A rákhoz vezető génmutációk okait
A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik szerint a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban.
A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik szerint a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban.
A rák kialakulásáért a sejtek genetikai mutációi felelősek. Ezek egy részéről már régóta lehet tudni, hogy mi okozza, a daganatok mintegy felénél azonban ez továbbra is rejtély.
A brit Wellcome Trust Sanger Intézete által vezetett kutatócsoport ezeknek a mutációknak az okait vizsgálta a rákos sejtek genomjának eddigi legkiterjedtebb elemzése során – írta a BBC hírportálja.
A rák ismert okozói, például az UV-sugarak és a dohányzás egyedi „jelzést” hagynak maguk után, olyan „genetikai ujjlenyomatot”, amelyből kiderül, pontosan mi okozta a DNS-mutációt.
A kutatók a daganatok 30 leggyakoribb fajtájából vett 7042 minta vizsgálatával további ilyen „genetikai ujjlenyomatok” után nyomoztak, és ezek segítségével arra jutottak, hogy a rákhoz vezető mutációk 97 százalékáért összesen 21 kiváltó ok a felelős.
„A rák genomjában rejtőznek ezek a minták vagy ujjlenyomatok, amelyek elárulják, mi a rák elsődleges okozója. Olyan ismeretlen területre vezetett bennünket a kutatás, amelyről azt sem tudtuk korábban, hogy létezik. Igazi mérföldkőről beszélhetünk” – magyarázta Mike Stratton, a Sanger Intézet vezetője.
Más génmutációs „ujjlenyomatok” az öregedéssel vagy például a szervezet védekező rendszerével voltak összefüggésben. A sejtek a vírusfertőzésre úgy reagálnak, hogy működésbe hoznak egy enzimcsoportot, amely addig okoz mutációkat a víruson, míg az életképtelenné nem válik. „Úgy véljük, ebben a folyamatban mellékhatások is fellépnek: megváltozik a szervezet saját genomja is, és egyre valószínűbb, hogy olyan sok mutáción megy keresztül, melyek végén rákos sejt jön létre, tehát az immunrendszer fegyvere ilyen szempontból kétélű kardnak bizonyul” – jelentette ki Stratton.
Tizenkét „ujjlenyomatra” azonban a kutatóknak egyelőre nem sikerült magyarázatot találniuk. Reményeik szerint ha néhányról kiderül, hogy környezeti ártalomhoz köthető, az a rákmegelőzés új módszereit kínálhatja.
