Segesvár

Jelenleg több beruházás van folyamatban

Keresik a megoldást a Küküllő-híd befejezéséhez

Tóth Tivadar alpolgármesterrel egyebek között arról a 6,8 millió lejes beruházásról (egy új híd építése Segesvár legnépesebb lakónegyedében), ami sajnos, nem valósult meg a közvilágítás korszerűsítéséről, a közbiztonságról, az omladozó várfalról, az új, integrált környezetvédelmi engedélyről beszélgettünk.

Januárban elkezdődött a város egyik lakónegyedében a csatornahálózat kialakítása. Emellett folyamatban van a Mócok útjának a korszerűsítése esővízelvezető rendszer kiépítésével. Tóth Tivadar szerint ezen folyamatosan dolgoznak, a télen sem álltak le.

Ellenben késleltette a projektet, hogy a vízhálózat rendkívül rossz. „Úgy néz ki, hogy az Aquaserv párhuzamosan egy újabb beruházást kell indítson a vízhálózat kicserélésére. Addig nem lehet aszfaltozni, amíg az Aquaserv nem fogadja el a költségvetést. Közben nemrég megtartották azt az igazgatótanácsi ülést, amelyen jóváhagyták a cég költségvetését. Az Aquaserv igazgatótanácsának tagja, Gáll Ernő városi tanácsos megkeresésünkre elmondta, hogy az említett igazgatótanácsi ülésen elfogadták a vállalat költségvetését, és ahogy az idő engedi, hozzáfognak a munkálatokhoz. 

Egy másik beruházás, amelyen jelenleg dolgoznak, egy videómegfigyelő rendszer kiépítése a városban. Az alpolgármester elmondta, hogy a videokamerák egy része már megérkezett, a régi rendszert ellenőrizték, a logisztikai központot kiépítették, most kezdik a kamerákat felszerelni a város fontosabb pontjain. Az idén ezt is be kell fejezzék.

– Hány kamerát szerelnek fel?

– Több mint ötvenet. A régi rendszer teljesen parlagon volt hagyva, úgyhogy most ki kell cseréljük; a lakosság biztonságáról van szó.

A következő projektünk pedig a Plopilor (Nyárfa) utcának a korszerűsítése, illetve a tömbházak közötti részek aszfaltozása és az esővíz-elvezetésnek a kiépítése. Ezt a munkát novemberben megszakították, de mivel a város saját cége foglalkozik ezzel a beruházással, most a járvány miatt egészen más teendőik vannak.

Sajnos van egy rossz hír is – mondta Tóth –, befejeződött a közbeszerzési eljárás a Küküllő-híd megépítésére, de nem jelentkezett senki a kiírásra. 

– Arról a több mint hatmilliós beruházásról van szó?

– Első nekifutásra 6,8 millió lejes beruházásról volt szó. A tavaly a műszaki terveket elkészítették, az árakat aktualizálták, és most 9,144 millióra becsülték az értékét. A tanács ezt már el is fogadta. A közbeszerzési eljárás körülbelül két hónapot tartott, jelentkező nincs, most keressük a megoldásokat, hogy tudjuk ezt a projektet továbbvinni. 

– Mi a helyzet a várfallal?

– A várfalprojekt és az idős hölgyek feljárójának a rehabilitációja előrehaladottabb. Itt is kb. két hónapot csúsztunk, mert megfelelő tudással és felkészültséggel rendelkező építőtelep-vezetőre volt szükség, de nem találtunk ilyent. Csak a napokban írta alá az önkormányzat a szerződést, úgyhogy, amint az idő engedi, kiadjuk a munka megkezdésére vonatkozó parancsot. 

Még két előtanulmányt szerződtünk le, itt is utcafelújításról van szó, illetve a műszaki terv elkészítéséről. Egyik a Viilor (Szőlős) utcának a meghosszabbítása, a másik pedig a Codrului (Erdő) utcának a felújítása. 

Emellett az E60-as országút Európa Tanács (Consiliul Europei) elnevezésű szakaszának a megvilágítását is korszerűsítettük, 56 világítótestet cseréltünk ki, távirányítással, távellenőrzéssel ellátott modulok. Ez a beruházás februárban fejeződött be. 

