2022. augusztus 13., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hisztériahullám söpör végig mostanában Románián, aminek az oka – ki nem találnák! – a magyarellenességben keresendő. A már „hagyományos” megnyilvánulások mellett mostanában újabb és újabb táptalajra találtak a szolgálatos nacionalisták, de még olyanok is, akikről nem feltételeztünk volna ennyire mély érzelmeket.

Nem mondunk újat azzal, hogy a politika mellett a romániai sportéletben is „otthon van” a magyarellenesség. Hisztéria volt nemrég a székely himnusz eléneklése miatt, illetve azért is szankciókat követeltek egyesek, mert a magyar anyanyelvű romániai miniszter  szerintük nem jó helyre ült a lelátón. Az újabb rendhagyó eset az volt, hogy a fennen hangoztatott „úgynevezett” (értsd nem létező) Székelyföld csapatától kaptak ki az egységes és oszthatatlan nemzetállam képviselői.

Az eset akkora rögeszmés hisztériahullámot váltott ki, amit nem tudni, mekkora adag hársfateával lehetne csillapítani. (A minap hársfateát ajánlott a jegybank kormányzója az elszabadult árak miatt elégedetlenkedő lakosságnak.) 

De mindez eltörpül amellett, amivel hétvégi magánlátogatása alkalmával az újonnan beiktatott magyar államfő „megsértette” a románokat. Egyrészt nem találkozott román kollégájával, másfelől a Székelykőnél magyar jelkép mellett hagyta magát lefotózni, de főképp, mert a magyar református egység napján részt vett Gyulafehérváron Bethlen Gábor fejedelem egész alakos szobrának a leleplezésén, és beszédet is mondott.

A jelek szerint ezzel a nacionalistáknál betelt a pohár. Egy szociáldemokrata szenátor nemzeti ruhába öltözve dühében egy Avram Iancu-képet biggyesztett Bethlen Gábor elé, és hasonló szobrot követelt Iancunak a gyulafehérvári várban. Közben nem felejtett el emlékeztetni arra, hogy „Erdély román föld, és mindig az marad”. Az már nem érdekelte, hogy a magyar államfő arról beszélt, hogy reméli, a két nép békében élhet Erdélyben.

A provokáció ugyan nem érte el a célját, de a román külügynél kiverte a biztosítékot, hogy a köztársasági elnök feladatának tartja az összmagyarság képviseletét. Álláspontjukról még aznap este tájékoztatták Magyarország romániai nagykövetét. Szerintük „a nemzetközi jog értelmében egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban, a magyar köztársasági elnök nyilatkozata nem felel meg az európai szabványoknak és nincs összhangban a magyar-román stratégiai partnerségi megállapodások szellemével”. Ergo: Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére. 

A román sajtó „természetesen” hathatósan hozzájárult a közhangulat tüzeléséhez, úgyhogy egész hétvégén ezekről a sérelmekről, provokációról folyt a vita politikusok, elemzők, kétes hírű jogászok és műsorvezetők között.