Hamarosan határokon átívelő, az EU országaiban elérhető, közös egészségügyi adatbázist hoznak létre. Erről március 15-én jutott egyezségre az Európai Parlament és az Európai Tanács, az Európai Bizottság pedig közleményben ismertette az európai egészségügyi adattér (EHDS) létrehozásának előnyeit, illetve a gyakorlatba ültetéséhez szükséges következő lépéseket. Az EHDS lehetővé teszi majd, hogy az emberek rendelkezzenek egészségügyi adataik felett mind a saját országukban, mind más tagállamokban, és az egészségügyi szakemberek is hozzáférjenek a betegadatlapokhoz, az elektronikus receptekhez, az orvosi képalkotási leletekhez és képalkotási jelentésekhez, a laboratóriumi eredményekhez és a kórházi zárójelentésekhez. Mindez azért történik, hogy a polgárok jobb egészségügyi ellátásban részesüljenek az EU tagállamaiban. Ugyanakkor – amint azt az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hangsúlyozza –, az EHDS „kincset érő információforrás” a tudósok, kutatók, feltalálók és szakpolitikusok számára, akik ezek alapján, természetesen az adatvédelmi előírások betartásával, újabb életmentő terápiákat, egészségügyi protokollokat, oltóanyagokat vagy orvostechnikai eszközöket fejlesztenek ki. Az adatokhoz való hozzáféréshez elengedhetetlen az ezt engedélyező hatóság jóváhagyása, e hatóságot minden tagállamban létre kell hozni. A javaslat előterjesztői 2022-ben a digitális szolgáltatások jelentőségére hivatkoztak az egészségügy területén, tekintve a Covid19-világjárványt, továbbá arra, hogy egyes országok egészségügyi rendszerei egyre sűrűbben válnak kibertámadások célpontjaivá. Elég, ha csak visszagondolunk a romániai kórházakat ért, pár héttel ezelőtti kibertámadásra, amelynek során mind orvosi, mind gazdasági adatokhoz hozzáférhettek a hekkerek.
Úgy gondolom, hogy egy közös egészségügyi adatbázisnak valóban számtalan előnye lehet, hiszen az unión belüli szabad mozgás, munkavállalás miatt sokan szorulnak egészségügyi ellátásra egy másik tagállamban. Ilyenkor akár életmentő is lehet, ha az orvosok gyorsan hozzáférnek a páciens egészségügyi történetéhez. A kutatáshoz felhasznált adatok, az adatokkal való visszaélések elkerülése érdekében pedig elengedhetetlen a rendszer feletti kontroll.
Hogy Románia mikor és hogyan lesz képes e rendszert gyakorlatba ültetni (amely, megjegyezzük, az unió egyes tagországaiban már bizonyos szinten működik), olyan kérdés, amire nem hinném, hogy valaki választ tudna adni. Hiszen minálunk az integrált egészségügyi informatikai rendszer (SIUI), amelyen keresztül a biztosítottak hozzáférhetnek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, rendszeresen bedöglik. Minálunk, ahol annyira sem tudtak eljutni, hogy egy biztosítotti jogállást ne munkahelyi igazolás, nyugdíjszelvény alapján kelljen bizonyítani, hanem a rendszerben ez az információ egy személyi szám alapján elérhető legyen az egészségügyi szakember számára. Elvileg az, a biztosítópénztár honlapján, mégis a túlburjánzott bürokráciából képtelenek vagyunk kilépni. Ami pedig a gyors és hatékony beavatkozásokat illeti, jelenleg hónapokra előre nem lehet egy tomográfiai vizsgálatra időponthoz jutni, laborvizsgálatokra folyamatosan kevés a „keret”. Kiszámíthatatlan, zavaros, korrupt rendszer ez, ahol a biztosított zsebből fizet, a biztosítás nélküli pedig a sürgősségi ellátás terhére férkőzik hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Rend a lelke mindennek – hangzik a jól ismert mondás. De mi van, ha a döntéshozók éppen ezt a rendet nem akarják?