Jól indult a kampány Segesváron

Az idén az RMDSZ-nél nagyon sok munka elé néztünk. A kerület komolyan foglalkozott az előválasztásokkal. Egy kicsit meglepett, hogy az országos vezetés olyan hamar hozzáfogott a választási előkészületekhez, de bebizonyosodott, hogy helyes volt, nagy volt a bizonytalanság, nem lehetett tudni, hogy lesznek-e előre hozott választások, vagy nem – kezdte beszélgetésünket Gáll Ernő, az RMDSZ segesvári kerületének elnöke. 

Majd így folytatta: – Ha lettek volna, akkor bizony nagy próbatétel lett volna. De időben léptünk, és betartva az SZKT határozatait, nagyon jól végigvittük az előválasztásokat a kerület minden egyes helységében. Nagyon örvendek annak, hogy az emberek komolyan vették, Nádast leszámítva, ahol egyetlen jelentkező volt, és mindenütt kialakult a lista fontosabb része.

Elmondta, hogy Segesváron annyiban változott a helyzet, hogy a mostani három tanácsosi helyen kettő helyet cserélt: a második helyre Buzogány Erzsébet került, aki tulajdonképpen az RMDSZ polgármesterjelöltje is, a lista harmadik helyezettje Tóth Tivadar. Listavezető a kerületi elnök. Mint mondta, ha jelentkeztek volna fiatalok, akkor nagyon meggondolta volna, hogy egyáltalán vállaljon-e egy újabb mandátumot. 

Gáll Ernő szerint Buzogány Erzsébet nagyon felkészült, vezetett már cégeket is, jelenleg is egy hatalmas munkálatot vezet, a közigazgatásban is van tapasztalata, mert már négy éve helyi tanácsos. Véleménye szerint remekül el tudná látni a polgármesteri teendőket is. 

Képben vagyunk – jelentette ki –, de ehhez komoly kampányra lesz szükség, s akkor meg tudjuk a három tanácsosi helyet tartani. Négy éven át, amikor a PSD-vel voltunk szövetségben, közösen át tudtunk vinni minden fontosabb határozatot, ezért tudott működni a tanács.

– Én foglalkozom a magyar állampolgársággal kapcsolatos teendőkkel is, örvendetes, hogy megint kezdtek jelentkezni családok, mind többen és többen. Meg is lepődtem, de nagyon jólesett, mert úgy érzem, hogy az idén az RMDSZ újra képbe került, keresik az emberek. Ebben nagyon nagy érdeme van az országos vezetésnek, amelynek az  imázsa is jobb lett az utóbbi időben. Például a járvánnyal kapcsolatban is konkrétan, pontosan, pánikkeltés nélkül megmagyarázzák a helyzetet.

A koronavírus-járványról szólva Gáll Ernő azt mondta, hogy az emberek „többnyire betartják a szabályokat”. Ám szomorúnak nevezte, hogy nagyon sokan jöttek haza Spanyolországból, Olaszországból, a környék, a szász falvak tele vannak. Emiatt „nagyon érdekes helyzetek alakulhatnak ki”.  

Kiválóan működik a zöldhullámrendszer

Tóth Tivadarral, Segesvár alpolgármesterével a tavalyi esztendő beruházásairól, illetve a jelenleg folyamatban lévő munkálatokról beszélgettünk.

Az alpolgármester arról beszélt mindenekelőtt, hogy a tavaly beindított beruházásaik közül befejezték és februárban be is indították a járműforgalomban a zöldhullámot. Ami azt jelenti, hogy minden egyes gyalogátjárót elláttak jelzőlámpákkal, és beépítették egy intelligens rendszerbe, a gépjárműforgalom rendezettebbé, folyamatosabbá válása érdekében, illetve, hogy megszűnjenek a forgalmi dugók.  

– Az eltelt időszakban bebizonyosodott, hogy erre nagy szükség volt, és valóban rendkívül hasznos. Amióta fel van szerelve, a beindítás óta gyakorlatilag balesetek az E60-as országút átjáróinál, kivéve egy-két koccanást, nem voltak. Ez azt jelenti, hogy valóban kiváló a rendszer, főleg, hogy téli időszak is volt. Igaz, hogy a gyalogosoknak többet kell várakozniuk, de lényegében az életükről van szó, és mind a gyalogosok, mind az autósok sokkal biztonságosabban közlekednek. Ráadásul a jelzőlámpákhoz ugyanazokra a rendszerekre projektorokat szereltünk, melyek különleges megvilágítást adnak az átjáróknak. 

