Sikertörténet lehet a gegesi

Tavaly lapunkban szót ejtettünk már arról, hogy a gegesi református egyházközség és lelkésze különböző kezdeményezésekkel próbál gátat szabni az elöregedő település elnéptelenedésének: gyerektáborok, idősgondozás, kulturális programok – mindez csak egy része az utóbbi években itt kifejett munkájának. Ezúttal egy más területre is betekinthettünk, amely akár sikertörténetté is válhat.

A több mint tíz éve itt szolgáló református lelkész hamar felismerte, hogy az egyháznak a hitélet mellett mást is nyújtania kell a falunak, így szocális és kulturális téren is, de vannak olyan dolgok, amelyek már meghaladják az egyházközség kereteit, vagy már nem is az egyház tiszte megoldani azokat. Ezért 2015-ben néhány helyi személy és holland barát hozzáállásával bejegyezték a Hope and Vision Egyesületet, amely célul tűzte ki, hogy olyan életkörülményeket teremtsen meg, amely az embereket itthon tartja. Ugyanis Gegesben is jól érzékelhető az elnéptelenedés, az elhalálozások mellett a jobb élet- és munkakörülmények reményében sokan elköltöztek a félreeső településről. Míg hetven évvel ezelőtt mintegy ezren lakták ezt a falut, mára már 200 alá süllyedt a lakosság száma.

A legifjabbakkal kezdve a sort: az egyházközség minden óvodásnak és kisiskolásnak kifizeti a szükséges munkafüzeteket, a gyerekek ingyenes hangszeroktatáson vehetnek részt a faluban, hogy se ők, se szüleik ne érezzék azt a hátrányt, amit egy félreeső falu jelenthet az oktatás terén az ellátottság szempontjából, de a román nyelv tanítását is elkezdték. Tavaly az iskolaudvaron kispályát is létesített az egyesület a sportolási lehetőségek biztosítására, míg az idén a tanintézmény egyik üres helyiségét tornateremmé alakítják át. Tavalyelőtt közösségi célokra egy kisbuszt is vásároltak, amellyel a gyerekeket hetente beszállítják Nyárádszeredába focizni, a fiatalok és a gyülekezeti kórus részére a fellépésekre való utazást oldják meg – nyújtott betekintést a közösségi projektekbe Tőkés Attila lelkész.

 

Mikrokölcsönökkel ösztönöznek maradásra

Az elköltözési hajlam a fiatal házasok és az egészséges középkorúak körében volt leginkább tapasztalható, ezért az egyesület olyasmiben próbált gondolkodni, ami itthon biztosítana számukra megélhetést, viszont hiányzik hozzá a kezdőtőke. Nem halat adnak az emberek kezébe, hanem botot, hogy megtanuljanak horgászni. Az egyesület külföldi alapokból mikrokölcsön-programot indított be, hogy az így kapott pénzösszeggel ki-ki itthon próbáljon talpra állni. Így egyre több fiatal kezdett el otthon kertészkedni, van, aki málnát termeszt, tavaly feketeribizli-ültetvény jött létre, egy frissen végzett kertészeti hallgató pedig ki is költözne a faluba, ahol növénylepárolással, illóolajok készítésével foglalkozna. A kölcsönöket üzleti terv alapján 1-5 évre biztosítják kamatmentesen az igénylőknek, az eddigi legnagyobb megítélt összeg 3500 euró volt. Előnyt élveznek a gegesiek és azok, akik itt valósítják meg elképzelésüket, de idővel más települések lakóinak is biztosítanának hitelt. „Ha ezzel sikerül döntést hozni egy olyan család életében, amelyik azon gondolkodott, hogy marad vagy elköltözik, akkor már elérte a célját a kezdeményezés” – emelte ki a lelkész.

 

„Bölényeket” honosítanak meg

A holland barátjuk, Pim Klop sok mindenhez ért, sok mindenben lát fantáziát, ezért olyan ötleteket várt a gegesiektől, ami még hiányzik a faluban. Így kezdték el két éve a skót hegyi tehenek tenyésztését. Az ismeretlen fajtát kinézete miatt az emberek bölénynek hitték, és ma is így emlegetik. Valóban félig vadon, szabadtartásban élő állatokról van szó, amelyek télen is a havon alszanak, nem igényelnek különösebb gondozást, télen azonban kapnak takarmányt, évente egyszer egészségügyi kezelést. Az egyesület Hollandiából 27 állatot hozott, amelyeket egy tízhektáros, bérelt területen helyeztek el. A falu határa gyümölcstermesztésre és állattenyésztésre alkalmas, gabonára kevésbé, így a gazdáktól bérelt területek sem bokrosodnak el, és megfelelő körülményeket biztosítanak a szarvasmarháknak. Az első években tenyésztésükből semmi haszon nincs, erről csak akkor lehet szó, amikor az állomány annyira felszaporodik, hogy minden ősszel 20-30 növendékállatot el tudnak adni. Nálunk még ismertlen ez a fajta szarvasmarha, amit kitűnő, ízletes húsáért keresnek a piacon. A lelkész szerint megyénkben nem létezik ilyen farm, egyetlen gazdánál van két ilyen tehén, a legközelebb Szeben megyében tenyésztik nagyobb számban. A gegesi állomány most kezd stabilizálódni, eddig a bikaborjakat eladták, de volt betegség miatti elhullás is, három egyedet a medvék pusztítottak el, egy példányt egy gyülekezeti eseményre kínáltak fel a tavaly, hogy a gegesiek is megkóstolhassák a „bölényhúst”. Az állatok annyira vadak, hogy például amikor Gegesbe hozták és ki akarták terelni a mezőre, a csorda minden irányba szétszaladt, és hónapokba telt, amíg egyenként megtalálták őket és kábító lövedékek segítségével be tudták fogni és hozni a környező erdőkből. Ám gondozójuknak, Józsefnek köszönhetően már sokat szelídültek, meg is lehet őket közelíteni. Mivel nálunk még ismeretlen a skót hegyi tehén, sikersztori vagy nagy bukás lehet belőle – véli Tőkés Attila. Szerinte azonban ezek az állatok mindenképp beillenek abba a képbe, amit Geges nyújtani tud és nyújtani fog a jövőben, akár turisztikai látványosság is lehet a falu közelében levő farm. Jelenleg csak két alkalmazott dolgozik velük, de ez remélhetőleg abban is segíthet, hogy egyszer a falu saját lábára állhasson.