*Fotó: Inquam Photos/George Călin
A kormány felelősséget vállal a gazdaságélénkítő csomag életbe léptetéséért
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán este sajtótájékoztatót tartott a Victoria-palotában a kormány gazdaságélénkítő programjáról és az aktuálpolitikai kérdésekről. Többek között beszélt az állami deficit csökkentésére irányuló intézkedésekről, a gázársapka megőrzéséről, az adótörvény módosításának lehetőségeiről.
Év végéig 4 százalékra kell leszorítani a költségvetési hiányt
A miniszterelnök bejelentette, hogy a 2026-os költségvetésről szóló egyeztetések várhatóan a jövő héten lezárulnak, így a tervezetet február 20-a körül terjesztik a parlament elé. Kifejtette, a költségvetési hiányt idén mintegy 6,2 százalékra, az inflációt pedig év végére 4 százalékra kívánják leszorítani. Kiemelte, hogy a legnagyobb kihívást a deficitcél teljesítése és az uniós források lehívása jelenti, mivel augusztusig több mint 10 milliárd eurónyi helyreállítási forrást (PNRR) kell felhasználni. Hozzátette, hogy a számos romániai polgárnak nehézségekkel járó költségvetési kiigazítások időszaka lezárul, és a következő időszakban a kormány a gazdaságélénkítő intézkedésekre helyezi a hangsúlyt. A miniszterelnök hatékonyabb államot, stabilabb gazdasági alapokat, jobb közszolgáltatásokat és több lehetőséget ígért az igazságtalanságok felszámolásával és a fejlődés feltételeinek megteremtésével. Miután a kormány a gazdaságélénkítő csomagot első olvasatban megtárgyalja, közvitára bocsátják a tervezetet.
Bolojan szerint a gazdaságélénkítő intézkedéscsomag adójóváírásokat ír elő a vállalatok számára, támogatási programokat a nagyberuházások ösztönzésére, és egyebek mellett a Beruházási és Fejlesztési Bank bevonásával lebonyolított hitelgarancia-programokat is magában foglal. Ami a közigazgatási intézkedéscsomagot illeti, jelenleg az illetékes minisztérium véleményezi, és a tervezetét jövő héten fogja jóváhagyni a kormány. A jogszabályjavaslatot az igazságügyi minisztérium ajánlása alapján a parlament előtti kormányzati felelősségvállalással kívánják elfogadni.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az intézkedéscsomag hatékonyabbá teszi az államot, és „mindenekelőtt paradigmaváltást hoz a közigazgatásban azzal, hogy az önkormányzatokat a polgárok szolgálatába állítva megteremti a közszolgáltatások javításának feltételeit”. A miniszterelnök hozzátette: az intézkedéscsomag ki fog egészülni a nyugdíj és a közalkalmazotti fizetés halmozását tiltó tervezettel, amelyet szintén a jövő heti kormányülésen hagynak jóvá.
