2024. november 21., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

– Párbeszéd Benedek Zsolt iskolaigazgatóval –

2023 az első év, amikor minden szintet átfogva kezdődik az oktatás, nevelés a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban. Erről a jó hírről számolt be Benedek Zsolt iskolaigazgató évkezdeti beszélgetésünk bevezetőjeként. Majd a végzősökre utalva annak a reményének is hangot adott, hogy idéntől visszatérnek a 95-96 százalékos sikerességi mutatóhoz az érettségi vizsgán. 

– A bölcsődei első két csoportot szeptember 25-én indítottuk a nagyon korszerű és nagyon szép épületben a Tanulók Háza mögötti domboldalon, ahova nyolc hónapostól hároméves korig fogadjuk a gyermekeket. A nagyobbak továbbra is a cserealji napközis óvodába járhatnak. Négy elemi osztályunk a régi helyen, a Forradalom utca 8. szám alatt működik, de reményeink szerint jövő évtől a volt 4-es általános iskola helyén készülő új épületbe költöznek át. 

– Már majdnem kész van, az utolsó simításokat végzik, ahogy az alapkőletételkor ígérték. Nem lehetne már az idei iskolai évben beköltözni?

– Ha el is készül, meg kell kapnunk az oktatási minisztériumtól az engedélyeket ahhoz, hogy az osztályaink új székhelyen működhessenek. Az eredeti tervek szerint tíz osztályterem van készülőben, ahova a Bolyai iskola alsó tagozatának osztályai is beférnek, ha igényelni fogják. Az udvaron sportpályát is kialakítanak. A főépület Sáros utcára néző szárnyában évfolyamonként egy sor 5–8. osztály és két sor középiskolai, egy református teológia és egy társadalomtudományok–emelt szintű angol szakos osztály működik, mindenik 30-as létszámmal. Tervezünk egy harmadikat is, természettudományok–emelt szintű angol szakon, amit egyelőre nehéz kivitelezni, de nem mondunk le róla. 

Az érettségizettek számára három általános orvosasszisztens-képző osztályunk működik a Kogălniceanu utca 6. szám alatt. 

– Van-e elég jelentkező?

– Igen. 30-as létszámúak a posztliceális osztályaink is, Maros megyében az egyetlen iskola vagyunk, ahol akkreditált magyar tannyelvű egészségügyi asszisztensképzés folyik. Vonzó a diákok számára, mert az orvosi egyetemen és a kórházakban dolgozó szakorvosok tanítanak, ezért jönnek Hargita és Kovászna megyéből is, bár ott is működik hasonló képzés. Valószínűleg a nagyobb elhelyezkedési lehetőség is vonzza a hallgatókat. 

Benedek Zsolt


– A középiskolai osztályokban beteltek-e a fogyatékkal élő és a roma diákok számára megszabott helyek? Kitartanak-e a tanév végéig a jelentkezők?

– A helyek betelnek, és azok a sajátos igényű diákok, akik minket választanak, tanulni akarnak. A roma diákokkal vannak problémáink. Viszont mind a tanároknak, mind a diákoknak nehéz ezt a feladatot is ellátni, mert a mi pedagógusaink nincsenek erre kiképezve, de ezzel a minisztérium sajnos nem törődik. Kétségtelen, hogy be kell illeszteni a társadalomba a sajátos igényű tanulókat is, és tanárként megtehetem, hogy kevesebbet várok el tőlük, de nem tudom olyan hozzáértéssel fejleszteni őket, ahogy lehetne, mert szakembereket nem biztosít erre a célra a minisztérium. 

– Milyen a viszony az osztálytársak részéről?

– Hozzánk jóérzésű tanulók járnak, elfogadják őket. A kisebb gyermekekben, akiknek nagy az igazságérzete, és látják, hogy az osztálytársuk könnyebben kap jó jegyet, van ellenérzés, de azért befogadják a közösségbe, és mondhatni, hogy nálunk jól érzik magukat. Hallottunk viszont olyan iskolákról is, ahol kiközösítik őket. Ha molesztálnak, csúfolnak egy gyermeket, a fegyelmezés terén az iskolák keze sajnos meg van kötve. A kicsiknél nem lehet a magaviseleti jegyhez „hozzányúlni”, nem lehet kizárni az iskolából, csak megdorgálni őket. Ha a nagyobb osztályosoknak levonjuk a magaviseleti jegyét, ezzel sem törődnek, mert kevés helyen veszik figyelembe. Az előírások szerint a büntetés egy több lépésből álló folyamat, aminek része a szóbeli figyelmeztetés (de nem az osztály előtt, hanem csak szemtől szemben). Egy következő lépés az írásbeli figyelmeztetés lenne, de addig, amíg az igazi büntetését megkapná, már végzett is a diák. Sajnos elég gyakori, hogy a szülők a társát kicsúfoló gyermeküknek adnak igazat. 

– A pedagógusokat illetően mi a helyzet? Érződik-e az általános tanárhiány a Református Kollégiumban?

