Siker, kincs, kaland

Az Érték, értik? címmel rendezett tanácskozás mindhárom felvonása megérdemelte a figyelmet, hisz adatokban, gondolatokban, megvalósításokban és lehetőségekben annyira bővelkedett, hogy egy tudósításban lehetetlen minden részletére kitérni.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

A Nyárádmenti Napok gazdag műsorában eredményes számvetés és párbeszéd helyszíne volt pénteken délután a szeredai Bekecs étterem. Az Érték, értik? címmel rendezett tanácskozás mindhárom felvonása megérdemelte a figyelmet, hisz adatokban, gondolatokban, megvalósításokban és lehetőségekben annyira bővelkedett, hogy egy tudósításban lehetetlen minden részletére kitérni.

A hangulat megteremtéséről Ritziu Ilka-Krisztina gondoskodott, aki Ila Gábor kíséretében a Bartók Béla által száz évvel ezelőtt Jobbágytelkén gyűjtött népdalokból énekelt.

A Nyárádmente Leader Egyesület előzményeiről, történetéről, fejlődéséről Antal Zoltán munkaszervezeti vezető számolt be. A sikerekhez hozzájárult a tízéves önkormányzati partnerség, amire építeni lehetett a ma már több mint ötven tagot számláló egyesület tevékenységét. Az utóbbi két évet a lehetőségek és a lehetetlenségek idejének nevezte a tanácskozás vezetője. Ezt az időszakot az önkormányzati megvalósítások sokasága, sikertelen civil és egyházi próbálkozások mellett Leader-sikertörténetek jellemzik. Néhány ember végigment a kitartást, elszántságot követelő úton, és ma már nyertes pályázatok birtokában lehetővé vált elképzeléseik, terveik megvalósítása. Példájuk a címben megfogalmazott állítást bizonyítja, miszerint „az út göröngyös, de járható”.

A Leader-pályázatok révén három fiatal gazda kapott támogatást, köztük a Csibán zöldségtermesztéssel foglalkozó Fazakas házaspár, akik nem adták fel, s a bürokrácia útvesztőin átvergődve, a célt tartva szem előtt, sikerült pénzt nyerjenek arra, amit önerőből nem tudtak volna megvalósítani. Vallomásukban nagy hibának nevezik, hogy sok szülő úgy gondolja, gyermeke többre hivatott, mint mezőgazdasággal foglalkozni, pedig saját példájuk bizonyítja, hogy minden szempontból megéri őrizni a folytonosságot.

Öt falusi vállalkozás pályázott sikeresen a Leader-program keretében. Amint Fodor Veronika, a székelyhodosi közbirtokosság megszervezője és vezetője elmondta, húsz éve próbál küzdeni a tehetetlenség ellen. Ezúttal siker koronázta próbálkozásukat, de ehhez kitartásra volt szükség – derült ki hozzászólásából.

A falusi turizmus támogatása terén Nyárádremete község polgármesteri hivatala turisztikai központ kialakítására és népszerűsítő anyagok kiadására nyert pénzt. A nyárádmagyarósi Kacsó házaspár turisztikai panzió építésére pályázott eredményesen. „Elsősorban ki kell tűzni a célt, szeretni kell, amivel foglalkozunk, sok munka, türelem, kitartás kérdése, hogy a buktatókat át lehessen hidalni” – számolt be Kacsó Imola, aki otthon, a szülőfalujában akar példát mutatni.

A sikeres pályázatokat maguknak mondható önkormányzatok mellé Székelyhodos is felzárkózott, s ahogy Barabási Ottó polgármester elmondta, az elnyert összegből parkosították a község központját, ami szabadtéri rendezvények szervezésére is alkalmas lesz. Ezenkívül a község négy falujában játszóteret alakítottak ki a gyermekek számára. Csíkfalva község a Bekecs néptánc-együttes támogatására pályázott, hogy az elnyert összegből a népviseleti darabok és hangtechnikai eszközök vásárlását tudja támogatni.

A vidékfejlesztés országos és kistérségi helyzetéről, a 2014–2020-as időszak lehetőségeiről dr. Kupán Edit közgazdász tartott előadást. Bővült az intézkedéseknek nevezett területek tartalma, ahol pályázni lehet, így például szakképzés szervezésére, gazdaságokba, gyümölcsösökbe való beruházásra, fiatal gazdák támogatására, szolgáltatások, családi gazdaságok támogatására, erdősítésre, talajvédelemre, a gyermekek iskola utáni képzésére, a kulturális örökség védelmére és sorolhatnánk tovább.

Ahol a kincsed van, ott van a szíved is

Amint a cím is jelzi, a rendezvény második része a kultúra, a szellemi értékek és ezek megőrzésének térfelére terelte át a beszélgetést. A tanácskozás meghívottja Hertzku Ágnes, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, a Duna televízió Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató versenyének házigazdája volt. Bár a televízió vezetői hétévi győzködés után adtak zöldutat a rendezvénynek, nézettsége minden elképzelést fölülmúlt, s bizonyította, hogy a közönség szívében még mindig nagy az érdeklődés a népi kultúra iránt, nemcsak az idősebb nemzedék, hanem a fiatalok körében is. Balogh Júlia és a Hagyományok háza összefogásának köszönhetően létrejött műsor sikerét látva, lesz egy „gyermekpáva” is, nem vetélkedő, hanem seregszemle formájában. Bár a népi kultúra bemutatása több csatornát is megérdemelne, mégsincsen egyetlen ilyen típusú magyar csatorna sem – mondta Hertzku Ágnes, aki pénteken este nagy sikerrel lépett fel Bandájával Nyárádszereda főterén.