Ideiglenes földgázársapka
A sajtótájékoztatón Ilie Bolojan azt is bejelentette, hogy 2026. április 1-je és 2027. március vége között a lakossági fogyasztók szabályozott áron, a vállalatok és intézmények pedig piaci áron jutnak földgázhoz. Elmagyarázta, hogy ebben az átmenetinek tekintett időszakban kivezetik az ársapkát, de a lakossági földgáz árát a teljes ellátási láncon államilag szabályozzák, a termelőktől a szállítókon és elosztókon át a szolgáltatókig. Ez azt jelenti, hogy a háztartások stabil áron jutnak földgázhoz, és nem lesznek kitéve az esetleges inflációs sokkoknak. Bolojan szerint 2027 kedvezőbb év lesz a földgázpiac teljes liberalizációjára, mivel addigra Románia többletgázforrásokhoz jut a Fekete-tengeren, ami várhatóan árcsökkenést eredményez, és megszünteti a téli ellátással kapcsolatos kockázatokat. A kormányfő pontosította, hogy az állami árszabályozás valamennyi lakossági fogyasztóra és a távhőtermeléshez gázt felhasználó hőerőművekre (CET-ekre) vonatkozik. A többi gazdasági szereplő esetében megszűnik az árplafon, de – mint megjegyezte – a legtöbb vállalat már most is a korábbi plafon alatti áron szerzi be a földgázt.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a miniszterelnök tájékoztatja az alkotmánybíróságot a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos döntés további halasztásának következményeiről. A miniszterelnök elmagyarázta: jelentős a kockázata annak, hogy Románia elesik az uniós helyreállítási források egy részétől, ha az alkotmánybíróság – többszöri halasztás után – ismét elnapolja a legfelsőbb bíróság beadványának megvitatását. Bolojan szerint az uniós helyreállítási pénzek mielőbbi lehívása azért is létfontosságú, hogy az állam késedelem nélkül ki tudja fizetni a kivitelezőket, és fenn tudja tartani a munkálatok megfelelő ütemét, lehetővé téve a további kifizetési kérelmek benyújtását és az országos helyreállítási tervben (PNRR) előirányozott beruházások befejezését az augusztusi határidőig. A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy a helyreállítási források folyósításának feltétele a vállalt mérföldkövek teljesítése. Ezek közül az egyik a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Mivel ez a célkitűzés nem teljesült, az Európai Bizottság jelenleg közel 230 millió eurót tart vissza.
Jogszabály-módosítás kell az adózás megváltoztatásához
Ilie Bolojan szerint lehetővé kell tenni az önkormányzatok számára, hogy a költségvetésük elfogadása előtt visszatérjenek a helyi adók és illetékek törvényben meghatározott minimális szintjéhez. Elmondta, hogy ehhez jogszabály-módosításra van szükség, mivel a hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok a már megállapított helyi adókon utólag módosítsanak. Ilie Bolojan elmagyarázta: egyes önkormányzatok az elmúlt időszakban a törvényben előírt minimumnál magasabb szintre emelték például a gépjárműadót, ám a jelenlegi jogi keret nem engedi meg számukra, hogy utólag visszacsökkentsék az adókat a minimális szintre, még akkor sem, ha ezt a helyi körülmények indokolnák. Meglátása szerint az önkormányzatoknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy emeljék, majd szükség esetén mérsékeljék az adókat, azzal a kikötéssel, hogy azok nem csökkenhetnek a törvényes minimum alá. A kormányfő szerint a törvényt a költségvetés elfogadása előtt lenne célszerű módosítani, hogy az önkormányzatok már az idei helyi költségvetések elfogadásakor alkalmazni tudják az új szabályokat. Megjegyezte azt is, hogy az idei év rendhagyó volt az adók szempontjából, mivel elfogadásuk az alkotmánybírósági döntések késlekedése miatt jelentősen csúszott, ami zavart és félreértéseket okozott a helyi közigazgatásban.
Bolojan arról is beszámolt, hogy szerdán egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, aki korábban azt javasolta, hogy a kormány vizsgálja felül a helyi adók és illetékek emeléséről szóló korábbi döntését. A miniszterelnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Románia vállalása szerint jövő évtől a piaci értékhez közelebb álló adóztatási rendszerre kell áttérni, amelynek részletein még dolgozik a kormány. Mint fogalmazott, az országban jelenleg átmeneti szabályozás van érvényben ezen a területen.
Nincs miért titkolni a vagyonnyilatkozatokat
Ilie Bolojan azt is kijelentette, hogy az állami tisztségviselőknek semmi okuk nincs arra, hogy ne tegyék közzé vagyonnyilatkozataikat, ő maga is ki fogja tölteni ezt a nyilatkozatot. Arra a kérdésre, hogy ezzel kapcsolatban jogszabályjavaslatot is kezdeményezni fog-e, Bolojan így válaszolt: „Támogatni fogok egy ilyen törvényjavaslatot, de csak akkor fogok válaszolni érdemben erre a kérdésre, amikor a pártom támogatottsága 50 százalékos lesz.”
Az alkotmánybíróság 2025. május 29-én megállapította, hogy az állami tisztségviselők vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatait nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira.
