2020. augusztus 12., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Rekordot döntött csütörtökön az újonnan beazonosított koronavírus-fertőzöttek és az elvégzett vírustesztek száma is szép hazánkban. És abban is rekorderek vagyunk Európában, hogy amikor ezek a sorok nyomdába mennek, még nincs jogi háttér karanténintézkedések elrendelésére ott, ahol ezt a helyzet indokolná. Mert azok, akik az adófizetők szavazatai útján a közügyek intézésére kaptak mandátumot, saját alantas politikai játszmáikra használják a járványt is.

Ennek a fejetlen helyzetnek a kialakulásáért a kormányfő az alkotmánybíróságot tette felelőssé. Kétségtelen, hogy a talárosok ítéleteinek lehet adott esetekben politikai felhangja, végül is a testület kilenc bíráját a parlament két háza és az elnöki hivatal nevezi ki, nem a szakma, ez eleve ad teret politikai befolyásnak. Ámde ennek magában semmi köze ahhoz, hogy a karanténintézkedések elrendelésénél a kormányzat ordító szarvashibát követett el, amikor miniszteri rendelettel – és nem parlament elé terjesztett törvénnyel – alkotott szabályt. Egy ilyen bakiért jobb helyeken a kormányfőnek és igazságügyi miniszterének menten adnák is a kezébe a felmondólevelet, és hátralevő életükben legfeljebb kliensként mennének állami intézménybe, nem alkalmazottként. 

Ráadásul élhetünk a gyanúperrel, hogy ezt a magas labdát a kormány szándékosan szerválta fel. Nincsenek ott híján a jogi szakértelemnek, hiszen a szükségállapot kihirdetésekor szinte az első lépésükként kérték az emberi jogok európai egyezménye hatályának szép hazánkra vonatkozó felfüggesztését. Szép sunyiban csinálták, mint az éjjeli tolvajok; a közvélemény csak akkor értesült egyáltalán a dologról, amikor az Európa Tanács lagymatag brüsszeli bükkfanyelven megdorgálta őket. Halkan fel is kérték az elnököt, hogy vonja vissza ezt a lépést; no azt nem tudni, ő hányat alszik az alapos munkára, de március végétől erre még nem erőltette rá magát. Tudjuk, jó munkához idő kell, rosszhoz még több.

A botrányszervát a talárosok lecsapták, ahogy kell, de kiveszi a részét a műsorból a parlamenti többséget adó ellenzék is. Akkor, amikor a bizonyított fertőzők százával sétálnak ki a kórházakból – meg tudja valahol érteni őket az, aki életében legalább egy napot vendégeskedett már regáti állami egészségügyi intézményben –, ezek a politikusok az emberi jogok feletti fennkölt aggodalomtól fűtve lassan egy hete nem sietnek a karanténtörvény szenátusi elfogadásával. Ők, akik most állítólag a jogainkért aggódnak, nem nagyon tiltakoztak a fentebb említett emberjogi egyezmény hatályának felfüggesztésekor. Mondjuk meglepő is lett volna egy olyan párt részéről, amelynek szűk évtized alatt két elnökére is csíkos öltönyt adtak. A mandátumaikért aggódnak ők, nem a választók egészségéért. Ez utóbbi igazából senkit nem zavar odafent. Nekik a hatalom a lényeg, a vírus köszöni szépen, egyre jobban van, mi meg vigyázhatunk magunkra ahogyan tudunk.