Nagyszerű érzés egy csapat tagja lenni, és felvállalni nemcsak a kistérség táncos hagyományainak az őrzését és népszerűsítését, hanem a néptánc visszatanítását is – mondta többek között Ritziu Ilka-Krisztina színművésznő, a Bekecs együttes táncosa. Ennek az önként vállalt munkának köszönhető, hogy a régió szinte minden településén 600 gyermeknek tanítják a népi táncot, s Nyárádszeredában egy néptánc szakos osztály indult.

Készül a Nyárádmente Kistérségi Értéktár, a 12 községből és Nyárádszeredából álló vidék épített, szellemi és természeti örökségének leltára. Az értékek lajstromának elkészítésével azok megőrzése, a helybeli lakosok identitástudatának az erősítése a cél, másrészt olyan turisztikai ajánlatok kidolgozása, ami látogatókat vonz, s ezáltal gazdasági hasznot hozhat a vidéknek. Minden tételről pontos adatlap készül, fotókkal illusztrálva, ami majd látható lesz az interneten is. A projekten, amelyet a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium támogat, többen dolgoznak, s a részletekről, a munkacsoportról, a célokról s az eddigi eredményekről dr. Vajda András néprajzkutató, a projekt szakmai koordinátora valamint dr. Barabás László néprajzkutató tartott előadást.

Pályázat magyarországi fiataloknak

Kaland, tapasztalatszerzés, aktív üdülés, a mindennapok taposómalmából való kilépés – ezt kínálta a Vidék Kaland elnevezésű projekt, amelynek ötletgazdája dr. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezető elnöke, akinek dr. Haschi András, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének elnöke és Antal Zoltán, a Nyárádmente Leader Egyesület munkaszervezeti vezetője segédkezett. A program keretében magyarországi értelmiségi fiataloknak hirdettek pályázatot, akik eljöttek a Nyárádmentére és mennek jövő héttől Hargita megye falusi gazdaságaiba, hogy megismerkedjenek az erdélyi gazdák életével, úgy, hogy besegítenek a mindennapi munkába.

– Mire jó a mezőgazdasági támogatási rendszer, milyen a gazdálkodói életforma? – az átlagfiatal keveset tud minderről. Azért hirdettük a pályázatot, hogy személyes élményeket szerezzenek, amit majd továbbadnak másoknak is. Négyszeres volt a túljelentkezés, s végül öt fiatalt választottunk ki, akiket a Nyárádmentén fogadtak a gazdák. A kérésünk az volt, hogy ne vendégként kíméljék, hanem dolgoztassák őket, mert az eddigi tapasztalatok szerint akkor érzik jobban magukat – válaszolta kérdésünkre Mikula Lajos.

Majd a fiatalok is beszámoltak élményeikről. Győri Tünde Budapestről érkezett, ahol egy kertépítő tanfolyamon van túl. A jobbágyfalvi Májai Zsigmondnál végzett munka, a zöldségbetakarítás és -árusítás megerősítette elhatározásában. Élmény volt számára a csíkszeredai út, ahova a csemegekukoricát szállították, mert a Székelyföld sok szép látnivalójával ismerkedhetett. A talpon maradás nehézsége mellett megőrzött jókedv emlékét viszi magával, s azt, hogy ki kell tartania az elképzelése mellett.

Egy élménnyel több az életében – válaszolja a péceli Siklósi Rozália, aki humán ökológia szakot végzett az ELTE-n. Szász Csabánál és feleségénél a vendéglátás mindennapi dolgaiban segédkezett a Tündér Ilona völgyben, ahol a vidám, pozitív hangulatot értékelte.

Piszmán Réka, kecskeméti állattenyésztő mérnök Csimadia Györgyék fejőstehénfarmján és tejfeldolgozó üzemében szerzett tapasztalatot, s bevallása szerint azért pályázott, hogy gyakorlatra tegyen szert, amire otthon nem volt lehetősége.

Nem kihasználni sem az embert, sem a természetet, sem az állatokat – ezt az élményt viszi magával, s az elképzelést, hogy a mesterképzés elvégzése után saját tanyáján szeretné életbe ültetni a tanultakat és látottakat – fogalmazott a kecskeméti lány.

Farkas Ildikó budapesti közgazdász a csíkfalvi Szász családnál a zöldség betakarításában és a piaci árusításban vett részt.

Szabó Gergely debreceni közgazdász, tőzsdei kereskedő Szávuly Zoltán és Tibor kecske- és juhfarmján dolgozott egy héten át: fejni tanult, fát vágott, ganét hordott, kaszált, medvét kergetett. Bevallása szerint nehéz volt, de jó érzés testben és lélekben is, s a kaland után azzal kacérkodik, hogy más irányba kellene fordítania az életét. A vidéki kalandon levő fiatalok egyébként naplót írtak, s a kapott szavazatok alapján Szabó Gergely nyerte el a tiszteletbeli gazda címet.