RMDSZ-kampányzáró

Kampányzáró sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön az RMDSZ Maros megyei szervezetének befutó képviselő és szenátorjelöltjei. A kampány során megyeszerte több mint 15 ezer kilométert tettek meg, több mint 150 településen jártak, és csaknem 20 ezer háztartásba sikerült eljutniuk.

Felvezetőjében Kovács Levente ügyvezető elnök, kampánybiztos elmondta, hogy az elmúlt hetekben keresztül-kasul végigjárták a megyét, kapuról kapura, ajtóról ajtóra bejárták a településeket.

A kampány során a kampánycsapat három fontos célt követett: az egyik, hogy eljuttassák az emberekhez azt az üzenetet, hogy a teljes Maros megyei csapat megújult, hogy a fiatal, energikus jelöltek minél több magyar családhoz jussanak el Görgényüvegcsűrtől Magyarózdig, Vajdaszentiványtól Héjjasfalváig, illetve hogy elmondják, melyek azok az alapelvek, célok, amelyeket az új csapat követni fog az elkövetkezendő időszakban. 

A jelöltek mindegyike azt az eseményt, találkozást, momentumot idézte fel, amely a legmélyebben érintette meg a kampány során.

 

Eltörölné a rezidensvizsgát

Vass Levente, a képviselőlista vezetője egy vámosgálfalvi idős bácsi esetét hozta fel, akinek egy darab virsli akadt a torkán, és akit a mentők a dicsőszentmártoni kórházba szállítottak. Ott hiába mondta, hogy virsli akadt a torkán, senki sem hitt neki, analíziseket végeztek, majd a marosvásárhelyi mentőszolgálathoz küldték, ahol újabb vizsgálatoknak vetették alá. Végül bekerült a fül-orr-gégészetre, ahol egy fiatal rezidens orvos percek alatt megoldotta a problémát. A történettel azt kívánta hangsúlyozni, hogy ha az RMDSZ javaslatának megfelelően eltörölnék a rezidensvizsgát, a szakorvosi vizsgát követően pedig 30 napon belül biztosítóházas szerződéssel álláslehetőséghez juttatnák a rezidenseket, illetve a vidéki kórházakat olyan felszereléssel látnák el, hogy részt vehetnének a rezidensképzésben, és jó gyakorlati lehetőségeket biztosítanának a rezidenseknek, mentesítenék a marosvásárhelyi egyetemi kórházakat, és jobb lenne mind a betegeknek, mind az orvosoknak. 

Ezzel a példával mutatott rá az egészségügy súlyos problémáira, mint mondta, a kampány során ez a kérdés többször felmerült. „A kiszolgáltatottság, a hálapénz és a hosszas várakozás mind téma volt a kampányban. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy a kampányban az emberek problémáira fókuszáltunk, és próbáltunk megoldásokat keresni egyelőre szóban, és ha a választók is támogatnak, akkor később a parlamentben is.” 

 

Szívügyének tekinti a katolikus iskola helyzetét

Novák Zoltán Csaba, a szenátori lista első helyezettje szerint a hosszú és fárasztó kampány végén azt kell mondania, hogy a legmélyebb nyomot a marosvásárhelyi római katolikus líceum ügye hagyta benne. Elmondta, hogy a kampány kezdetén meghívták egy találkozóra a líceum szülői közösségével. „A szülők tekintetében megjelenő bizonytalanság, számonkérés, szolidaritási igény maradt meg bennem a legmélyebben. Ez határozta meg leginkább a lelkiállapotomat az elmúlt hetekben” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az RMDSZ csapata mindent megtesz annak érdekében, hogy „ennek az ügynek a jogi hátterét is vizsgálja, és ezt az ügyet tovább képviseli az elkövetkezendő időszakban”. Hangsúlyozta, hogy nem kívánnak beleszólni a vizsgálati szervek munkájába, bíznak abban, hogy korrekt munkát végeznek, és az eredménye pozitív lesz a katolikus líceum számára. „Felháborítónak tartjuk, hogy nem rendezték az oktatók helyzetét, közel két hónapja nem kaptak fizetést. Kértük a tanfelügyelőségtől, a minisztériumtól is, hogy lépjen közbe.” Kijelentette: adminisztratív kérdésről van szó, a tanfelügyelőség térfelén van a labda, ki kell nevezni egy helyettes igazgatót az iskola élére, aki ellátja a soros adminisztratív feladatokat. „Felháborítónak tartjuk, hogy a karácsonyi ünnepek közeledtével közel ötven tanár ne kapja meg a fizetését, és anyagi bizonytalanságban várják a karácsonyi ünnepeket és az új évet.”

