Rajtol a paralimpia Tokióban

Az augusztus 8-án véget ért olimpia után kedden, ma kezdődik és jövő vasárnapig tart a paralimpia Tokióban.

Az ép sportolók versenyéhez hasonlóan a fogyatékkal élők legnagyobb sporteseményét is gyakorlatilag zárt kapuk mögött bonyolítják le. A szervezőbizottság a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB), a japán kormánnyal és a tokiói városvezetéssel egyeztetve múlt hétfőn döntött így, a koronavírus-járványra hivatkozva. Ennek ellenére nem lesznek teljesen üresek a lelátók, mert egy nevelési program részeként a helyi diákok kivételt képeznek. A tanulók jelenlétéről az iskolák vezetése egyeztet majd a szülőkkel.

A japán kormány egyébként múlt keddtől szeptember 12-ig meghosszabbította a koronavírus miatt a fővárosban, Tokióban elrendelt járványügyi szükségállapotot, egyben a korlátozásokat több más prefektúrára is kiterjesztette.

A paralimpia a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre. (A siketlimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben állapodott meg abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.

A tokiói lesz a XVI. paralimpia. A seregszemlén 160 ország 4400 sportolója verseng majd 22 sportágban – atlétikában, asztaliteniszben, bocsában, cselgáncsban, csörgőlabdában, erőemelésben, evezésben, íjászatban, kajak-kenuban, kerékpárban, ötfős fociban (látássérültek labdarúgása), lovassportban, kerekeszékes kosárlabdában, kerekesszékes rögbiben, kerekesszékes teniszben, kerekesszékes vívásban, sportlövészetben, tekvondóban, tollaslabdában, triatlonban, úszásban és ülőröplabdában. A különböző sérültségi kategóriák miatt 540 számban tartanak majd eredményhirdetést.

A tollaslabda és a tekvondó újként került be a programba, melyből a hétfős labdarúgást és a vitorlázást vették ki.

A versenyek a keddi megnyitó után szerdán kezdődnek és a jövő vasárnapi záróceremónia előtt szombaton érnek véget.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A paralimpia története

A paralimpia a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre. (A siketlimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra. A paralimpiák mottója: A lélek mozgásban. Szimbóluma a három ecsetvonáshoz hasonló, egy központ körül mozgó agito (a latin szó jelentése: mozgásba hozok), az alakzatok színe piros, kék és zöld, mert ezek a nemzeti lobogókban leggyakrabban használt színek. A láng meggyújtásához használt fáklya lényegében megegyezik a nyári olimpiai játékok megnyitóján használttal. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben megállapodott abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.

A mozgalom 1948. július 28-án indult útjára, amikor a londoni XIV. olimpiai játékok nyitónapján Sir Ludwig Guttmann német születésű brit neurológus íjászversenyt rendezett az Aylesburyben működő Stoke Mandeville kórház kerekesszékes hadisérültjei számára. Az évente megrendezett játékok atlétikai versenyekkel, vívással és kosárlabdával bővültek, s 1952-ben már négy holland hadisérült is részt vett rajtuk. A költségek fedezésére 1955-ben pénzügyi alapot hozott létre a Brit Gerincsérült Sportolók Alapítványa. A Világ Veteránjainak Szövetsége 1957-ben Párizsban kategorizálta a különböző sérültségeket, és a nemzetközi szabályokat is lefektették. Még abban az évben megalakult a Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Sportszövetsége (ISMGF) Guttmann professzor elnöklete alatt, hogy összefogja a nemzetközi részvétellel zajló játékok megszervezését.

Az első paralimpiát 1960-ban rendezték meg Rómában, hét nappal a XVII. nyári olimpia után Antonio Maglio, az ostiai Gerincsérültek Központja igazgatójának kezdeményezésére. Sir Ludwig Guttmannt fogadta XXIII. János pápa is, és ezekkel a szavakkal jellemezte: „Ön a mozgássérültek Coubertinje.” Rómában 23 ország mintegy 400 kerekesszékes sportolója versenyzett nyolc sportágban, ekkor szerepelt először az asztalitenisz a programban.

1964-ben Tokióban már az amputált és látássérült sportolók is jelentkeztek a játékokon való részvételre. A 22 küldöttség 390 sportolója hét sportágban: íjászatban, atlétikában, kosárlabdában, sznúkerben, úszásban, asztaliteniszben és súlyemelésben versenyzett. Ez volt az első paralimpia, ahol felvonták a mozgalom zászlaját, és elhangzott a himnusz is, s ekkor alakult meg a Mozgáskorlátozottak Sportszervezete (ISOD).

