2019. május 27., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Premier(ek) a Spectrum Színházban

Nemrég írtunk arról, hogy számos produkcióval – közöttük két premierrel és több vendégjátékkal – köszönti a tavaszt a marosvásárhelyi Spectrum Színház. A főtéri magántársulat ezen eseményekkel kapcsolatosan szerda délelőtt tartott sajtótájékoztatót, amelynek kiemelt tematikája volt a hamarosan bemutatandó produkció, egy olyan előadás, amelyet – kortárs erdélyi viszonyok között sajnálatosan ritka esetként – annak írója rendezett. 

A résztvevőket Medve Zsuzsa sajtófelelős üdvözölte és elárulta: rengeteg eseményre kerül sor a tavaszi hónapokban a színházban. 

– Eddig a tavalyi produkcióink és vendégelőadások voltak láthatók, de a háttérben két nagy produkció is készült: az egyik a Tündöklő Jeromos, amelyet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal és a Maros Művészegyüttessel közösen vittünk színre, a másik pedig a budapesti Nemzeti Színházzal koprodukcióként ott már bemutatott Sára asszony című előadás. A tavasz ünneplését a vendégelőadásokkal kezdtük, hagyományőrző jellegű produkciókat láthattak a nézők, a Hagyományok Házával való partnerségnek köszönhetően. Hamarosan pedig olyan programsorozat indul, amelynek keretében 13 nap alatt 12 előadást tekinthetnek meg az érdeklődők. Március 27-e színházi világnap, mi március 17-én kezdjük az ünneplést a Kincses Elemér által írt és rendezett Ég a nap Seneca felett című dráma bemutatásával.

Fotó: Kaáli Nagy Botond


Az előadásról és drámáról a szerző és rendező, Kincses Elemér beszélt: 

– A darabot 24 éves koromban, három nap alatt írtam a gyergyóalfalusi nővérem könyvtárában. Lefordították franciára, játsztuk Jugoszláviában románul kétszer, magyarul három-négyszer. Az akkor kimondott igazságok ma jobban fájnak, mint megírásának idején, a politikára utaló mondatok ma időszerűbbek, mint a legsötétebb korban, mert a humánum egyre tehetetlenebb az abszolút minden fölött álló káosszal szemben. Sajnos van egy olyan stádium, amikor már késő humanistának lenni. Az alapgondolat: segíthet-e valaki, akinek nem áll jól a kezében a tőr? A saját véleményem szerint lehetne segíteni, de a napi történések szemberöhögnek. Nagy öröm és kemény munka volt megrendezni a darabot. Tógátlanítottam az előadást, a történet egy filozófus könyvtárában játszódik, akire pont úgy rátörnek a biztonságiak az öngyilkossági paranccsal, ahogyan az igazi Senecát Néró megölte. A darab megírásától a bemutatásig nyolc év telt el. Játszták még Galacon, franciára Seneca mosolya címmel fordították le. Tetszik ez a cím is, mert a bólogatók felelősségére utal: az elmúlt évtizedekben az egész ország tele volt bólogatójancsikkal, akik a legsötétebb gazemberségre sem mondták azt, hogy nem. Hatalmas a felelőssége Seneca mosolyának! Ez a szomorú tanulság ma sem veszített az értékéből, de van még remény, hogy fel tudjuk venni a harcot a gonosszal szemben. A darab és az előadás ugyanakkor nem politikai hitvita: egy embernek egy napját mutatja be, nőkkel, mulatással, humorral – az örök küzdelem a külső alatt húzódik. Színes, kicsi társulat mutatja be, öröm volt velük együtt dolgozni. 

A Néró szerepében fellépő Zalányi Gyula hozzátette: 

– Voltak visszatéréseim Marosvásárhelyre, nagyon örültem, amikor Elemér felhívott a szerepajánlattal. Ismertem a darabot még akkoriból, amikor megírta, illetve amikor a Színház folyóirat ezt mellékletként közölte, és bemutatta a szatmári színház. Újraolvastam, és ismét rájöttem, hogy olyan kihívás a darab, ami mellett nem szabad elmenni. Örülök, hogy éltem a lehetőséggel. 

A Senecát játszó Tatai Sándor szerint a Senecához hasonló titokzatos, színes karakterek igazán izgalmasak. 

