Rejtett mintázatok

Barabási Albert László kiállítása Marosvásárhelyen

Múlt héten szombaton nyílt meg a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében Barabási Albert László világhírű hálózatkutató, fizikus Rejtett mintázatok című tárlata, amely október 15-ig tekinthető meg. A hálózatkutatás mint tudományos terület Barabási Albert László nevéhez fűződik, és ez, illetve a hálózati vizualizáció az utóbbi évek, évtizedek egyik legígéretesebb módszertani újdonsága. Egy olyan tanulási modell, amely hatékony eszköznek bizonyult a kulturális és társadalmi jelenségek vizsgálatához is.

A világhírű kutató a megnyitón a Népújságnak elmondta, hogy ez egy gyűjteményes kiállítás folytatása, amely először a budapesti Ludwig Múzeumban volt megtekinthető, ezt követően átkerült a Csíki Székely Múzeumba. A tárlat 25 év hálózatkutatásainak a vizualizációja. Ugyanakkor nem minden adathalmaz nevezhető hálózatnak, így például a telefonkönyv önmagában nem az, viszont ha megvizsgáljuk azt, hogy ki mikor és kit hívott fel, akkor az már egy hálózat, magyarázta Barabási. A fizikus hozzátette, hogy a kiállítás a Képlet című könyvével kiegészülve nagyon mély betekintést ad a hálózatkutatásba.

A BarabásiLAB által készített munkák nagy része nem azzal a céllal jött létre, hogy múzeumban állítsák ki őket, hanem azért, hogy rajtuk keresztül a kutatók megértsék azokat a rendszereket, amelyeket tanulmányoznak. Az már csak a hab a tortán, hogy ezeket az alkotásokat a múzeumok és a galériák is felfedezték, hangsúlyozta a kutató, aki külön beszélt a Nature 150. születésnapi lapszámának főoldaláról, amelyen az ő munkája látható. Nem mellesleg a Nature a legrangosabb tudományos lap globális léptékben, a főszerkesztő pedig felhívta Barabásit, hogy felkérje a címlap megtervezésére. Az elkészítésénél feltérképezték azt a durván 70.000 cikket, amit a lap valaha megjelentetett, és megkeresték az ezek közötti rejtett kapcsolatokat. Ebből készült el a színes háló, ami egyszerre írja le a tudomány sokszínűségét és a megjelent publikációk közötti kapcsolatokat.

Barabási Albert László arról is beszámolt, hogy számára nagy öröm, hogy a munkáit itthon állítják ki. Több erdélyi várossal is kapcsolata van, hiszen a csíkszeredai Székely Múzeumnak egykoron az édesapja volt az igazgatója, illetve a marosvásárhelyi Vártemplomban az egyik ősének, Barabási Lénárdnak a képe ott van a falon az 1500-as évek óta. A kutató úgy fogalmazott, hogy a munkáin keresztül hazatér azokra a helyszínekre, ahol ő, a családja és a szélesebb körben vett felmenői otthon érezték magukat, ahol kialakult a családi hálózat.

A Rejtett mintázatok című kiállítás kurátora, Részegh Botond elmondta, hogy két pillére van a tárlatnak. A Hálózatkutató Intézet elvégzi a kutatást, majd ezeket a BarabásiLAB vizualizálja. Innen következik a mindenkori kurátor feladata, aki ezekből válogat, a kiválasztott elemeket pedig berendezi a térben. 

A kurátor úgy fogalmazott, hogy a marosvásárhelyi tárlat vonalvezetése erős, és nem lehetne egy alkotást kiválasztani belőle, mert azzal megsértenénk a többit, vagyis nem lehet azt mondani, hogy a Nature 150-es rész jobb, mint a gurgák, az egéragy vagy a Manhattan lélegzik.

Ötvös Koppány Bulcsú sikerként értékelte, hogy Marosvásárhelyre, a Maros Megyei Múzeumba sikerült elhozni egy világhírű kutató kiállítását, és magát az embert is. Egy ilyen esemény nem minden nap adatik meg egy megyei múzeum életében.