2019. március 19., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Megkönnyítené az örökbefogadási eljárást az a törvénymódosító kezdeményezés,

amely nemrég került a képviselőház asztalára. A parlamenti vitát megelőzően, pénteken Csép Éva Andrea parlamenti képviselő Marosvásárhelyen találkozót kezdeményezett az örökbefogadásban érintettekkel, hogy a mindennapi tapasztalataikat, illetve a jelenlegi törvénykezés hiányosságait figyelembe véve fogalmazza meg módosító javaslatait. 

Habár egy 2016-ban történt törvénymódosítással valamelyest könnyítettek az örökbefogadási folyamaton, sok párt elrettent szándékától a még mindig hosszas és nehézkes procedúra, amit végig kell csinálni ahhoz, hogy hazavihessenek egy állami gondozásban lévő gyereket – derült ki a pénteki találkozón, amelyen részt vett Miklea Hajnal Katalin, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, valamint két anya, akik örökbe fogadott gyerekeket nevelnek, most pedig beszámoltak azokról a nehézségekről, amelyekkel szembesültek a folyamat során. 

Az elhangzottak nyomán megfogalmazódott, hogy csökkenteni kell az örökbefogadás minden szintjén elburjánzott bürokráciát, valamint a folyamatos hivatali ellenőrzéseket, amelyek kellemetlen pillanatokat okoznak mind az örökbe fogadott gyermeknek, mind a szülőknek. Ugyanakkor meg kell hosszabbítani az örökbefogadási státuszt igazoló bizonylat érvényességét, illetve úgy kell módosítani a törvényt, hogy a gyermeknevelési szabadsághoz hasonlóan számítson bele a munkaévekbe az összeszokásra kivett szabadság is, ezenkívül az ez időre járó juttatás legyen egyenrangú a gyermeknevelési szabadság ideje alatt kapott támogatással. Az is elhangzott, hogy meg kellene szabni egy felső korhatárt, amely fölött már nem fogadhat valaki örökbe gyereket, ugyanis, ha valaki például ötvenöt éves korában vállalkozik erre, kérdéses, hogy a hetvenes éveiben tud-e kellőképpen gondoskodni a még támogatásra szoruló fiatalról. 


Csép Éva Andrea elmondta: már a képviselőházba került a kezdeményezés, amely alapján módosítanák az örökbefogadási törvényt. 

– Nagyon fontosnak tartom, hogy megkérdezzük az érintetteket – azokat a szülőket, akik örökbe fogadtak gyerekeket, vagy szándékukban áll megtenni – arról, hogy milyen nehézségekkel szembesülnek. Hiszen a mi feladatunk az, hogy javítsunk ezen a törvényen, és mivel a bizottságom jelentést fog tenni erről a tervezetről, felősséget érzek az iránt, hogy olyan módosításokat eszközöljünk, amelyeknek köszönhetően a törvény hatékonyabbá válhat – hangsúlyozta a képviselő.

Az új törvénytervezet egyik legjelentősebb újdonsága az, hogy míg eddig az örökbefogadói szülői státuszt igazoló bizonylat két évig volt érvényes, az új tervezettel a kormány ezt öt évre szerette volna meghosszabbítani, a szenátustól érkező változatban viszont három év szerepel. Csép Éva Andrea azonban leszögezte, szorgalmazni fogja, hogy az öt év kerüljön vissza a végleges változatba. 

A másik újdonság, hogy ezentúl a gyermekvédelmi hatóságnak csak a harmadfokú rokonokig kellene felkutatni a gyerek hozzátartozóit, mielőtt örökbe fogadhatóvá nyilvánítanák. Jelenleg ugyanis a negyedfokú rokonokig kötelesek feltérképezni a családtagokat. 

A pénzbeli juttatások kapcsán a parlamenti képviselő hangsúlyozta: az összeszokási szabadság idején jelenleg 1700 lejes havi juttatás jár az örökbe fogadó szülőnek, és ezen a téren is módosítást szeretnének, ugyanis ha a gyereknevelési szabadság idején a szülő a jövedelmének a 85 százalékára jogosult, nem kellene büntetni azokat, akik a rendszerből kivett gyereket nevelnek, illetve előzőleg nagyobb jövedelemmel rendelkeztek. 


Sok a nehezen örökbe fogadható gyerek

A képviselő elmondta, hogy a legutóbbi statisztikai adatok, amelyek elérhetőek, a 2017-es évre vonatkoznak. Ekkor Romániában 3400 örökbe fogadható gyerek szerepelt a védelmi rendszerben, viszont közülük 2300 a nehezen örökbe fogadható kategóriába tartozott. Ezek fogyatékkal élő vagy viselkedési zavarokkal küszködő gyerekek, akiket többször visszautasítottak az örökbe fogadó szülők. Általában elsőként ezeket ajánlják a pároknak, akik gyereket szeretnének. 2017-ben Romániában 1200 kiskorút fogadtak örökbe, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az erre vállalkozó párok elsősorban hét évnél kisebb gyereket, főként kislányt szeretnének. Egy viszonylag friss törvénymódosítás következtében a gyermekvédelmi rendszerbe kerülő gyerekeket 7 éves korukig nevelőszülőknél helyezik el, nem pedig otthonokban, és amennyiben a nevelőszülő eldönti, hogy szeretné örökbe fogadni, és elnyeri az örökbefogadói státuszt, akkor elsőbbséget élvez. 

