2022. január 27., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A hírportálok, hírtévék központi témája ma sem egyéb, mint a világjárvány – tiltakozó megmozdulásokkal, politikai botrányokkal, tűzesetekkel fűszerezve –, amely hullámról hullámra terjedve tartja rettegésben az emberiséget. 

Pedig a nyár elején a román államfő azzal kérkedett, hogy Románia „gyakorlatilag” legyőzte a pandémiát, és a nyári szabadságok alatt engedményeket hozott az ezzel foglalkozó bizottság. Csakhogy a fránya vírus nem vett tudomást az elnöki nyilatkozatról, és újabb „hullámokat”, különböző mutánsait zúdította a világ nyakába.

Újabban az úgynevezett omikron variáns tartja sakkban a világot, a szakemberek szerint sokkal fertőzőbb, és gyorsabban terjed minden eddigi változatnál. Ennek megfelelően az államok egyre-másra hozzák a megszorító intézkedéseket. Amit nem fogadnak békés nyájként az emberek, és elégedetlenségüknek erőszakba torkolló utcai tüntetéseken adnak hangot szerte Európában.

Mindenki emlékszik, hogy a múlt év elején, nem sokkal azután, hogy a SARS-CoV-2 vírus megkezdte „világ körüli útját”, halált és rettegést terjesztve, Bill Gates amerikai milliárdos, a Microsoft alapítója kijelentette, hogy a Covid–19-pandémia, ha nem 2022 elején, de jövő őszre véget ér. 

Mielőtt azonban megkönnyebbülten fellélegezhettünk volna, tudósok egy csoportja cáfolta ezt a hipotézist. Véleményük szerint a világjárvány még sok évig eltart. A Scientific Advisory Group on Emergencys (SAGE) brit tudósai újabb határidőt tűztek ki a koronavírus-járvány lecsengésére. Véleményük szerint a Covid–19 legalább öt évig, azaz 2026-ig fenyegetést fog jelenteni. Ugyanakkor kijelentik, hogy ez az időintervallum növekedhet, ha a vakcinázás, a járványügyi ellenőrzés és a megelőző intézkedések globális szinten nem bizonyulnak kellőképpen hatékonynak. Sőt, a brit kutatók felhívják a figyelmet, hogy a közjó érdekében célszerűbb lenne a védőoltást rendszeres riasztószerekkel, teszteléssel, a pozitívnak talált személyek otthoni karanténjával köríteni a következő öt (ha nem tíz) évben.

Másfelől a Queen Mary Egyetem tudósainak egy másik csoportja egy felmérés nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az allergiás embereknél, beleértve a szénanáthát, az asztmát és az ekcémát, akár 40%-kal kisebb a kockázata a koronavírus-fertőzésnek. A felmérést azonban azelőtt végezték, hogy a delta vagy az omikron változatok elérhetővé váltak volna. Ezért az sem biztos, hogy az allergiás reakciók védelmet nyújtanak az új törzsekkel szemben. A tanulmány társszerzője, Adrian Martino professzor azt mondta, reméli, hogy a tanulmány hasznos lesz a koronavírus megelőzésében.

Vagyis semmi konkrétum, minden csak spekuláció, találgatás, esetleg remény. Talán mert az hal meg utoljára?