– Szerencsére nálunk nincs nagy gond, de ha a jövőbe tekintünk, főleg a reál tantárgyak szempontjából országos jelenségről van szó. Az idén a történelem oktatását tudtuk úgy megoldani, hogy más iskolákból kértünk meg kollégákat, ugyanis a holokauszt tanításának a bevezetése, amit heti egy órában tanulnak a tizenegyedikesek, megnövelte az órák számát. Ezenkívül a kollégák közül többen történelemtanárként töltünk be igazgatói tisztséget. Kevés a fizikatanár, a kémia szakos is egyre kevesebb, és előbb-utóbb matematikából sem lesz elég tanár. A társadalomtudományok között is van olyan tantárgy, amire nincs elég oktató. Bár román szakos tanárunk van, mégis abból volt a legnagyobb gond a képességvizsgán, és különösen az érettségin. Az is igaz, hogy a teológia szakos osztályokban baj volt a diákok hozzáállásával is. 

– A diákok mentségére tegyük hozzá, hogy a tételek sem voltak könnyűek. Véleménye szerint hogyan válik be a tanév modulokra való felosztása?

– Ez a téma nagyon megosztja a pedagógustársadalmat, de szerintem nem rossz. Ha kiszámoljuk, a diáknak könnyebb, mert nem bukhat meg már az első félévben. Korábban, ha négyesre zárták le, akkor a második félévben ki kellett hozza a hatost. A jelenlegi felosztás szerint, ha decemberig van két négyese, azt egy jeggyel is ki tudja javítani. 

– Mire kapják a jegyet? Sokan úgy gondolják, hogy ez a feleltetési módszer nem kedvez a szóbeliségnek. 

– Kaphatják szóbeli feleletre, írásbeli feladatra és nálam évente egy projektre is, amit csak akkor veszek figyelembe, ha nem áll bukásra, aki készítette. 

Egyébként nem veszítünk annyi időt, mint a szemeszterek kezdő és befejező hetén, mert a szünidők előtti és utáni héten is rendes tanítás folyik. A félévi dolgozatok eltörlése sem rossz dolog, mert, ha a pedagógus ellenőrizni akarja a diák felkészültségét, így is, úgy is megteszi, nem kell arra egy külön órát szentelni. Nem látom az értelmét a második, negyedik és hatodik osztályos tesztvizsgáknak, amelyekkel sok a munka, és a szülők nem ezekből értesülnek a diák teljesítményéről.

Véleményem szerint másképpen kellene megoldják a nyolcadikos és a tizenkettedik osztályosok próbavizsgáját is, mert egy nagy iskolában, ahol sok osztályteremre és felügyelő tanárra van szükség, azokon a napokon lebénul a teljes oktatás.

– A nyolcadik osztály végi tesztvizsga pontos képet nyújt-e a diák felkészültségéről? 

– Véleményem szerint az áll a legközelebb a valósághoz. Az erős iskolákba járó diákoknak kisebb a nyolcadik osztály végi általánosa, és a képességvizsgán jobban szerepelnek; ahol kevésbé szigorú az oktatás, onnan magas általánossal jönnek, és a vizsgán gyengébb eredményt érnek el. Ha korrektül szervezik meg ezt a vizsgát, és a javítás is objektíven történik, akkor egy valós képet kell nyújtson a diák felkészültségéről. 

– Ez a megmérettetés a szóbeliséget nem értékeli le? Lassan elfelejtenek beszélni, miközben folyton a kommunikáció fontosságáról tanulnak. 

– A kommunikáció valóban háttérbe szorul, de a szóbeli vizsga teret enged a szubjektivitásnak. Így viszont egységes követelményeknek kell eleget tennie minden diáknak abból a tananyagból, amit meg kellett volna tanulnia. 

– Vannak-e új tankönyvek a középiskolában, amelyek az új módszertan folytatásaként készültek?

– Nincsenek új tankönyvek. Nem a minisztérium hibájából, hanem azért, mert nem volt, aki megírja. A szaktantárgyakból pedig magyar nyelvű tankönyvek egyáltalán nem készültek. Református vallás tankönyv sincs.

A nagy gond az, hogy a meglévők egy részét úgy írták meg, hogy jobb, ha a tanár a tanterv alapján saját maga építi fel az anyagot, és nem a tankönyvet követi, ami használhatatlan. Így vagyunk például a XI.-es történelemkönyvvel. Kilenc-tizedik osztályban meg kell tanítanunk az ókortól napjainkig tartó történelmet, XI. osztályban társadalomismeret, információközlés, szociológia, Európai Unió stb. szerepel a tankönyvben, de például az is, hogy a világ végén nyaralunk.

– Akkor jobb, ha erről nem beszélünk. Azt viszont szeretném megkérdezni, hogy milyen eseményekre készülnek az új tanévben.

– A nagykorúsítás, a szokásos gólyabál, ami a múlt évben történtek miatt nem olyan lesz, mint korábban, mivel az ünnepség utáni bulit megtiltották, bár azt korábban is a diákok szervezték. Jövő évben iskolánk lesz a házigazdája a református vallás tantárgyversenynek. A bölcsőde után át kellene adják az új elemi iskolát is. Szakiskola indításáról sem mondtunk le, amit a jelenlegi elemi osztályok helyén képzeltünk el a cégek igénye szerint a duális oktatás keretében. 

– Mielőtt sikeres tanévet kívánnék, fejezzük be a beszélgetést azzal az Umberto Eco-idézettel, amely a Vártemplomban tartott tanévnyitón mondott beszédében hangzott el: „A világmindenséget nem csupán a sokféleségben rejlő erő teszi széppé, hanem az egységben rejlő sokféleség is.” Így legyen!

Flashmob 2023. október 6-án az aradi vértanúk emlékére

Fotók: Nagy Tibor


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató