Segítő kéznyújtás a maroskeresztúri időseknek

Új munkapontot avatott a Diakónia Keresztyén Alapítvány

Marosvásárhelyi Fiókszervezete, amely lehetővé teszi idős, beteg emberek otthoni gondozását Maroskeresztúron. Az ünnepi istentiszteletre vasárnap délután a helyi református központban, a székhelyavatóra a római katolikus plébánia udvarán került sor. 

Nt. Kántor Csaba, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, a Diakónia Keresztény Alapítvány országos elnöke kiemelkedő jelentőségűnek nevezte az új diakóniai munkapont felavatását, annál is inkább, mivel olyan szolgáltatást látnak el a falu idősei körében, amit eddig csak szórványosan végeztek. Igehirdetésének alapjául a Jelenések könyve 2. részének 1-7. verseit választotta, amely az efézusi gyülekezetnek szóló levél. A püspökhelyettes hangsúlyozta, az üzenet ma is időszerű, és „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!”. A mai keresztényeknek fel kell ismerniük mások szenvedését, szeretettel kell gyógyítaniuk a betegeket, elesetteket, s hordoznunk kell egymás terhét. Komolyan kell vennünk a jézusi felszólítást, miszerint úgy kell szeretni a felebarátot, a bajbajutottat, mint ahogy Jézus tette az őt követőkkel.

A törődés, a rászorulók gondozása nem luxus! 

– Kivételes esemény ez a község életében, hiszen két éven át akadályok gördültek az erre irányuló próbálkozás elé, s most válhatott valóra a szolgáltatás bevezetése – mondta Kovács Edit polgármester. Voltak olyan vélemények, amelyekkel megkérdőjelezték az otthoni beteggondozás szükségességét. Azt is felhozták, hogy túl nagy összeget von el a költségvetésből, hiszen úgyis nagy hányadot fordítunk szociális szolgáltatásokra. Viszont az, aki szembesült az idősgondozás nehézségeivel, sohasem állíthatna olyat, hogy az erre fordított figyelem vagy segítség túl sok. Az, hogy az otthoni idősgondozást idéntől sikerült nálunk is bevezetni, éppen abban az évben, amikor a központi közigazgatás eldöntötte, hogy lassan teljes mértékben „kivonul” erről a területről, magára hagyva az önkormányzatokat és a civil szervezeteket, még inkább nyomatékosítja, hogy milyen fontossággal bír számunkra ez a szolgáltatás. Betegeink gondozása, a törődés, a rászorulók megsegítése nem luxus! Míg a hagyományos közösségekben több generáció élt egy háztartásban, és az idősgondozás a családra hárult, mára ez megváltozott, és egyre nagyobb szerepet kap az intézményi ellátás. Önkormányzatként kötelességünk támogatni azokat a szervezeteket, amelyek a szociális ellátás ezen fontos szegmensét biztosítják. Megtaláltuk az erre alkalmas partnereket a helyi egyházak, a Diakónia Keresztény Alapítvány intézményeiben, továbbá a megfelelő gondozót is Molnár Katalin személyében. Fontos számunkra, hogy javítani tudunk az idős betegek életminőségén úgy, hogy minél tovább a saját környezetükben élhessenek – fogalmazott Kovács Edit, és hozzátette, hogy a maroskeresztúri önkormányzat kezdetben 25 idős gondozására havi 5000 lejjel járul hozzá a diakóniai szolgálat finanszírozásához, ami a költségek 37 százalékát teszi ki.

Együtt az életért! 

Az alapítvány mottója (Együtt az életért!) egyre több szolgálatra kötelez. Eddig nyolc fiókszervezettel működtek, most van alakulóban a kilencedik. Ábrám Noémi, a marosvásárhelyi fiókszervezet ügyvezető igazgatója fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Diakónia Keresztény Alapítvány ezzel a Caritas után a második legnagyobb keresztény szervezetté nőtte ki magát, s mint ilyen, az otthoni beteggondozás mellett fokozatosan bevezeti a fogyatékkal élők gondozását és a drogprevenciót is. 

A templomban Rácz Sándor református lelkész örömét fejezte az ünnepi alkalom okán. István Aszalós Szidónia Kányádi Sándor Az én miatyánkom című versét szavalta el. 

A munkapontavatásra a római katolikus plébánia udvarán került sor, ahol nt. Kántor Csaba püspökhelyettes és Kovács Péter római katolikus lelkész áldást mondott a diakóniai létesítményre.