1968-ban a színhely Mexikóváros, a XIX. olimpiai játékok házigazdája lett volna, de adminisztrációs problémák miatt a játékokat Tel-Avivban rendezték meg. A harmadik paralimpián 29 küldöttség 750 gerincsérült versenyzője vett részt.

A negyedik paralimpiára 1972-ben a németországi Heidelberg városában került sor, és 44 küldöttség ezer kerekesszékes sportolót nevezett. Itt született meg az első magyar paralimpiai érem, Fejes András – aki magánúton vett részt a játékokon – atlétikában, a kerekesszékesek 60 méteres versenyében harmadik lett.

Az 1976-os montreali olimpia szervezői nem tudták felajánlani az ottani létesítményeket, így a játékokat Torontóban rendezték meg. Itt első alkalommal vettek részt a versenyeken látássérült és amputált versenyzők is, a játékokra 42 küldöttség 1600 sportolót nevezett. A kerekesszékes versenyeken 150 paralimpiai rekord dőlt meg, és 103 világrekord született. Ugyanebben az évben rendezték meg az első téli paralimpiát a svédországi Örnsköldsvikben. Magyarország 1976-ban küldött először hivatalos küldöttséget a játékokra, de a 12 sportolót és a három kísérőt a harmadik napon – tiltakozásul a dél-afrikai apartheid rezsim sportolóinak jelenléte miatt – hazarendelték. Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérmét, Oláh József atléta bronzérmét a rendezők törölték a hivatalos protokollból. (Az érmeitől politikai okokból megfosztott két sportolót idehaza a 2016-os riói paralimpia előtt rehabilitálták, Tauber Zoltán megkapta az utólag mégis elismert aranyérmét, Oláh József atléta özvegye pedig átvehette a bronzérmet jelképező oklevelet.)

1980-ban a Szovjetunió nem rendezte meg a hatodik paralimpiát, így arra a hollandiai Arnheimben került sor 42 küldöttség 2500 sportolójának részvételével, Magyarország az 1976-os bojkott miatt nem kapott meghívást. Ekkor szerepeltek először a paralimpián a központi idegrendszer sérüléséből adódó mozgáskorlátozottak, ekkor volt először televíziós közvetítés, igaz, még csak felvételről lehetett az eseményeket nyomon követni.

1984-ben a versenyeket New Yorkban és a mozgalom szülőhelyének számító Stoke Mandeville-ben rendezték meg. Először gyújtották meg a paralimpiai fáklyát a XXIII. Los Angeles-i nyári olimpia lángjáról, így a két esemény jelképesen is összekapcsolódott. A játékokon 1800 sportoló – köztük 22 magyar – vett részt. A magyar szempontból eddigi legsikeresebb paralimpiáról a sportolók 12 arany-, 13 ezüst- és 3 bronzéremmel tértek haza – a Magyar Paralimpiai Bizottság statisztikája alapján.

A paralimpia elnevezést hivatalosan az 1988-as szöuli játékok során használták először, ez volt az első alkalom, hogy a játékokat egyetlen nemzetközi testület, a Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének Nemzetközi Koordináló Bizottsága (ICC) felügyelte, s itt vezették be a doppingvizsgálatot is.

A megmérettetésre 61 országból 3050 versenyző érkezett, Magyarországot 48 fős küldöttség, ebből 31 sportoló képviselte, akik 5 ezüst- és 7 bronzérmet szereztek. Az ICC megkezdte a sportágankénti kategória-összevonásokat, új kategorizálási szabályokat vezetett be, szigorította a minimálsérültség szabályait, és nem adtak rajtengedélyt azokban a versenyszámokban, amelyekben háromnál kevesebb sportoló állt volna rajthoz.

1989. szeptember 22-én Düsseldorfban megalakult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC). Az alakuló közgyűlésen 41 nemzet képviselői voltak jelen a mozgás- és látássérültek mellett az értelmi fogyatékosokat és a hallássérülteket tömörítő nemzeti sportszervezetek képviseletében. Az IPC nemcsak a paralimpiai játékokért felelős, hanem a paralimpiai kvalifikálásra jogosító nemzetközi versenyekért is. Az alakuló közgyűlést követően megalakultak a nemzeti paralimpiai bizottságok is.

