Régi és új feladatok a Natura gondnokságnál

Törvénytelen építkezések és fakiteremelések, pénztelenség, bürokrácia – csak néhány abból a sok problémából, amellyel egy természetvédelmi terület felügyelői küzdenek. Ez derült ki, amikor a Nyárádmente Kistérségi Társulás égisze alatt működő Nyárád és Kis-Küküllő mente Natura 2000 természetvédelmi terület gondnoksága háza táján jártunk.

A több mint 100 ezer hektáros, Maros, Hargita és Szeben megyére kiterjedő természetvédelmi területért felelő gondnokság is számos nehézséggel küszködik, a legnagyobb gond az, hogy a Nyárád és Kis-Küküllő vidékéről biztosított anyagi keret nem teszi lehetővé további személyzet, természetőrök alkalmazását. Lezárult egy többéves projektjük, amely a természetvédelmi terület kezelési tervének kidolgozását célozta, most egy újabb pályázaton dolgoznak, amelynek segítségével ezt a kezelési tervet életbe is léptethetik. Az is újdonság, hogy a Nyárádmente Kistérségi Társulás, a Kis-Küküllő Térségi Társulás és a Milvus egyesület önálló gondnoksági egyesületet hozott létre, döntésük értelmében ezt egy „külsős” szakember, Szakács László ökológus fogja vezetni, és mindhárom szervezet egy-egy alelnököt ad mellé. Most dolgoznak a struktúra felállításán, hiszen két év után a bíróság jóváhagyta az új szervezet működését. Ha a remélt pályázati támogatás is meglesz, ismét négy olyan év elé néznek, amikor lesz mit felmutatniuk – számolt be Kovrig Zoltán, a gondnokság igazgatója, hozzátéve, hogy az elkövetkező időszakban a legfontosabb az lesz, hogy közvetlenül elérjék a természetvédelmi területen élő embereket, hogy bebizonyítsák: a természet védelme nem az emberek korlátozását jelenti.

 

Nagy az igény, nagy az ár

Kovrig szerint visszaszorulóban van az illegális fakitermelés az utóbbi időben tapasztalt drasztikus hatósági fellépések miatt, ezért az emberek egyre gyakrabban kérik a gondnokság hozzájárulását, hogy a beerdősült legelőterületekből, patakmedrekből vághassanak ki fát, de ez is csak erdészeti bélyegzéssel lehetséges. Még mindig nagyon sok fát exportál az ország, a kitermelt fa nem fedezni a lakossági igényeket, nagy hiány van tűzifából, ezért is drágult meg ennyire. Egyes információk szerint a vállalkozók 100-110 lejért vásárolják meg „lábon” a fát, a kitermelés után már 180-200 lejért jut el a vásárlóhoz, és úgy is nehezen lehet hivatalosan fát vásárolni, hogy a tavalyhoz képes szinte kétszeresére nőtt az ára.

Egyébként a gondnokságnak is feladata lesz, hogy a fakitermeléshez véleményezést adjon, minden erdészet bélyegzés előtt a gondnokság véleményét ki kell kérje – egy új törvénytervezet szerint. Hogy ez mennyire lesz megvalósítható, maga a szakember sem tudja, hiszen a gondnokság területén hét erdészet működik, mindegyik évente 500-1000 kitermelési dokumentumot bocsát ki.

A külterületeken való építkezésekre is nagyon odafigyelnek, hiszen természetvédelmi területen ez igencsak szigorított. Ehhez a gondnokság is engedélyt kell adjon (de meg is tagadhatja azt), vagy pedig feltételes engedélyeket bocsát ki. A tapasztalat az, hogy a vállalkozók jószántukból nem igazán tartják be a feltételeket, ezért a gondokság sok esetben szóbelileg próbálja erre rábírni őket. Ha ez sem vezet eredményre, az eseteket jelentik a környezetvédelmi felügyelőségen, az pedig eljárást indít az ügyben. A Maros és Hargita megyei hatóságokkal elég jó viszony alakult ki, míg a szebeniekkel csupán leveleznek.

 

Ki irányítja majd a szálakat?

Kovrig Zoltán arról is beszámolt, hogy létrejött az Országos Temészetvédelmi Hatóság, amely Korodi Attila miniszter idején, 2008-ban már megalakult, de csak fél évig működött. Az újonnan alakult hatóság nemrégiben minden természetvédelmi terület gondnokságával találkozott, hogy kiértékelje azok tevékenységét, működését, felmérje nehézségeit, illetve a területek állapotát. Egyelőre ez a szerv csak a fővárosban működik, de a terv szerint minden megyében lesz nyolc-tíz alkalmazottja. Kovrig szerint jó lépés, hogy elkezdték a konzultációkat, és reméli, hogy a természetvédelmi politikák kialakításánál a területek gondnokságainak véleményét is kikérik. Egyelőre a területek népszerűsítésén gondolkodik az új hatóság, bár a szakember szerint nem ez lenne a legégetőbb kérdés.