ügyész, a PSD–ALDE-kormány egyik legádázabb ellensége, január végén Sven Giegold német kollégájával fotókiállítást szervezett az Európai Parlamentben a romániai tüntetésekről, előtérbe helyezve a tüntetők által korruptnak nevezett politikusok rabruhás képeit, amelyeket lelkesen ráztak „az igazságügy elpolitizálása” ellen és a „demokrácia védelmében” tüntetők. A kiállítás azonban következményekkel is járhat, ugyanis az ominózus képeken olyan politikusokat is rabruhában ábrázoltak, akiknek soha nem volt problémájuk az igazságszolgáltatással.
Emiatt Liviu Pleşoianu kormánypárti képviselő nyílt levélben fordult az Európai Parlamenthez, amelyben eljárást kér M. M. ellen, hogy volt igazságügy-miniszterként megszegte az ártatlanság vélelmének elvét.
Lesz tehát botrány a mai strasbourgi vitán, mert a Macovei-féle nyilatkozatok mellett óhatatlanul előkerül a nyílt levél, az sem kizárt, hogy a levél írója személyesen megjelenik, és ha a plénumban nem kap szót, a folyosókon mondja el mondandóját a nemzetközi sajtónak.
Vagyis szépen kiteregetik a hazai szennyest.
Valójában, aki figyelmesen elolvasta, tudja, hogy a törvény nem is olyan rossz. Ezt egyébként maga Traian Băsescu is elismerte egy tévéadásban, sőt, 11 olyan cikkelyt olvasott fel a törvényből, amely javítja a tiltakozók által a demokrácia gyilkosának nevezett törvényt.
A legutóbbi SZKT-ülésen az RMDSZ elnöke is pontokba szedve, kérdésként megfogalmazva mondta el, hogy mi a jó a jogszabályban. Például miért baj, ha a Legfelsőbb Bírói Tanácson belül elkülönítik a bírák és ügyészek dolgait, külön is üléseznek, az ügyészek nem szólnak bele a bírák dolgaiba, és fordítva, vagy miért lenne baj, ha a karrierépítés során két évről négy évre növelik az ügyészek, bírák képzési idejét, illetve ha arról kell nyilatkoznia egy ügyésznek vagy bírónak, hogy nem dolgozott együtt a Securitatéval a régi rendszerben, hogy ma sem működik együtt a hírszerzéssel és a titkosszolgálattal. Miért baj, ha az alkotmány egy mondatát változtatás nélkül átemelik a törvénybe, vagy ha az igazságszolgáltatás piramisának csúcsán a bírót látjuk, és nem a bírót és az ügyészt, netán bevinnék a különböző kódexekbe az alkotmánybíróság döntéseit. Az sem világos, miért baj, ha a bírói és ügyészi korrupciót vizsgáló bírói tanácsot a Legfelsőbb Bírói Tanács nevezi ki?
Ezekre a kérdésekre sem az államfő, sem az ellenzék, de még Monica Macovei sem adott választ.