Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A német belügyminiszter bejelentette, hogy szeptember 16-tól a migrációs nyomás fékezésére minden határátkelőnél bevezetik a határellenőrzéseket. Gyakorlatilag felfüggesztik a schengeni kedvezményeket, amint Ausztria, Dánia és Franciaország is visszavezette – esetenként csak részlegesen – az útlevél-ellenőrzéseket, a feszült nemzetközi helyzetre hivatkozva. Mindeközben Románia nem léphet be a schengeni térségbe, több mint egy évtizede előszobáztatják. Nemrégiben a Forgatag pódiumbeszélgetésén Frunda Csenge moderálásával a csatlakozás esélyeit latolgatta két Marosvásárhelyen nevelkedett politikus: Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Magyarország Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára és Vincze Loránt (RMDSZ) EP-képviselő, a néppárti frakció alkotmányügyi szóvivője.
Előszobáztatás
Vincze Loránt: – Az Európai Unió programjai közül a sikeresebbek közül való a schengeni övezet. Talán az egységes piac után ez a második olyan együttműködése az európai uniós tagállamoknak, aminek konkrét haszna van, ami naponta lefordítható eredményekre. Jelenleg az Európai Unió 27 tagállamából 25 tagja a schengeni övezetnek, és az Európai Unión kívüli államok közül is négy állam, tehát így összesen 29 tagja a schengeni övezetnek. Ez 425 millió ember számára jelenti azt a könnyebbséget, hogy határellenőrzés nélkül lehet egyik országból a másikba utazni.
Románia minden feltételt teljesített, hogy ott legyen a schengeni övezetben, és mégsem történt meg a teljes körű csatlakozás. De azon túl, hogy a polgár számára tényleg bosszantó a várakozás a határátkelőknél, hatalmas gazdasági károkat is okoz a schengeni csatlakozás elmaradása. Kiszámolták, hogy az áruforgalomban egy határellenőrzés körülbelül 0,75 százalékkal növeli a költségeit annak a fuvarnak. Tehát ez azt jelenti, hogy ha kerekítünk és 1 százalékot számítunk, akkor innen Dániáig egy áru átutaztatása 6 százalékkal növeli a költségeket. És hát ez az, ami Románia számára rendkívül káros, és ezért méltánytalan az, hogy a közúti átkelésnél továbbra is érvényben van az ellenőrzés, annak ellenére, hogy az ország teljesítette a feltételeket.
Annyit sikerült elérni ez évtől gyakorlatilag, hogy megtörtént a részleges csatlakozás (légi és vízi), de Ausztria vétója miatt Románia esetében, Hollandia vétója esetén Bulgáriával még nem teljes a határellenőrzés felszámolása. A labda az Európai Tanácsnál pattog, tehát a tagállamoknak kell megegyezésre jutniuk. Az RMDSZ szempontjából nagyon-nagyon sokszor elmondtuk, hogy a vétó, amit Ausztria emelt, méltánytalan, igazságtalan, jogilag védhetetlen.
Kettős mérce
Zsigmond Barna Pál: – Állandó feszítésben az Európai Unió, amikor a szuverenitásról és föderalizmusról beszélünk, és az uniós projektnek az egy folyamatos kérdése, hogy hogyan lehet úgy erősíteni az európai hatáskört, hogyan lehet úgy erősíteni Európát, hogy közben a nemzetállami hatásköröket ne bántsuk. És valóban a schengeni övezet az egyik legfontosabb vívmánya az Európai Uniónak a közös piac és egyéb szabadságok mellett. Ez egy fantasztikus vívmány, fantasztikus szabadság, és azt gondolom, hogy lehetőség. Ez nemcsak mint szabadság, hanem mint versenyképesség, mint gazdasági lehetőség is hatalmas hozzáadott érték. Magyarországnak egyértelmű érdeke, hogy Románia és Bulgária tagjai legyenek a schengeni övezetnek. Ez egy tipikus példája ennek a kettős mércének, hiszen ha megnézzük az uniós jogot, a lisszaboni szerződést vagy a schengeni szerződésrendszert, akkor mindkét, csatlakozásra jelentkezett ország teljesített minden feltételt, kiállta az idő próbáját. Románia folyamatosan teljesítette az újabb és újabb előírt feltételeket. Tehát itt mondvacsinált okokból vagy gazdasági és egyéb, politikai érdekekből akadályozzák egyes országok a csatlakozást. Magyarországnak egyértelmű gazdasági, nemzetstratégiai, nemzetpolitikai érdeke a csatlakozás támogatása.
A magyar elnökségnek vannak meghatározott nagy stratégiai prioritásai, és ezek között mindenképpen ott van az, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar elnökség alatt következzen be a schengeni csatlakozás.
Vincze Loránt: – Mindenféle gazdasági érdekeket lehet sejteni, amit nagyon nehéz lefordítani, de ismerjük azt a klasszikust, hogy Hollandia azért akadályozza, mert a konstancai kikötő a rotterdami kikötőnek jelent közvetlen konkurenciát. Van olyan német és francia érdek is, hogy Románia ne legyen tagja a schengeni övezetnek. De olvasni olyan véleményeket, hogy Romániában is van ellenérdek. Van egy hatalmas határrendészeti közeg, amely, ha nem is marad munka nélkül, de jelentősen átszervezik az életét... stb.
