Sok százan hirdették: Ő az út!

Áldások a Maros-parton

Katarzist nyújtó élményszínház, imaséta, izgalmas családi vetélkedő, mélyreható beszélgetések és lélekben megújító koncertek – ezek voltak a negyedik Ő az út ifjúsági keresztény zenefesztivál színfoltjai. A marosvásárhelyi Magvető közösség és a Regnum Christi alapítvány rendezvénye több száz érdeklődőt vonzott a Maros-partra, a huszonévesek mellett kisgyermekes családok, tinédzsercsapatok és az idősebb korosztály képviselői is szép számban mentek el a marosszentgyörgyi Hétfákhoz az életet és Teremtőjét ünnepelni.

Túl az emberi logisztikán 

Az érkezők négyféle karkötőből választhattak – a gyermekeknek zöld, az ifjaknak piros, a házasoknak narancssárga, az időseknek pedig kék színű járt. Amint azt Bereczki Zsolttól, az egyik főszervezőtől megtudtuk, a szervezőcsapat összesen 1600 csuklóra valót készített elő, a legtöbb – szám szerint 650 – a családosokat, 550 a fiatalokat, 250 a gyermekeket, 150 pedig az időseket várta. Bereczki Zsolt azt is elárulta, hogy Marosvásárhelyről és vonzáskörzetéből közel százötven fiatal vett részt a fesztivál megszervezésében.

– Az önkéntesek parókiákról, ifjúsági csoportokból jöttek, de nem mint a csoportok képviselői, hanem személyes érdeklődésből. Számomra újdonságként hatott, hogy a fiatalok nem a saját rendezvényeikhez keresnek támogatókat, hanem nekünk szeretnének segíteni – jegyezte meg a főszervező, majd azt is elmesélte, hogy valaki egy kisbuszt is felajánlott a szállításhoz, mégpedig éppen akkor, amikor kiderült, hogy a kellékek nem férnek fel egyetlen kamionra. Ugyanakkor a családi programok, a belső utazások és játékok számára felállított 15 sátor több mint fele a lelkes támogatóktól érkezett.

– Egy olyan közösségi összefogást tapasztaltam meg, amely nem volt előzetesen megszervezve, isteni indíttatásból született – tette hozzá Bereczki Zsolt.

Az együttlétre nemcsak a megyeszékhelyről és környékéről, hanem számos más székelyföldi városból – Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről, Szentegyházáról – is érkeztek résztvevők, számukra a szervezők két ötven férőhelyes autóbuszt is indítottak. 

A gyergyói FeltöltŐ fesztiválon kívül az Ő az út az egyetlen ilyen jellegű ifjúsági keresztény rendezvény Erdélyben, de míg előbbin a zeneiség hangsúlyosabb, a Maros-parton a sátorprogramok erősítik a fesztiváljelleget. Ez idén még hangsúlyozottabban kifejezésre jutott, mint a korábbi években, amikor a koncertekkel egy időben mindössze két-három alternatív programból lehetett választani.

– Fő célunk az volt, hogy aki ide ellátogat, személyes élménnyel távozzon. Tapasztalataim szerint a mai fiataloknak erre a nyitottságra, közösségi élményre van szükségük – mondta Bereczki Zsolt. 

Lazán megosztott örömhír 

Mielőtt a sátorprogramokba belekóstoltunk volna, az első Ő az út fesztivál kezdeményezőjével, Sófalvi Szabolcs marosszentgyörgyi polgármesterrel beszélgettünk. 

– Minden területen, ahogy az aszfaltozásnál, úgy a fiatalok életében is szükség van egy jó alapra. Ennek a fesztiválnak a fő üzenete ezt az alapot, egy járható utat biztosítani. A kétezer éves keresztény kultúránk nem véletlenül maradt fenn. Aki az embert megalkotta, egy értékrendet is adott neki. Az örömhír azóta sem múlta idejét, viszont a közlési, terjesztési módját frissíteni, időszerűsíteni kell – foglalta össze Sófalvi Szabolcs a fesztivál lényegét. A községgazda azt is megjegyezte, hogy idén egy sokkal fiatalabb csapat szervezte a rendezvényt, mint a korábbi években, és ez a laza, családias hangulatban is tükröződik.

