Románia támogatja Ukrajna szuverenitását, gazdasági integrációját
Az EU-s külügyminiszterek hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásán elfogadott, a Krím-félszigeten kialakult válsághelyzettel kapcsolatos zárónyilatkozatot ismertette tegnap Titus Corlăţean külügyminiszter a parlament külügyi bizottságaival.
Az EU-s külügyminiszterek hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásán elfogadott, a Krím-félszigeten kialakult válsághelyzettel kapcsolatos zárónyilatkozatot ismertette tegnap Titus Corlăţean külügyminiszter a parlament külügyi bizottságaival.
A brüsszeli konzultáció ismertetésén Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke felszólalásában kifejtette: Oroszország agresszív fellépése sérti Ukrajna szuverenitását és területi épségét, a fegyveres erők bevonása pedig a lakosság biztonságát veszélyezteti. „Mindez ellentétben áll Oroszország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, az európaiság útjával. Románia nem csak ezért támogatja Ukrajna szuverenitását és gazdasági integrációját, mert a konfliktusos zóna közvetlen szomszédjai vagyunk, de azért is mert érdekli az ukrajnai nemzeti kisebbségek sorsa – mind a magyar, mind pedig a román közösségé –, amelyet sajnos nem csak Oroszország fellépései, de a 2012-ben elfogadott ukrán kisebbségi nyelvtörvény visszavonásáról szóló döntések is veszélyeztetnek. Szerencsére az új ukrán elnök ezt most ideiglenesen megvétózta. Reméljük, felülvizsgálják ezt az elhamarkodott döntést” – fogalmazott Borbély László az egyeztetésen. Hozzátette, a nyelvtörvény eltörlése elfogadhatatlan, hiszen a kisebbségi kultúra és oktatás fennmaradását veszélyeztetné.
„Ezért próbáljuk folyamatosan felhívni a figyelmet Romániában is a kisebbségi nyelvi jogok alkalmazásának fontosságára. Traian Băsescu államelnök egyrészt azt üzeni a romániai magyar közösségnek a médián keresztül, hogy az egészségügyben boldoguljanak tolmács segítségével, másrészt pedig, amikor az ukrán nyelvtörvényről beszél, kijelenti, hogy Ukrajna, ahol megközelítőleg 400 ezer román él, csak akkor őrizheti meg egységét, amennyiben a hatóságok részéről a kisebbségek megkapják a megfelelő tiszteletet. Mi is ugyanezt a tiszteletet, ugyanezeket az alapvető kisebbségi és emberi jogokat akarjuk” – hangsúlyozta Borbély.
A képviselőház külügyi bizottságának elnöke elmondta: a mai találkozó következtében a román parlament a jövő hét során egy konkrét állásfoglalást fogalmaz meg és fogad el az Ukrajnában kialakult konfliktusos helyzet kapcsán.
A találkozón Titus Corlăţean külügyminiszter elmondta: az EU Külügyi Tanácsának konzultációján a tagálla-mok képviselői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy amennyiben Oroszország nem vet véget az orosz terjeszkedésnek a Krím-félszigeten, az EU következményekkel járó intézkedéseket fog kiszabni az országra. „Az EU elvárja Oroszországtól, hogy hagyjon fel a fegyveres erők alkalmazásával, kezdjen egyeztetéseket az ukrán kormánnyal, és ebben szívesen vállal közvetítői szerepet. A zárónyilatkozatban az is szerepel, hogy Oroszország fellépései ellentétesek mind az ENSZ Alapokmányával, mind pedig az 1994-ben, a budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeivel” – nyilatkozta Titus Corlăţean, hozzátéve, az Európai Unió egyértelműen azt üzeni Moszkvának, hogy a katonai megoldások helyett, válassza a politikai dialógus útját.
