Rongálásművészet

Marosvásárhelyen egyre nagyobb méretek ölt a graffiti jellegű firkálás jelensége. A „tehetségüket” fitogtatók nem ismernek határt, ügyet sem vetnek arra, hogy a város büszkeségének számító műemlék épületet rongálnak meg, vagy magánházak falában, kerítésekben, garázsajtókban, frissen lefestett padokban, játszótéri bútorzatban tesznek kárt. 

A helyi rendőrség legutóbb szerdáról csütörtökre virradó éjjel csípett el négy, 20-23 éves fiatalt, akik graffitirajzokkal firkálták össze a Kövesdombon, a Petru Dobra utcában az Electrica áramszolgáltató vállalat egyik állóeszközét. Nemrég az Arató utca sarkán egy tömbháznak a falára írtak zöld festékkel. 

Az éj leple alatt ténykedő vandálok talán legfelháborítóbb cselekedete a Kultúrpalota egykori Gulliver felőli falának az összefirkálása. Bár ez néhány hónappal ezelőtt történt, a graffiti a mai napig ott éktelenkedik a műemlék épület falán. Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök szerint a mai napig sem sikerült kézre keríteni a tetteseket. Nemrég a helyi rendőrök tetten értek egy csapatot, amely a marosvásárhelyi vár egyik falán „mű-vészkedett”. Szerencsére ennek nem maradt nyoma, ugyanis a rendőrök még a helyszínen eltávolíttatták velük a firkákat. 

Idén a helyi rendőrség átiratot küldött a megyei rendőr-felügyelőségnek, amelyben jelezték, hogy a jelenség egyre nagyobb méreteket ölt Marosvásárhelyen, ugyanis városszerte több mint hatvan épület falát, köztük műemlék épületekét is összefirkálták. Bretfelean megjegyezte, a kiskorú, illetve huszonéves falfirkálók az éj leple alatt lépnek akcióba, és valójában versengenek egymással, hogy ki tudja központhoz közelibb helyen hagyni a keze nyomát. A bandáknak általában megvannak a sajátos jeleik, aláírásuk, amelyek segítenek a rend őreinek az azonosítás során. 

A rendőrfőnök hangsúlyozta, mivel a városlakók körében felháborodást váltott ki a jelenség, a helyi rendőrség fokozott figyelmet szentel a rongálók kézre kerítésére. Ebben segítségükre vannak a térfigyelő kamerák, ezenkívül rajtaütési akciókat is szerveznek. Az igazgató ugyanakkor továbbra is arra kéri a városlakókat, amint ilyent vesznek észre, azonnal értesítsék őket.

 

Ki téríti meg a graffiti-eltávolítás költségeit?

Ha a tetteseket sikerül is kézre keríteni, a helyi rendőrség legtöbb esetben csupán annyit tehet, hogy 100-500 lejes bírságot ró ki rájuk. 

Valentin Bretfelean viszont hozzátette, egyes helyszíneken a tettesek horogkeresztet firkáltak a különböző felületekre, és ezáltal cselekedetük nem csupán kihágásnak, hanem bűncselekménynek minősül, ugyanis a 2002. évi 31-es számú sürgősségi kormányrendelet tiltja a rasszista, illetve xenofób jelek használatát, így ezeket az ügyeket átadják a megyei rendőr-felügyelőségnek. 

Érdeklődésünkre, hogy kinek kell eltávolítania a falakon éktelenkedő firkákat, az igazgató elmondta, amennyiben sikerül azonosítaniuk a tetteseket, a bírság mellett ez is az ő kötelességük. Ha nem hajlandók erre, az érintett ingatlantulajdonos peres úton kérheti a kár megtérítését. Ha a tetteseket nem sikerül kézre keríteni, az épület tulajdonosára hárulnak a javítás költségei, a középületek esetében ez az önkormányzat felelőssége, magánházak, tömbházak esetében pedig a lakóközösségre hárul a feladat.