Betűhorgászat, Kairo-sátor

A fesztivál első két órája a sátorprogramokról szólt. A gyermekekkel érkezők a Családommal csapatom vetélkedőn teljesíthettek különféle kihívásokat, ezáltal saját kapcsolataikat is erősítve, emellett kézművesasztal, kötélmászás, óriáscsúszda, kugli és egy óriáspuzzle is várt a fiatalabb fesztiválozókra. Ottjártunkkor egyszerre két kirakós – az Út és a Föld témájú – is készülőben volt, az előbbit négyen, az utóbbit öten rakták. Népszerűnek bizonyult az Egy perc és nyersz vetélkedő is, amelyen egyénileg vagy csapatban is részt lehetett venni. A játékosoknak fokozatosan nehezedő próbákat kellett kiállni, a feladatok között igekirakás, bibliai kérdések megválaszolása és „pufuleces”, szívószálas betűhalászat is szerepelt. 

A nevével is csalogató Kairo-sátrat főleg a tizenéves korosztály látogatta. Itt minden foglalkozás az értékes időtöltés tematikájára épült – erre utalt a „tartalmas idő”, „megfelelő pillanat” jelentésű görög „kairosz” szóból született sátornév is –, egyebek mellett önelemző feladatokban, illetve interjún vehettek részt az érdeklődők, egy kifüggesztett papírlapra felírhatták, hogy mit jelent számukra a szeretet, a lélek és a boldogság fogalma, a sátor falán látható képeken pedig önmagukat és Istent is beazonosíthatták.

Brazil misszionáriusok, üzenet bekötött szemmel

Sokan voltak kíváncsiak a brazil sátorra is, ahol a Katolikus Shalom Közösség négy Budapesten élő misszionáriusával ismerkedhettek meg. A magyarul is értő négy lány később a színpadon egy fergeteges táncprodukcióval nyűgözte le az egybegyűlteket. 

Az alternatív programokra szánt két óra lejártával a legtöbb sátornál még mindig voltak sorban állók. Sokan szerették volna kipróbálni a Bonus Pastor Alapítvány drog- és alkoholfogyasztás hatását szimuláló szemüvegét, és az imaséta, valamint az imasátor is nagy vonzerővel bírt. 

A Sörözz a papoddal! elnevezésű programban református lelkipásztorok és katolikus plébánosok vettek részt. A kötetlen beszélgetés célja az volt, hogy a szószékről ismert igehirdetők mindennapi, emberi arcukat is megmutassák az érdeklődőknek.

Számomra a legmélyebb megtapasztalást az élményszínház biztosította. A helyszínül szolgáló sátorba bekötött szemmel lehetett belépni. A nézők a pár perces történés szereplőjévé váltak, hangokra, illatokra, érintésekre válaszolhattak, és a negatív példa – az élvezethajhász életmódra biztató szavak és gesztusok – után az isteni szeretet személyre szóló üzenetével távozhattak.

A kegyelem árad…

A sátorprogramok után a figyelem a színpad felé irányult, ahol ft. Szénégető István katolikus plébános és Kötő Ferenc Barna református lelkipásztor mondott áldást. Ezt követően Sófalvi Szabolcs köszöntötte a jelenlevőket, majd a marosvásárhelyi Blessed Dance Crew lépett közönség elé. A csapatot a fergeteges hangulatot teremtő brazil misszionáriusok követték. 

Sokan Csiszér László magyarországi énekes, dalszerző és zenekara koncertjét várták a leginkább. A magyar katolikus karizmatikus megújulás talán legismertebb dicsőítésvezetőjének A kegyelem árad, és árad és árad kezdetű dalára a Maros-parti fák alatt egyre növekvő tömegnek legalább a fele táncra perdült. A koncert után a csapatjátékok során gyűjthető tombolákat is kisorsolták a szervezők, a nyeremények között wellnessbelépő és gokartozás is szerepelt. 

Németh Ádám, a fesztivál műsorvezetője saját útkeresésének történetét elevenítette fel kezdetben rejtélyes harmadik személyben, külön kiemelve az isteni segítség szerepét abban, hogy a keresztény tanításoktól idegenkedő szülei elfogadják elhivatottságát a fiatalok evangelizálására. Az est utolsó fellépője egy budapesti keresztény rapper, Eddy volt, aki pörgős szövegekkel, dinamikus dallamokkal és rengeteg energiával hirdette, hogy Ő az út.