Most kiválóak a fényviszonyok, ha véletlenül a lámpák nem működnek,  akkor is biztonságosan lehet közlekedni a várost átszelő E60-as országúton – magyarázta az alpolgármester. 

A Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnél a koronavírus mindent felülírt

A 2019-es év a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület számára egy elég gazdag év volt, ígéreteket is kaptunk a helyi múzeum felújítására – nyilatkozta kérdésünkre Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Egyesület elnöke.

Elmondta, hogy a 2019. március 15-i megemlékezésen, amikor az egyesület meghívottja, az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor beszédet mondott, védnökséget vállalt a fehéregyházi Petőfi-múzeum jövőbeni felújításáért.

Ezt megelőzően Budapesten megszületett a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hadtörténeti Minisztérium Hadtörténeti Intézete között egy megállapodás, hogy a 2019-es év folyamán eljönnek kutatásokat végezni a fehéregyházi csatatérre. A múlt év nyarán itt volt egy kutatócsoport, amelynek a munkáját a Maros Megyei Múzeum és Soós Zoltán igazgató is sokban segítette. Tárgyi bizonyítékok után kutattak, a talált leleteket november 25-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezen részt vett Soós Zoltán és Szabó József is. 

– Ez reményt adott nekünk is és a Petőfi-múzeumnak is, hogy talán fel tudnánk az épületet újítani, és a Budapesten kiállított tárgyakból is kerülne a tárlókba ereklyeként egy-egy tárgy. A múzeum a helyi önkormányzat tulajdonában van, én vagyok a gondnoka. Az egyesület alapszabályába belefoglalták az emlékhely ápolását. Ezért is tekintem szívügyemnek az egyesület, a múzeum sorsát – mondta az egyesület elnöke.

Az egyesület legfontosabb tevékenysége minden évben a nyári Petőfi-ünnepség megszervezése. A tavalyi kerek évforduló volt, 170 éve, július 31-én történt a fehéregyházi csata. Az emlékünnepségen szép számban vettek részt emlékezők, képviseltették magukat az úgynevezett „petőfis” települések: Kiskőrös önkormányzata, a kiskőrösi Petőfi Múzeum vezetősége, Kiskunfélegyháza önkormányzata. A 170. évforduló mellett éppen 20 éve adományozott  Kiskunfélegyháza Petőfi-szobrot Fehéregyházának. Itt volt Mezőberény képviselete, illetve a 27 éve visszatérő vendégük, a Sárospataki 8kor Színház.

Az idei év szintén reményteljesen indult. Március 15. és a Petőfi-ünnepség a két legfontosabb esemény az egyesület életében. Természetesen vannak még kisebb-nagyobb rendezvényeik, együtt- működnek a segesvári Gaudeamus Egyesülettel, a Kikerics néptáncegyüttessel és másokkal. Viszonylag közel elég sok kulturális esemény történik, együttműködnek, részt vesznek egymás rendezvényein, és amennyiben lehet, támogatják egymást.

„Ugyanúgy indult az idei március 15-i ünnepség szervezése is – mondta az elnök. – Fehéregyházán lett volna déltől, majd utána Segesváron a Petőfi-szobor megkoszorúzása, ezt követően a Gaudeamus Házban lett volna ünnepi műsor. Minden meg volt már szervezve, talán még jobban, mint máskor, sajnos közbejött a koronavírus okozta rendkívüli helyzet, amely mindannyiunk életét hosszú időre megváltoztatta. Az egyesület működését is befolyásolta. Így megálltunk. Tamás Gábor április 1-jei fellépése is elmaradt, remélhetőleg az ősszel meg tudjuk tartani.” 

A Petőfi-ünnepélyre már korábban benyújtottak két pályázatot: egyet a Communitas Alapítványhoz, egyet a Bethlen Gábor Alaphoz. Eredmény még nem született, várnak, mint mindenki más. Az ünnepséget július utolsó vasárnapján szokták tartani, de hogy az idén sor kerül-e rá, nem lehet még tudni.  

A múzeumot március 13-án rendeletre bezárták. Március 10-én volt az utolsó látogatócsoport. Ez az időszak általában forgalmas szokott lenni,  ilyenkor indultak a diákkirándulások a Határtalanul program keretében, a diákcsoportok az emlékhelyen is megfordultak. Idén a járvány miatt minden elmaradt.