2022. szeptember 24., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Moszkva egyebek között attól tart, hogy az elhárító rakétákat elhelyezhetik világűrbe telepített rendszereken, amivel orosz érdekeket sérthetnek.

Moszkva szerint nincs értelme együttműködni az Egyesült Államokkal és a NATO-val a rakétavédelem kérdésében mindaddig, amíg nem kap szigorú jogi garanciákat arra, hogy ez a rendszer nem irányul Oroszország ellen.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az állami dumában (a parlament alsóházában) hétfőn beszélt erről, s azt sem zárta ki, hogy Oroszország kilép a támadó fegyverzetek csökkentéséről szóló START-III szerződésből, ha az európai rakétapajzsot Moszkva véleményének figyelembe vétele nélkül fejlesztik. Kijelentette: „Nem tudjuk megkezdeni az együttműködést a konkrét projektekben, amíg nincsenek jogi garanciáink arra, hogy a majdani rendszerek nem irányulnak biztonságunk ellen”.

Rjabkov ezzel megerősítette a május elején, a rakétapajzs elemeinek Romániában való elhelyezéséről született megállapodás után kifejtett orosz követelést, azt, hogy Moszkva biztosítékokat akar Washingtontól. Az Egyesült Államok azzal érvel, hogy a rakétapajzs olyan országokból kiinduló támadások ellen védené Európát, mint Irán, és hatástalan lenne Oroszország nukleáris arzenáljával szemben. Moszkva egyebek között attól tart, hogy az elhárító rakétákat elhelyezhetik világűrbe telepített rendszereken, amivel orosz érdekeket sérthetnek.

„Értjük, hogy a feleknek nem áll szándékukban egymás ellenében fejleszteni stratégiai támadó képességüket. De garanciákra van szükségünk, hogy ez így marad a jövőben is” – mondta Rjabkov.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök a hét végén a NATO-tagállamok államfőihez intézett levéllel fokozta a diplomáciai nyomást. Azt írta: az európai védelmi rendszer csakis Oroszország részvételével lehet hatékony és életképes.