Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Két év szünet után, a koronavírus-járvány miatti korlátozások megszűntével idén ismét a hagyományos módon rendezték meg a csíksomlyói fogadalmi búcsút, ahová a világ minden tájáról érkeztek zarándokok – gyalog, autóval, lóháton, busszal, vonattal, szekérrel.
Pax et bonum volt az idei csíksomlyói búcsú mottója. Szombaton az ünnepi szentmise 12.30-kor kezdődött a Hármas halom oltárnál. A búcsú szónoka Udvardy György veszprémi érsek volt.
A búcsú ideje alatt a városban található és környékbeli összes vendéglő és üzlet nyitva volt. A zarándokútvonalakon vizet, üdítőt, péksüteményt, liturgikus tárgyakat lehetett vásárolni. A román anyanyelvű hívek számára külön sátor volt felállítva, ahol fülhallgatót igényelhettek.
Urbán Erik, az erdélyi, Szent Istvánról nevezett ferences provincia elöljárója és Kovács Gergely érsek köszöntötte a zarándokokat. Külön köszöntötték a Kárpátaljáról érkezetteket.
Az idei csíksomlyói búcsú mintegy 345 ezer zarándok részvételével zajlott. Az egybegyűltek a békéért imádkoztak.
„A béke Isten ajándéka, de a békét teremteni kell”
Udvardy György veszprémi érsek, az esemény szónoka ünnepi beszédében hangsúlyozta: „A Krisztus szerinti békét az Istenhez való megtérés adja, ezért Krisztus a mi békénk és kiengesztelődésünk. Keresztény hitünk ünneplése, a közös imádság, ősi hagyományunk megőrzése, a zarándoklással járó áldozat fölajánlása, a megtérés szándéka, a lelki megerősödés, a találkozás vágya, az együvé tartozás élménye vezethet bennünket. Idei zarándoklásunk vezérmondata a ferences rend jelmondata is – Pax et bonum, Béke és jóság – vezeti közös találkozásunkat és imádságunkat”.
A továbbiakban kijelentette: „Ha hisszük, hogy Jézus Krisztus föltámadott, akkor hisszük, hogy Ő az Élet Ura. (…) Hisszük: Jézus Krisztus tanítása, parancsai megtartása nélkül meggyengül az ember, elveszíti örömét, rossz döntéseket hoz. Végső soron elszakítja magát az Élet Istenétől, magától az élettől”.
Udvardy György hangsúlyozta: a keresztény hit a békét nem az emberektől, hanem Istentől várja. A béketeremtésnek azonban kockázata is van. „Aki kockáztat, azt az Isten nem hagyja magára!” – idézte Ferenc pápa 2019-ben, Csíksomlyón elhangzott szavait. A béke teremtése és a jóakarat kinyilvánítása éltet, előre mutat, jövőt teremt. Az érsek szerint küzdeni kell a jóért, azért, ami az ember, a közösség, az egyház, a nemzet javát szolgálja.
Az áldozást követően az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Zarándokvonatok a csíksomlyói búcsún
Pénteken hajnalban indult el a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors a csíksomlyói búcsúra a budapesti Keleti pályaudvarról. A szerelvény Szombathelyről indult éjfél után, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezett a budapesti Keleti pályaudvarra. Itt összekapcsolták a Székely Gyorssal, majd a két vonat együtt indult Erdélybe. A Boldogasszony zarándokvonat már csütörtökön útnak indult.
A zarándoklat fő programja szombaton a csíksomlyói búcsús szentmise volt a Mária-kegyhelyen. A zarándokok vasárnap a vonattal Gyimesbe, az ezeréves határhoz mentek, majd részt vettek a Pünkösdi forgatag elnevezésű magyar–székely találkozón.
***
A csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják, amely idén egybeesett a nemzeti összetartozás napjával.
A mai csíksomlyói kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte.
A gótikus templom főoltárát a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont Mária-szobor díszítette, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronával együtt 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször újrafestették, míg a múlt században megtiltották bármilyen módosítását.
Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét, aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után Csíksomlyón adtak hálát a Szűzanyának, és fogadalmat tettek, hogy ezután minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.