Mint mondta, ez az ügy határozta meg a kampánytevékenységét.

 

Sára képviselője akar lenni

Csép Andrea képviselőjelölt szerint a kampány során megélt meleg kézfogások megerősítették, és erőt adtak a továbblépéshez. „Bukarestben Sárának, egy hároméves havadtői kislánynak szeretnék a képviselője lenni” – jelentette ki, akivel egy gyermekotthonban találkozott. A kislány édesanyja külföldre ment dolgozni, hogy gyermekeinek jövőt teremthessen, és lányát a nagymama gondjaira bízta. A nagyi megbetegedett, és Sára bekerült a havadtői gyermekotthonba.

Mint mondta, számára ez rendkívül elszomorító tapasztalat volt. Olyan probléma, amelyet sürgősen orvosolni kellene, hiszen sok gyerek életéből kimaradnak a szülők. Másik problémának a szociális támogatások rendszerét tartja. Példának a havadtői gyermekotthont hozta fel, amely kizárólag alapítványi pénzből működik, semmiféle állami támogatást nem kap. Fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyar gyerekek jövőjét itthon tudjuk biztosítani, és a törvénykezés által is támogatni a gyermekotthonokat, hogy a gyerekek biztonságban legyenek. Véleménye szerint olyan programokat kell kidolgozni, amelyek megerősítik az itthon maradást, amelyek által segíteni tudnak az időseknek is. „Az RMDSZ számára rendkívül fontos a családtámogatás és a demográfiai politika támogatása. Sára képviselőjeként nagyon sok erdélyi magyar gyereket, anyát, apát, nagyszülőt, aggódó szomszédot fogok képviselni a parlamentben” – jelentette. 

 

A telekkönyvezést és a birtoklevelek kiadását 2020-ig be kellene fejezni

Császár Károly szenátorjelölt a 75 éves gyulakuti Zoltán bácsi esetét mondta el, aki évek óta kínlódik, hogy telekeltesse a háza körüli területet. „Az idős ember egész életét nehéz munkával töltötte, a földeken dolgozott, most pedig rendkívül kis nyugdíjból él, és még a ház körüli terület telekelését sem tudja elintézni, mert annyira hiányos a tulajdonviszonyok rendezését szolgáló jogi rendszer, és annyira bürokratikus az eljárás, hogy nem tud a végére járni.” Kijelentette: ez a probléma lesz a fő meghatározója szenátori tevékenységének, hiszen 15 évig volt jegyző, és nagyon jól ismeri azokat a gondokat, amelyek akadályozzák a földterületek telekkönyvezését és a birtoklevelek kiosztását. „Azt gondolom, hogy ez a probléma nem csak a Zoltán bácsié, hanem országos gond, és fel kell karolnunk, hiszen akkor tudjuk azt mondani, hogy Erdély a jövő, ha rendeződnek a tulajdonjogi viszonyok. Csak így tudunk a fiataljainknak alapot biztosítani, hogy ne vándoroljanak el az országból, vagy akik már elhagyták az országot, jöjjenek vissza a szülőföldjükre.” Véleménye szerint a telekkönyvezést és a birtoklevelek kiadását 2020-ig be kellene fejezni, és az első telekkönyveztetés költségét az állam kellene fedezze. Azt ígérte, elsősorban ezen fog dolgozni a szenátusban, hiszen a tulajdonviszonyok rendezetlensége egész sor más problémát von maga után. 

A képviselői lista harmadik helyezettje, Biró Zsolt nem volt jelen, mert Szatmárnémetiben Orbán Viktor magyar kormányfővel és Kelemen Hunor szövetségi elnökkel közös sajtótájékoztatón vett részt.