Újságírók kérdésére a kormányfő bejelentette, hogy a jövő héten valószínűleg kinevezik az új oktatási minisztert, közölte ugyanakkor, hogy „nincs valódi alapja” a tanügyi szakszervezetek költségvetési csökkentésekkel kapcsolatos aggodalmának.
Még nem tárgyaltak a PSD szolidaritási csomagjáról
Újságírói kérdésre Bolojan kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a szolidaritási csomagban szereplő javaslatait sem kormányzati szinten, sem a koalícióban nem vitatták meg. Hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a kormánykoalíciós pártok előbb koalíciós partnereiket tájékoztassák javaslataikról, mielőtt nyilvánossága hoznák azokat. Mindezek ellenére úgy véli, hogy ha van rá lehetőség, támogatni kell a sérülékeny román állampolgárokat. „Nem látok semmi problémát abban, hogy a lehető legkomolyabban megvitassuk annak lehetőségét, hogy a következő időszakban támogatást nyújtsunk azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek nyugdíja egy bizonyos szint alatt van. Mindezeket a kérdéseket meg kell vitatni” – tette hozzá, majd felhívta a figyelmet arra, hogy tekintettel Románia költségvetési hiányára, a kedvezmények nyújtásának bizonyos elemzéseken kell alapulnia, meg kell vizsgálni, hogy honnan, miből fedezi a kormány a kieső pénzt.
Mint ismeretes, a PSD országos politikai tanácsának vasárnap esti döntése szerint az alakulat támogatja azt, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket és a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot. A PSD közleménye szerint a megélhetési költségek gyors emelkedése miatt a romániai életszínvonal védelme az abszolút prioritás, és nem képezheti alku tárgyát.
Átmeneti jellegű a betegszabadságokra vonatkozó intézkedés
Szintén újságírók kérdésére válaszolva Ilie Bolojan elmondta, a betegszabadság első napjára járó juttatás kifizetését megszüntető intézkedés átmeneti jellegű, és figyelembe veszi a valós helyzetet. Az intézkedést ő és a Pénzügyminisztérium javasolta, a kormány meghozta a döntést az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár javaslatára, és hangsúlyozta: átmeneti intézkedésről van szó, amely az egészségügyi rendszerben uralkodó realitásokat veszi figyelembe. „Tavaly Románia hatmilliárd lejt fizetett ki betegszabadságokra, ami 1,2 milliárd eurónak felel meg. Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljes költségvetésének körülbelül 8 százaléka” – hangsúlyozta. Az intézkedés célja, hogy elbátortalanítson a fiktív betegszabadságoktól, és ezzel pénzt takarítson meg az állam által biztosított kezelésekre és ártámogatott gyógyszerekre a krónikus betegek számára – magyarázta Bolojan. Arra a kérdésre, hogy keresnek-e megoldást arra, hogy a krónikus és a rákos betegeket mentesítsék az intézkedés hatálya alól, a kormányfő kifejtette: vegyék figyelembe, hogy az intézkedés csak néhány napja lépett hatályba, leghamarabb egy hónap múlva mérhetik fel a hatását. „Mint mondtam, ez átmeneti intézkedés, tehát csak korlátozott ideig lesz érvényben. Ez idő alatt bevezetjük a mechanizmusokat, amelyek az orvosokat arra késztetik, hogy ne írjanak elő indokolatlanul betegszabadságot” – szögezte le a miniszterelnök.
Azt illetően, hogy az ombudsman megtámadta az alkotmánybíróságon az intézkedést, Bolojan kifejtette: a kormány megvárja a testület döntését, majd aszerint jár el. Az alkotmánybírósághoz fordult szerdán az ombudsman a betegszabadság első napjára járó juttatást megszüntető sürgősségi kormányrendelet miatt. Az ombudsman közleménye szerint a jogszabály sérti a jogbiztonság és a törvények kiszámíthatóságának elvét, mivel jogos az érintetteknek az az elvárása, hogy a befizetett egészségbiztosítási járulék fejében betegség esetén teljes körű védelemben részesüljenek. A betegszabadság első napjáért járó juttatás megvonása ezzel a jogos elvárással megy szembe. (Agerpres-hírösszefoglaló)