Migrációs nyomás
Zsigmond Barna Pál: – A konkrét okokat illetően elhangzott a migráció, és valóban ez egy súlyos probléma Európában, és ez is jellemzi a brüsszeli valóságot, hogy nem lehet őszintén beszélni a kérdésekről. Most nemrég fogadta el az Európai Unió több körben (a parlament, a tanács, bizottsági előkészítő munka után) a migrációs paktumot, és hatalmas csinnadrattával jelentették be, hogy ez mekkora újítás. Mégsem volt elegendő ahhoz, hogy a schengeni csatlakozás vonatkozásában a migrációs akadály elháruljon. Románia mindent megtett, hatékonyan védi a határait, sok esetben természeti akadályok vannak. A migráció Romániától vagy Bulgáriától függetlenül kérdés. Itt egy közös európai felelősség van, és végre ki kell mondani azt, hogy mit szeretnénk. Azonban legalább négy olyan alapelv van, amelynek a tisztázása nélkül nem lehetséges hatékony küzdelem az illegális migráció ellen, tehát világosan látszik, hogyha a kérelmeket a határon vesszük át, vagy belül vesszük át, akkor nem tudjuk megoldani a problémát. Tehát kívül kell átvenni a kérelmeket, és csak az jött be, aki teljesíti a feltételeket. Védeni kell a külső határokat. Segítséget kell vinni a kibocsátó országoknak. Erre vannak jó modellek. Ez a magyar uniós elnökség egyik kiemelt prioritása, tehát a nagy kibocsátó országokat, Észak-Afrikát, a Szahara övezetét vagy éppen Törökországot támogatni kell, hogy ellássák a migránsokat, kapjanak ott ellátást, illetve lépjenek fel hatékonyan az illegális csempészek ellen.
A másik probléma a kiutasítások végrehajtásával van. Láthatóan a kiutasításoknak csak a 20-22 százalékát tudják végrehajtani. Tehát amikor ilyen migrációs próbákról beszélünk, a migrációs paktum sajnos nem megoldás. És semmiképpen nem Románián és Bulgárián kell elverni a port azért, mert az Európai Unió migrációs rendszere nem működik. A többi pedig mindenféle egyéb ilyen gazdasági megfontolás, a tipikus kettős mérce, amelyet alkalmaznak, sok esetben a nyugat-európai országok a kelet-közép-európai országokkal szemben, a nagyok a kicsik ellen, vagy politikai alapon a más nézetet valló kormányok ellen. Mi azt mondjuk, hogy az nem jó, hogy a Bizottság politizál, vissza kéne térni a szerződések szelleméhez, és vissza kéne térni a párbeszéd kultúrájához és az egyenlő mércéhez. Akkor tud Európa erős és versenyképes lenni, hogyha nincsenek ilyen típusú megkülönböztetések.
Diplomáciai kudarc?
Vincze Loránt: – Párbeszéd nélkül nincs megoldás. Az európai uniós megoldások az együtt döntésről szólnak: addig ülnek az asztal körül az európai uniós tagállamok képviselői, amíg meg nem tudnak egyezni egy adott kérdésről. Adott esetben nyilván ez adok-kapok játék, tehát mindenkinek győztesként kell felállnia az asztaltól, de az elég rossz üzenet, amikor mindig a kelet-európaiak a vesztesek. Hogyha Románia a perifériáján van az Európai Uniónak, akkor vele meg lehet tenni azt, hogy előszobáztassák a schengeni övezeti belépése előtt. Ez nem korrekt. Akkor itt az európai együttműködésnek van egy nagy hiányossága, amin kell javítani. Mindig feltevődik a kérdés, hogy mi (Románia, és akik Romániát képviselik) elvégeztük-e a házi feladatunkat ebből a szempontból. Romániában az államelnöknek a feladata az, hogy külpolitikai szempontból az országot képviselje. Elég erős volt-e, elég hatékony volt-e az elnök? Az eredmény azt mutatja, hogy nem. Sajnos Románia nem volt elég erős, nem volt elég hatékony ebben az időszakban. Én mindig Romániáról beszélek, mert nyilván romániai európai parlamenti képviselő vagyok, és a romániai magyarokat Romániának a schengeni csatlakozása érdekli, de ott van Bulgária is. Van egy ilyen csatolt áru jelenség is ebben a történetben. Mindig elhangzott azért az idők folyamán, hogy Bulgária gyenge láncszem a két ország között, és akkor ott van az is, hogy Románia amiatt is szorult ebbe a helyzetbe, mert Bulgária nem volt kellőképpen felkészülve. Ezt sem írja le senki fekete-fehéren, de azért ez is ott van. Romániának fokoznia kell a diplomáciai erőfeszítéseket. Azt gondolom, hogy eléggé lanyha volt az eddigi diplomáciai offenzíva. Többet kellett volna tenni, főleg tavaly.
Hatékonyabb határellenőrzést!
Zsigmond Barna Pál: – A román diplomácia nagyon hatékonyan dolgozott, persze mindig a végeredmény minősít egy kísérletet. Én azt gondolom, hogy világos a román álláspont, és nem azon múlott, hogy a román diplomácia nem tett meg mindent, hanem azon múlott, hogy kettős mércét alkalmazott Brüsszel. És itt is azt látjuk a migráció kapcsán, hogy recseg-ropog a schengeni rendszer. Pont azért, mert nem vagyunk képesek hatékonyan védeni a külső határokat, nagyon sok ország ideiglenesen vezet be határellenőrzést. Tehát minden állam előbb-utóbb bevezeti bizonyos biztonsági szempontokra hivatkozva a határellenőrzést, és mire Románia csatlakozik, nehogy úgy járjunk, hogy gyakorlatilag a schengeni rendszer nem tud működni. Ezért meghatározó fontosságú, hogy azon túl, hogy csatlakozik ez a két ország, megóvjuk ezt a vívmányt, és meg tudjuk védeni a külső határokat annak érdekében, hogy ne kerüljenek bevezetésre ismét ezek az ideiglenes megszorító intézkedések.