Róma és Egyiptom Mikházán

Élő történelemleckék kicsiknek és nagyoknak

Kilencedik alkalommal rendezte meg szombaton a Római fesztiválként ismert, széles körű kulturális időutazást a Maros Megyei Múzeum Mikházán. Rómaiakkal, barbárokkal, katonákkal, segédcsapatokkal, istenségekkel, szentekkel, de főleg sok érdeklődővel találkozhattunk a falu utcáin, terein és épületeiben.

Ismét benépesült Mikháza, szombaton sok felnőtt és gyerek volt kíváncsi az ókori kultúrára. A katonai felvonulás után a Csűrszínház kertjében részletes bemutatót tartottak a szakemberek a római légiósok és segédcsapatok, a legátusok és barbárok viseletéről, fegyverzetéről, a barbárok és rómaiak csatajeleneteiből az is kiderült, hogy mi volt a büntetése az engedetlen vagy szökevény katonának, ahogyan az is, hogy a centurio taraja miként irányította katonái alakzatát.

Egész sor múzeumpedagógiai műhelyfoglalkozás vezette be az érdeklődőket az ókori rómaiak és egyiptomiak életébe, kovács-, festő-, moziakkészítő, kőfaragó, ötvös-, díszítőműhelyek sorakoztak, sok gyerek próbálta ki a kerámiakészítést, a papiruszfestést és -nyomatot, az egyiptomi korona készítését, a gyöngyfűzést, és a római katonák tábori életkörülményeibe is be lehetett tekinteni, istenségekkel, játékokkal, fegyverzettel, gyógynövényekkel, testápoló szerekkel ismerkedni. Voltak történelmi és régészeti előadások, a brassói Ana Maria Mărginean másodszor bűvölte el a nézőket Mikházán, ezúttal A Nílus tánca című előadásával. Az iskolában berendezett kiállításon a római kori Egyiptom darabjai bukkantak fel, szarkofág- és relieftöredékek, íjászati darabok, szobrocskák, ajándéktárgyak, pénz- és istenségábrázolások, valamint a 19. századi Egyiptom leírása című mű ritka példánya. Az 1980-as években Mikházán előkerült egy kettős istenséget, Jupiter Ámont ábrázoló szobrocska, amelyről a szakemberek úgy vélik, hogy a római erődítmény parancsnoki épületének vagy a parancsnok lakásának egyik oszlop- vagy boltívdísze volt, szerepe pedig, hogy megvédje az illetőt vagy a katonákat a veszélytől. Ez a második istenségszobor, ami a római korból előbukkant a faluban, Mercurius bronzszobrocskája után.

A ferences kolostortemplomban nemcsak az egykori rendi könyvtár egy-egy értékes darabját állították ki a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársai, hanem az udvaron merített papírt készíthettek, kalligráfiai elemeket, iniciálékat rajzolgathattak a gyerekek, volt templom- és kriptalátogatás, délután az istenházában Cosmin Soare gitárhangversenyére került sor, Mozart is találkozhatott Tiberius-szal (no nem személyesen, csak a nevét viselő vonósnégyessel egy újabb hangversenyen), ezenkívül Alexandriai Szent Katalin életével és a templom egyik mellékoltárán álló ábrázolásával is meg lehetett ismerkedni. Érdekességként volt íjászverseny és rabszolgaárverés is, a napot pedig fáklyás felvonulás, valamint a Maros Művészegyüttes Mezőség mosolya című néptáncelőadása zárta.

A mikházi fesztiválnak minden évben van egy témája, az ideinek azért választották Egyiptomot, mert a településen előkerült egy kettős egyiptomi istenséget ábrázoló szobrocska, amely ma magántulajdonban van, de a tulajdonosa egy napra kölcsönadta a múzeumnak, hogy itt bemutathassák. A mikházi római kori nyomoknak van kötődésük az ókori Kelethez, hiszen az itt mintegy százötven évig állomásozó segédcsapatokat is Itureából (a mai Szíria, Libanon területéről) toborozták, ezért nem véletlen, hogy a parancsnoksági épületet egy keleti istenség szobra díszítette. A programokat megpróbálták kapcsolatba hozni az ókori Egyiptommal, ezért szállította el a Teleki Téka is egy napra az Egyiptom leírása című mű egyik kötetét, hiszen a napóleoni háborúk idején egy egész tudós hadsereg kutatta Egyiptomot, és mutatta meg a világnak, hogy az ókori állam nemcsak a piramisok és fáraók, hanem a görögök és rómaiak világa is volt – mondta el a Népújságnak Pánczél Szilamér régész, szervező. A múzeum fejlesztéseket kíván végezni a régészeti parkban, hogy a 10R fesztiválon még jobb körülmények fogadják majd a vendégeket. Az idei rendezvényt a múzeum munkatársai mellett önkéntesek és hagyatékőrzők, mintegy kétszáz személy „mozgatta”, ezek kb. fele marosvásárhelyi, gyulafehérvéri, nagyszebeni és zilahi római katonai hagyatékőrző volt.