Románból az idén is „elvetették a sulykot”
2014-06-29 15:49:57
- Bodolai Gyöngyi
Pénteken hozták nyilvánosságra a nyolcadik osztályos diákok képességvizsgájának az eredményeit, a végső általános közzététele hétfőre várható. Az eredmények valamivel gyengébbek voltak, mint az elmúlt évben.
Pénteken hozták nyilvánosságra a nyolcadik osztályos diákok képességvizsgájának az eredményeit, a végső általános közzététele hétfőre várható. Az eredmények valamivel gyengébbek voltak, mint az elmúlt évben.
A kisérettségire állt 159.953 tanulóból 113.250-en értek el ötösön fölüli átlagot a két, illetve három tantárgyból, ami a tanulók 70,8 százalékát jelenti. 46.703 vizsgázó diák (29,25 %) ötös átlag alatt teljesített. Megyénkben az eredmények gyengébbek az országos átlagnál, mivel a diákok 68 százaléka ért el átmenő jegyet. A többségében magyarok lakta megyékben ennél is alacsonyabb az 5-ös fölötti médiák száma, elsősorban a román tételsor miatt. Ami a román szülőket is felháborította, s a szülői bizottságok országos szövetsége beadvánnyal fordult a tanügyminiszterhez és a román dolgozatok újraértékelését kérték, továbbá annak a pedagógusnak a leváltását, aki a tételsort összeállította. Véleményük szerint a tételsor összeállítója nem vette figyelembe a tantervet és az iskolai valóságot (realitatea din şcolile romăneşti). A bukaresti 99-es számú iskola román szakos tanárnője nyílt levélben kért elnézést tanítványaitól, és mutatott rá, hogy Ion Minulescu szimbolista verse (Sorok az új évhez) középiskolai anyag, ami meghaladja egy nyolcadik osztályt végzett 14 éves gyermek képességeit. Stíluseszközökben viszont szegény, holott azok oktatása fontos részét képezte a nyolcadikos tananyagnak. A tanterv mindössze egy tanórát ír elő a véleményformálás tanítására, ennek ellenére ebből négy kérdés szerepelt a tételben. Sok egyéb kifogás mellett a bukaresti tanárnő szóvá teszi, hogy a II. tétel B pontjában kért fogalmazás, 80-150 szavas beszámoló arról, hogy mi történt egy kortárs íróval tartott iskolai találkozón, sem volt szerencsés választás, mivel a diákok nagy része nem ismeri még a kortárs (contemporan) szó jelentését sem, és soha nem vett részt író-olvasó találkozón. És még sorolhatnánk a kifogásokat, amelyek hatványozottan érvényesek a nemzetiségi iskolák végzettjeire. Az átlagos vagy annál gyengébb képességű magyar gyermekek számára nagyon nehéz, sőt érthetetlen, megközelíthetetlen volt a román feladat több pontja is.
Míg a tanárok szerint könnyű volt a matematika tételsor, a gyermekek azt kifogásolták, hogy a rajz és a szöveg nem talált, ahol négyzetnek látszott a rajz, a szövegben téglalap szerepel, s ahol téglalapot mutatott az ábra, a vizsgázótól négyzet kiszámítását kérték. A mértanfeladattal pedig sok közepes tanuló sem tudott megbirkózni.
A román tétellel kapcsolatos kifogásokat egyébként az eredmények is tükrözik. Országos szinten 4235 tanuló írt 10-est matematikából, románból viszont csak 583-an érték el a maximális jegyet. Országos szinten 219 diák ért el 10-es átlagot.
Megyénkben a vizsgázók 68,20 százaléka ért el ötösnél nagyobb jegyet románból, 70,25 százalékuk írt ötösön felüli dolgozatot matematikából – nyilatkozta a főtanfelügyelő. Öt színtízes általános volt megyei szinten, matematikából 95-en, románból 11-en írtak tízes dolgozatot.
Magyarból viszonylag jól teljesítettek a diákok, a tétel hozzáférhető volt, a mondattani elemzést kivéve, amelynél lehetett volna egy konkrétabb, könnyebben elemezhető mondat, és az egyébként érdekes Rejtő-szöveg is lehetett volna egy kicsit rövidebb.
A végleges eredmények közlése nyomán július 4-én kell a diákoknak feltüntetni, hogy melyik iskolákban szeretnének tovább tanulni. Érdemes minél több iskolát beírni, hogy ne maradjanak ki a besorolásból. A képességvizsgán elért eredmény a végleges jegy háromnegyedét, a négy általános iskolai év átlaga az egynegyedét jelenti. Annak a diáknak is kiszámítják az általánosát, aki nem érte el az ötöst a kisérettségin, s a végső átlag alapján sorolja be a számítógép a feltüntetett iskolák közül abba, ahol még van szabad hely.
A képességvizsgával kapcsolatosan az idén is több kifogás merült fel. Többen is felvetik, hogy nem egy felmérő alapján kellene a középiskolákba felvenni a tanulókat, helyesebb lenne visszavezetni a felvételi vizsgát, megadva a lehetőséget a középiskoláknak, hogy az általuk megszabott feltételek szerint válogassanak. Csakhogy a központosítás lebontását az oktatásügyben sokan nem akarják. Nem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy közel ötvenezer diák nem érte el az ötös jegyet, és ha odaszámítjuk azokat is, akiket nem is engedtek kisérettségire állni, akkor ez a szám sokkal nagyobb lenne. Ettől függetlenül az illetékesek a tudás tárgyilagos felmérésére a bekamerázott osztálytermekben látják az egyedüli megoldást, ami immár harmadik éve működik. Az egyéb fontos részletek figyelmen kívül maradnak. És milyen alapon várják el a maximális teljesítményt a diákoktól, ha évről évre megismétlődnek az ideihez hasonló bakik? És lépni kellene már a magyar diákok románoktatásának ügyében is!