A képviselő rámutatott: igen vitatott a nemzetközi örökbefogadás kérdése, viszont úgy gondolja, nagyon sok szülő van itthon, Romániában, aki gyerekre vár, és akár hosszabb ideig is hajlandóak várni, amíg megtalálják a nekik megfelelőt, ezért itthon kell könnyíteni és gyorsítani az örökbe fogadás folyamatát, nem pedig kifele „exportálni” a gyerekeket. 


A bürokrácia ellenére jó döntés volt!

A találkozón jelen lévő Ferencz Erika jó példája annak, hogy valaki úgy is lehet igazi anya, hogy nem ő adott életet a gyerekeinek. Öröm volt hallgatni, milyen lelkesedéssel és anyai büszkeséggel mesél a családjuk két legapróbb tagjáról, akiknek az érkezésével kiteljesedett az életük. 

Mint mondta, sajnos a sors úgy hozta, hogy nem születhetett saját gyerekük, viszont úgy érezték a férjével, hogy gyerek nélkül nem teljes az életük, ezért évekkel ezelőtt felkeresték a gyermekvédelmi igazgatóságot, hogy érdeklődjenek az örökbefogadási eljárásról. Amikor sorolni kezdték a szükséges iratokat, már az eléggé elrettentően hangzott, viszont amikor kiderült, hogy nemigen van esély arra, hogy kétévesnél kisebb gyereket vihessenek haza, Erika visszalépett, ugyanis fontos szempont volt számára, hogy átélje mindazt, amit egy anya megtapasztal a kisbabájával. Néhány év elteltével telefonon kereste meg őket egy alapítvány, s egy fiúcskát, majd egy kislányt ajánlottak, de végül egyik sem került hozzájuk. Harmadszorra ismét egy kisfiút kínáltak fel nekik, aki néhány éve immár a családjuk tagja. Utólag a fiúcskának született egy testvére, és miután az anyuka erről a gyerekről sem kívánt gondoskodni, elsőként őket hívták fel, hogy nem szeretnék-e őt is örökbe fogadni. Erika elismerte, amikor kiderült, hogy kislány, a hetedik mennyországban érezte magát, és azonnal igent mondtak. 

A két gyereket nevelő anyuka szerint az örökbefogadási folyamat során a nehézséget elsősorban az okozta, hogy rengeteg iratot kellett összegyűjteniük, több száz kérdést tartalmazó teszteket kitölteniük. Gyakorlatilag átvilágították az életüket, a gyermekvédelmi hatóság szakemberei rendszeresen felkeresték őket az otthonukban, előfordult, hogy benéztek a kamrába, a szekrénybe. Ám mindezek ellenére Erika határozottan állítja, a legjobb döntés volt belevágni, mivel úgy érzi, a két apróság hozzájuk kellett volna szülessen. 


199 gyerek vár szülőkre

Miklea Hajnal Katalin, a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője szerint a 2016-os törvénymódosítás után jelentősen javult a helyzet az örökbefogadás terén, 2017-ben Maros megyében negyven gyereket adtak örökbe, 2018-ban 37-et. A Maros megyei jegyzéken a nehezen örökbe fogadható gyerekekkel együtt 199-en várnak szülőkre. Az igazgatónő rámutatott, az a tény, hogy egy szülő az utcán vagy a kórházban hagyja a gyerekét, még nem jelenti azt, hogy lemond róla, és az örökbe adhatóvá válik. Ehhez egy hosszadalmas és nehézkes procedúra szükséges, fel kell kutatni a családtagokat a negyedfokú rokonokig, amiben nemcsak a helyi önkormányzatok, hanem esetenként a rendőrség segítségét is igénybe veszik. A személyazonossági igazolványban szereplő adatok legtöbbször nem találnak a valódi lakcímmel, sok esetben az apát nem lehet azonosítani, vagy ha igen, akkor tagadja, hogy az övé a gyerek. Ezek a helyzetek pedig nehezítik és késleltetik a folyamatot. Az elmúlt évben zajló örökbefogadások esetében attól a pillanattól, hogy a párok megszerezték az örökbefogadói szülői bizonylatot, általában 340 nap telt el, amíg megkapták a gyereket, és hivatalossá vált az örökbefogadás. 

Amennyiben nem kellene negyedfokig megkeresni a rokonokat, előnyt jelentene mind az igazgatóságnak, mind pedig az örökbefogadó szülőknek, ugyanis ezáltal is rövidülne a várakozási idő.