– Lehet emberileg gyenge anyag, politikusként megbízhatatlan, mégis megvannak az értékei. Azok a sorok, amelyeket a szerző a fejébe ültetett, rendkívül tiszta, mélyen szántó gondolatok, és ez rendkívül izgalmas. Ha ebből elcsípünk egy-két dolgot, abból már nyertünk. 

A Vicius szerepében látható Ruszuly Ervin elárulta: 

– Katonát játszom, a Néró kedvencét, és igyekszem ezt színfoltként színpadra vinni. Ez a második olyan darab a Spectrum Színházban, amelyben szöveges szereplőként veszek részt – nagy kihívás számomra táncosként prózai szerepben megnyilvánulni. Azt érzem, hogy olyan szöveggel van dolgunk, amely egyértelműen aktuális a mai jelenben is. 

Spector alakját Kárp György formálja a színpadon: 

– Amikor megíródott a darab, nem olvastam, de láttam egy nagyszerű előadást belőle Szatmáron, a szerző rendezésében. A ’90-es évek elején Szabadkán is láthattam, szintén az ő rendezésében, még háborús hangulatban. Az az egész korszak, amelyben játszódik, a Néró történelmi szerepe és a környezet, amely oda jutatta, ahova, lenyűgözött. Ezért is örvendek, hogy felkértek, és tagja lehetek a szereposztásnak. Remélem, hogy jól fogja fogadni a közönség. 

A színház vezetője, Török Viola a tavaszi tervekről és megvalósításokról szólt. – Örülök ennek az új, reményteljes sorozatnak, a megszületett és készülő előadásoknak. Megújuló időszak közepén vagyunk, amikor nem csak vendégművészeket üdvözölhetünk, hanem visszatértek kollégák, és az külön öröm, hogy ezt a drámát Kincses Elemér most is itt is megrendezi. Ekképpen a szerzőt is üdvözölhetjük, a gondolataiba is betekinthetünk. Örvendek, hogy rátaláltam erre a darabra. Próbáljuk összekötni azokat az értékeket, amelyeken felnőttünk azokkal, amelyek ma körülvesznek. A megújuláshoz a Hagyományok Házával való együttműködés is hozzátartozik, hiszen a népi kultúra továbbra is nagyon fontos eleme a művészetünknek. Nagy dolog, hogy a budapesti Nemzeti Színház – miénkhez hasonló értékrendszerrel egyedüliként a színházi világban – felkarol bennünket. Március 15-e körül előadásaink kapcsán olyan nevekkel lehet kapcsolatba hozni a színházunkat, mint Döbrentei Sarolta, Székely János, Petőfi Sándor, Kincses Elemér. Ami a pesti együttműködést illeti, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját, Vidnyánszky Attilát még a beregszászi, kárpátaljai korszakából ismerjük. Figyeltük, ahogyan egy, a miénknél sokkal nehezebb kisebbségi sorsban épített színházat. Mindig tudtunk egymásról, folyamatosan beszélgettünk, és régóta tervezünk egy közös produkciót. Ez most valósulhatott meg, Döbrentei Sarolta pedig kifejezetten erre a célra írta a Sára asszony című drámát, amelyet Vidnyánszky Attila rendezett. A mondanivalója a törekvéseinket támasztja alá: van értelme harcolni, mert sok harc után végül csak megszületik a remény. 

Az Ég a nap Seneca felett című előadás bemutatójára március 17-én, vasárnap este 7 órakor kerül sor.

További előadások: március 18., hétfő este 7 óra; március 25., hétfő délután 5 óra; március 26., kedd este 7 óra; március 28., csütörtök este 7 óra. A Sára asszony marosvásárhelyi premierje március 23-án, szombat este 7 órakor veszi kezdetét. Soron következő előadások: március 23., szombat délután 3 óra; április 24., szerda este 7 óra; április 25., csütörtök este 7 óra; április 26., péntek este 7 óra. Az említett vendégelőadások pedig a következők – március 19., kedd du. 6.30-tól: Kincses Elemér: Az ugrás – Soproni Petőfi Színház. Március 19., kedd 20 óra: Mindörökké Júlia – rendező: Pataki András – Soproni Petőfi Színház. Március 20., szerda 17 óra és 19 óra: A magány változatai – Soproni Petőfi Színház. Március 26., kedd 14 óra: Hangszermesék – Kásler Magdi és az Üver zenekar. Március 30., szombat 18 óra: Egyedül – Székely János 677 sora – Bálint Márta Kossuth-díjas színművésznő előadása. 




Kapcsolódó cikkek: