Simon Csaba Marosvásárhely bajnok asztaliteniszezője

Még most, 52 évesen is lenne lehetősége élvonalbeli csapatban szerepelni, de már nem akar felsőbb szinten játszani. Az asztalitenisz ma inkább szórakozás és hobbi, de ugyanúgy része az életének, mint régen: a sportmesteri címmel kitüntetett marosvásárhelyi Simon Csaba az Ama Tur amatőr asztalitenisz-liga tavalyi bajnoka, a sorozat valamennyi versenyét megnyerte. Nemzetközi szinten is jól cseng a neve, legutóbb a tavalyi veterán Európa-bajnokságon bizonyított. A jelenleg is profi elszántsággal versenyző sportember számos rendezvényen diadalmaskodott pályafutása során (hat román bajnoki cím birtokosa, sőt nyert portugál bajokságot is), mégis érthetetlenül kevés lehetőséget kapott a sportág hazai szövetségétől, hogy nemzetközi szinten is bizonyítson.

A kiváló játékossal a megyeszékhelyen rendezett TT Concept Adial-kupáért kiírt verseny végén beszélgettünk, jóval a koronavírus-járvány előtt.

– Ha viccesen akarnék fogalmazni, azt mondanám, hogy ön olyan, mint a jó bor: az idő múlásával egyre csak nemesedik. Mint a versenyen láthattuk, még most is kiválóan ütögeti a labdát. Mi a titka?

– Az asztalitenisz volt mindig a mindenem: a hobbim, és egyben a hivatásom is. Idővel egy kis tapasztalatot is szereztem, amelyet a magam javára fordítottam. 

– Tavaly megnyerte az Ama Turt és a TT Concept Adial-kupát. Milyenek ezek a versenyek?

 – Szinte hetente vannak versenyek az ország különböző városaiban. A dobogós helyezésekért pontok járnak, amelyeket folyamatosan összesítenek, és aki a legtöbbet gyűjti, illetve a legtöbb tornát megnyeri, az a bajnok. Négy kategóriában folyik a bajnokság: vannak kezdők és haladók, és van nyílt, valamint elit kategória, ezek egyikében sem számít az életkor. Én az elit kategóriában diadalmaskodtam, amelyben a legjobbak versenyeznek. 

– Talán a hazai élvonalban is helyt tudna állni, még így, 52 évesen is.

– A stresszel szokva vagyok, de már nem vállalok szereplést, még ha képesnek is érzem magam rá. 2011-ben még játszottam a második ligában, aztán abbahagytam. Jó nekem itt, az Ama Tur ligában, jól érzem magam ebben a közegben. Még most is hívnak élvonalbeli együttesek, de már nem akarok felsőbb szinten játszani. Nekem az asztalitenisz szórakozás, és része az életemnek.

– A veteránok Európa-bajnokságán elindult.

– Az 50-59 évesek korcsoportjában versenyeztem, a 790 fős mezőnyben a legjobb 32-ig jutottam el. Volt két meccslabdám, egyik sem jött be, így sajnos nem jutottam be a nyolcaddöntőbe. Vásárhelyről rajtam kívül még Bauer Lajos,Trandafir László, Marosludasról Alexandru Cîrpaci, Szászrégenből Kántor Imre-Zoltán vett részt az Eb-n. Nem mellékes, hogy a marosvásárhelyi, de hosszú évek óta Németországban élő Nemes Olga a nők 55–59 éves kategóriájában egyéniben és női párosban is diadalmaskodott.

– Kevés hazai asztaliteniszező büszkélkedhet azzal, hogy ugyanabban az évben három országos bajnoki címet is megnyert. Ön 2000-ben bajnok lett egyéniben, férfi- és vegyes párosban is, sajnos, nem marosvásárhelyi, hanem szatmárnémeti színekben. Összesen hányszor nyert országos bajnokságot?

– Hatszor voltam román bajnok és egyszer portugál – erre különösen büszke vagyok. 

– Hogyan történt?

– Két évet Portugáliában profiskodtam, az Azori-szigeteken (Terceirán) kaptam lehetőséget, akkor sikerült aranyat nyerni. De nem tudtam megszokni ott. Habár nagyon szép volt, az ottaniak nem voltak kellőképpen barátságosak. S akkor inkább hazajöttem.

– Még emlékszik, mikor került először ütő a kezébe?

– Hogyne! 1981-ben, vagyis 13 és fél évesen, azaz viszonylag későn kezdtem el pingpongozni, két év múlva azonban már legyőztem az akkori junior Európa-bajnoki másodikat, Călin Tomát. Az általános iskolai testnevelő tanárom tanácsára kezdtem el ütögetni, ő látott bennem tehetséget, így lettem a hajdani Constructorul leigazolt játékosa. Naponta 8-10 órát is edztem, sőt barátokkal fogadásokat is kötöttünk. Igaz, az elején sokszor elvesztettem a pénzem, és sírva mentem haza, de idővel megtanultam jól játszani, aztán tányérral, hamutálcával is nyertem. Sőt, egyszer Kolozsváron még egy 3 kilós evezőlapáttal is megvertem a kihívómat. Időközben többek közt Kolozsvár, Szatmárnémeti, Jászvásár, Vaslui élvonalbeli csapatainál szerepeltem, a Ceglédi Vasutas SE leigazolt játékosa is voltam.  

 – Jelenleg mivel foglalkozik, hol edz?

– A Prodcomplexnél lévő asztalitenisz-csarnokban edzek, az Adial Electronic cégnél. Emellett sportiskolás gyerekeknek tartok magánedzéseket, közülük megemlíthetem  Ungvári Evelint –  akit Románia egyik legtehetségesebb fiatal asztaliteniszezőjének tartok –, valamint Boeriu Cezarát.