Segélyhívó a siketek részére

November elejétől a 112-es segélyhívó keretében működik a 113-as hívószám is, amelyen a siketek és beszédfogyatékosok sms-ben jelezhetik, ha segítségre szorulnak. Az érintettek szerint előrelépés, hogy adott ez a lehetőség, viszont attól tartanak, hogy a jelenlegi formájában nem lesz működőképes, ugyanis a siketek zöme nem képes úgy megírni egy sms-szöveget, hogy a diszpécser megértse pontosan, mi is a gond.  

Takács Éva, a Siketek és Nagyothallók Országos Egyesülete marosvásárhelyi fiókjának igazgatója szerint nagyon régi probléma, hogy ha a siket személyek sürgősen segítségre szorulnak, azaz orvosra, rendőrre, tűzoltóra volt szükségük, nem tudnak telefonon segítséget kérni. A 112-es segélyhívóközpont diszpécserei pedig eddig nem tudták kiszűrni, hogy egy siket személy kér segítséget, vagy éppen valaki szórakozásból tárcsázta a központot. Ezért ezekre a különleges szükségletű személyekre való tekintettel, országos szinten létrehozták a 113-as hívószámot, ami a 112-es segélyhívó mellett működik. Első lépésben létrehoztak egy országos adatbázist az összes siket ember nevével, telefonszámával és lakcímével. Az eljárás szerint a bajba jutott halláskárosultaknak először a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázniuk. A rendszer a telefonszám alapján felismeri az adatbázisban szereplő siket személyt, a diszpécser pedig sms-ben kéri az információt a sürgősségi helyzetről. Ezután a kérést üzenetben kell elküldeni a 113-as telefonszámra, és a diszpécser riasztja a megfelelő szerveket. Az igazgatónő viszont attól tart, hogy ebben a formában ez a rendszer nem fog működni, ugyanis a siket személyek nagy része az írott nyelv terén csöppet sem mozog otthonosan, nagyon szegényes a szókincsük is, ezért kérdéses, hogy meg tudják-e majd értetni a diszpécserrel, hogy mire van szükségük. A másik hiányosság, hogy ha a siket, amikor segítségre szorul, s éppen nem tartózkodik otthon, akkor az sms-ben kellene közölje a pontos címet, ahová a segítség kellene érkezzen, és erre sem biztos, hogy képes lesz. – Jeleztük, hogy ilyen formában nem lesz működőképes a rendszer, és fontolgatják, hogy módosítsanak rajta úgy, hogy a segélykérőnek ne kelljen fogalmaznia, azaz képekkel töltsék fel a programot, hogy a siket személynek csak az adott képre kelljen kattintania, és a diszpécsernek jelenjen meg, tegyük fel, hogy éppen mentőt kell riasztania. A Samaritánus mentőszolgálat például kifejlesztett egy különleges szoftvert, amelyen keresztül a siketek segítséget kérhetnek tőlük, viszont ez kizárólag okostelefonra telepíthető. Színes kockákat kell megérintenie a bajba jutottnak, és a mentőszolgálat az adatbázis alapján GPS-készülékkel be tudja azonosítani, hogy éppen hol tartózkodik a segélykérő – magyarázta Takács Éva. 

Az egyesület adatai szerint Maros megyében 700 hallássérültről tudnak, ebből 320 siket személy van, azaz olyanok, akik kimondottan jeltolmácsfüggők. A hatvankét éves múltra visszatekintő egyesület valójában egy nagycsaládként karolja fel a hallássérülteket, Takács Éva, valamint kolléganője, akik engedéllyel rendelkező jeltolmácsok, minden esetben elkísérik őket, amikor orvoshoz kell menniük, vagy hivatalos ügyeiket kell intézzék. Bár a törvény előírja, hogy minden közintézménynek engedéllyel rendelkező jeltolmácsot kell biztosítania, a gyakorlatban nagy hiányosságok vannak ezen a téren, hiszen annyi siket ügyfél nincs, hogy egy személyt kizárólag erre a célra foglalkoztassanak. Akadnak közintézmények, amelyek elküldtek egy alkalmazottat jeltolmács-továbbképzőre, de két-három hét alatt nem tudták ezt a fajta kommunikációt elsajátítani. A másik gond ezen a téren, hogy országszerte nagyon kevés engedélyezett jeltolmács van, az igazgatónő szerint Maros megyében ketten vannak a kolléganőjével.