A roma nő

Március 7-én, csütörtökön a marosvásárhelyi CISPER Alapítvány Kossuth utca 34. szám alatti székhelyén, a nők napja alkalmából fotókiállítást nyitottak A roma nő címmel.

Fotó: Vajda György

Március 7-én, csütörtökön a marosvásárhelyi CISPER Alapítvány Kossuth utca 34. szám alatti székhelyén, a nők napja alkalmából fotókiállítást nyitottak A roma nő címmel. Az alapítvány tavaly hasonló időszakban A roma gyerek témával hirdetett fotópályázati felhívást.

Annak ellenére, hogy elég hálás téma a romák fotózása, az idén kevés érdeklődő volt, ezért a kiállítás nagyrészt meglévő anyagból állt össze, de ez cseppet sem vont le az értékéből. Rocchi Riccardo luxemburgi fotós tavaly Sárpatakon a roma telepen járt, ahol nagyrészt portrékat készített, Görbe György Csíkszeredából néhány igen érdekes – a sátoros cigányok mindennapjairól is készült – életképet küldött be, míg Vajda György sajtós munkája során lencsevégre kapott életjelenetei kerültek a falra Koreck Mária, az alapítvány vezetője gondoskodásának köszönhetően.

A tárlatmegnyitón a kiállítás anyagát Vajda György és Moca Rudy bábszínművész ismertette. Elmondták, hogy a képek ízelítőt adnak arról, amit ma jelent a roma nő státusa a saját közösségében. Mint ismeretes, a hagyományos társadalmi berendezkedésben, amelyet ma is őriznek a népviseletet hordó roma közösségekben, továbbra is alsóbbrendűek a nők. De ezt nem egyfajta kirekesztettségként élik meg, hanem a hagyományos életvitel velejárójaként. S bár a felvételek szegényebb környezetben, peremtelepüléseken, szemétdombon és ehhez hasonló nyomortanyákon is készültek, az arcok mégis boldogságot, mosolyt tükröznek. A lencsevégre kapott roma nők sorsukat elfogadva vállalják mindazt, ami megadatott nekik. Láthatók fiatal lányok portréi is, amelyek talán némi jövő- és kiútkereső tekintetet rejtenek. De sikerül-e végre kitörni ebből a státusból, vagy ez így természetes és így is marad továbbra is?– ez a kérdés, amelyre az alapítvány is megpróbál választ, konkrét megoldást keresni. S a kiállítás is egyike azon eszközöknek, amely kérdésfelvető, ismeretterjesztő is egyben, hiszen csak akkor tudunk igazán egy problémát megoldani, ha ismerjük annak hátterét, gyökerét. A roma nő című kiállítás is egy ilyen kis ablakszem egy olyan közösségre, amelyre gyakran az előítéletek tükréből tekintünk.