Semmelweis
2024-02-22 13:00:00
- Ábrám Zoltán
Nagy mozisikert aratott Koltai Lajos új filmje „az anyák megmentőjéről”, amelynek bemutatójára november 30-án került sor, és azóta már több mint háromszázezren nézték meg (Semmelweis, filmdráma, 127 perc). Az erdélyi, marosvásárhelyi különbemutatót követően, február 9-től felkerült a romániai mozik műsorára is. Ez a harmadik magyar film Semmelweis Ignácról, de a téma megihlette a német, a holland és a francia filmeseket is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a filmre már a Netflix is lecsapott: hamarosan elérhetővé válik az egyik legnagyobb médiaszolgáltatón. Hiszen a Semmelweis című film több a történelmi orvosdrámánál: játékfilm arról a nehézségekkel dacoló szakmai és emberi elköteleződésről, ami előbbre viszi a világot.
Semmelweis Ignác budai, pesti és bécsi tanulmányokat követően Bécsben kapta meg orvosdoktori diplomáját 1844-ben, majd tanársegédi állást nyert el a bécsi szülészeti klinikán. Bár ekkoriban a kórokozó baktériumokat még nem ismerték, itt jött rá arra a megállapításra, miszerint a klórvizes kézmosás megszünteti a kézen a boncolás utáni hullaszagot, és jelentősen lecsökkenti a gyermekágyi lázat. A film életének erre az időszakára utal, 1847-ben játszódik. Izgalmas és látványos alkotás, átszövi a 29 éves főhősnek az igazáért való egyenes kiállása, a várandós anyák iránti felelősségérzete, no meg némi szerelmi románc is. Happy enddel ér véget, mivel Semmelweisnak sikerül érvényt szereznie igazának, sőt a klinika vezető professzora addigi támogatottja helyett neki kínálja fel a vezetői állást.
Semmelweis Ignác igazsága azonban eltérő a filmben és a valóságban. Mivel nem hosszabbították meg bécsi szerződését, személyi összeférhetetlenségére hivatkozva mondták fel állását, a pesti szülészetre került, ahol a klóros kézmosás alkalmazásával látványosan lecsökkentette a gyermekágyi láz halandóságát. Bár korszakalkotó felfedezést tett, szülésztársai hosszú ideig ellenálltak, módszerét nem alkalmazták, és nem óhajtották elismerni: akaratlanul is gyilkosok. Nem csoda, hogy a számára nyilvánvaló igazság melletti küzdelem felőrölte egészségét, és csupán 47 évesen zavaros elmeállapota okán a bécsi elmegyógyintézetbe került. Döblingben a „nehéz magatartású”, ellenkező „őrültet” az embertelenül viselkedő osztrák ápolók úgy megverték, hogy két hét alatt belehalt sérüléseibe.
Semmelweis Ignác tragikus sorsú orvos volt, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg. Egyúttal szerencsés tudós, aki úttörője lehetett a kísérleti kóroktannak és a – ma már köznapi gyakorlattá vált – aszeptikus (fertőzést megelőző) eljárásoknak, amelyek jelentőségét lassanként elfogadta az orvosszakma. Semmelweis felfedezésével és a kezelés előtti fertőtlenítés alkalmazásával messze megelőzte korát, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja lett. Róla nevezték el a budapesti orvosegyetemet, többtucatnyi szobra áll a világon. Marosvásárhelyi mellszobrát a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem területén avatták fel öt éve, 2019. április 6-án. Hazai és határokon túli megbecsülése vitathatatlan.
