2019. szeptember 17., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Beszélő könyvek

Van-e ifjúsági irodalom vagy csak jó könyvek, amelyek minden korosztályt megérintenek? Hogyan is állunk gyermek- és ifjúkorunk kedvenc olvasmányaival? Mit jelentett valamikor számunkra a Robinson Crusoe? És milyen mondanivalót közvetítene most, ha újraolvasnánk? Daniel Defoe 1719-ben megjelent népszerű angol kalandregénye volt a Teleki–Bolyai Könyvtár jól ismert és népszerű sorozatának júniusi „beszélő könyve”, amelyről Győrffy Ákos magyarországi költőt kérdezte Lázok Klára, a Téka vezetője. 


Hogy miért volt Győrffy Ákos a meghívott? Nos, az előkelő díjakkal kitüntetett költő érdekes eszmefuttatást írt arról, hogy a gyermekkorában két nap alatt „felfalt” kalandregény, amelynek légköre (az óceán, a fák, az állatok...) sokszor visszatért álmaiban, korszerűtlensége ellenére miért lehet ma is aktuális. A modern ember a robinsoni életérzést éli meg manapság már akkor is, amikor offline állapotban van, azaz lemerült a mobiltelefonja. Olyankor azt érzi, hogy nem tud részt venni a mai „online őrületben”, ami a világhálóhoz való csatlakozás állapotában lehetővé teszi, hogy mindenről tudjon, halljon, mindent lásson, ami szűkebb vagy tágabb hazájában történik. Eközben pedig észre sem veszi, hogy „kapcsolt” állapotban csupán az igazi emberi világot nem érzékeli. A lakatlan szigeten partra vetett főhős története gyermekkorában a rejtőzködő énjét érintette meg, ugyanis befele forduló kisfiúként és később felnőttként is arra vágyott, hogy elrejtőzzön a világ elől. A beszélgetés során elhangzott, hogy a regény üzenetéről írt eszmefuttatásában arra a következtetésre jutott, hogy a 300 éves könyv olvasata mára radikálisan megváltozott. Megjelenésekor arról szólt, hogy a világot meghódító erős angol birodalom képviselője, a fehér ember bárhova vetődik, önkezével mindent felépít, és megteremti azt a rendet, ami nélkül az emberiség megsemmisülne. Ez ma már nevetségesnek tűnik, hiszen a könyv megjelenése óta eltelt három évszázad bebizonyította, hogy az a világ, amit a fehér ember képviselt, aki a vadonban is helyt-állt, és Istennek tetsző életet élt, sőt az emberevő Pénteket emberileg és hitben is átformálta, a II. világháború után a gyarmatbirodalom szétesésével végleg összeomlott. Így a regényben a hangsúlyok is megváltoztak. A mai posztmodern korban az embernek már nincs ahova visszatérnie, mert megszűntek a fehér foltok a térképen, eltűnt az érintetlen természet, pusztítják az őserdőt, az állatokat, a néptelen óceánpartokon gyűl a műanyag szemét. A ma embere számára egy út marad, visszatérni önmagába, és az önfelfedezésben eljutni addig, amíg csak lehet. Ennek egyik lehetősége az írás – vallja Győrffy Ákos, a költő, aki kérdésre válaszolva elárulta: ha egy lakatlan szigetre kényszerülne, akkor kést, fejszét és az Újszövetséget, a könyvek könyvét vinné magával. A regény sok adaptációja közül pedig – hiszen számtalan nyelven és változatban, rövidített, átdolgozott formában is kiadták, Offenbach vígoperát írt belőle, sokan sokféleképpen filmesítették meg – az elektronikus zenét játszó Art of Noise zenekar Robinson Crusoe számát szereti a legjobban. 

A beszélgetés végén Győrffy Ákos kérésre egy esszét olvasott fel a Magvető Kiadónál a múlt évben megjelent A hegyi füzet című kötetéből. 

Lázok Klára pedig ezúttal is a közönség figyelmébe ajánlotta a Teleki–Bolyai Könyvtár májusban megnyílt BrExLibris kiállítását, amely reprezentatív képet nyújt a Tékában őrzött angol könyvekről és szerzőkről. A tárlókban olyan könyvritkaságok tekinthetők meg, mint Newton Principiájának első kiadása (1687), a Londonban megjelent kilencnyelvű Biblia Sacra Polyglotta (1657), vagy a 17. századi gyulafehérvári professzor, Kaposi Sámuel Anglia és Skócia földrajzáról és híres helyeiről szóló iskolai jegyzetei, Szepsi Csombor Márton útleírása, az Europica varietas. A tárlat kurátora, Kovács Gorbói György célja az volt, hogy érdekességekkel szóljon a nagyközönséghez, de a szakmai közönség igényeit is kielégítse.