1992-ben Barcelonában az addigi paralimpiák történetének legnépesebb mezőnye, 82 nemzet képviseltette magát, a játékokat a nyári olimpia szervezőbizottsága bonyolította le. A magyar csapatot 34 versenyző alkotta, a a mérleg 4 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérem volt. Sporttörténelmi bravúrt hajtott végre Szekeres Pál, aki tőrvívásban aranyérmet szerzett, ezzel ő lett az első sportoló a világon, aki nyári olimpián és paralimpián is érmet nyert.

1996-ban Atlantában, a centenáriumi olimpia helyszínein 115 ország 3500 sportolója vett részt a paralimpián. Magyarországot 32 sportoló képviselte nyolc sportágban: asztalitenisz, atlétika, úszás, erőemelés, tenisz, vívás, ülőröplabda, csörgőlabda, a versenyzők 5 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek. A játékok történetében először kaptak versenyzési lehetőséget értelmi fogyatékos sportolók is, és most először kértek pénzt a belépőjegyekért.

2000-ben Sydneyben, a XXVII. nyári olimpiai játékok helyszínein rendezték meg a XI. paralimpiai játékokat, amelyeken 122 ország 3900 versenyzője 18 sportágban mérte össze erejét. A magyar csapatot 54 sportoló alkotta, és most először a Magyar Rádió és a Magyar Televízió napi rendszerességgel adta helyszíni tudósításait. A magyar csapat 4 arany-, 5 ezüst- és 14 bronzérmet szerzett.

2004-ben az athéni paralimpián 37-en képviselték a magyar színeket, 1 arany-, 8 ezüst-, illetve 10 bronzéremmel zárva a játékokat. Athénban összesen 304 világ- és 448 paralimpiai csúcs született. A távon 2000-ben is győztes Pásztory Dóra a 200 méteres vegyesúszást világcsúccsal nyerte, ezenkívül szerzett két ezüstérmet is. Világcsúcsot döntött 200 méter vegyesen Kovács Ervin is, aki ennek ellenére csak ezüstérmes lett. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon a paralimpikonok az olimpikonokkal azonos jutalmazásban részesültek.

2008-ban a pekingi paralimpián 33 magyar sportoló vett részt, akik egy arany- és öt bronzéremmel tértek haza. A legeredményesebb magyar sportoló, Sors Tamás világcsúccsal győzött 100 méter pillangón, és még két bronzérmet szerzett. Szintén a pekingi játékokon szerezte első paralimpiai érmét, egy ezüstöt a csíkszeredai Novák Károly (jelenlegi sportminiszter) a kerékpározók között. A kínai fővárosban 148 országból több mint 4200 sportoló mérte össze tudását, mindkét szám rekord volt a játékok történetében. A versenyzők között 1431 érmet osztottak szét, összesen 76 ország sportolói értek el dobogós helyezést. Soha annyi szurkoló nem követte nyomon a helyszínen az eseményeket, mint Pekingben. Minden sportág versenyei telt ház előtt zajlottak, a kínai televízióban két csatorna csak a paralimpia eseményeiről számolt be.

2012-ben a londoni paralimpián 166 országból 4294 sportoló mérte össze tudását, 251 világ- és 451 paralimpiai csúcs született. A magyar csapat 2 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzéremmel tért haza. A londoni játékokon a négy évvel korábbi ezüst után aranyérmes lett Novák Károly, aki ezzel Székelyföld és Románia első paralimpiai győztese lett. A versenyeket több mint 2,7 millióan látták a helyszíneken, ez a szám a pekinginek a duplája. A Channel 4 televíziós csatorna napi 15 órában élőben közvetített, az eseményeket a szigetország 22 városában 47 kivetítő előtt naponta mintegy 500 ezren követték nyomon.

2016-ban a riói paralimpiai játékokon 22 sportágban mérték össze tudásukat a versenyzők. A játékokon 43 sportolóból álló magyar küldöttség vett részt, ekkora létszámú egyéni versenyzői csapat soha nem volt még a játékokon. A riói seregszemlén a magyarok 1 aranyat, 8 ezüstöt és 9 bronzot gyűjtöttek. Eddig példátlan módon az Oroszországban tapasztalt, központilag irányított doppingolás miatt az IPC a nyári és a téli paralimpiai játékokról is kizárta az orosz sportolókat.

A paralimpiák történetében a legeredményesebb sportoló az amerikai látássérült úszó Trischa Zorn, aki 1980 és 2004 között hét játékon 55 érmet nyert, ebből 41 volt arany. Magyarország 1972 óta összesen 31 arany-, 50 ezüst- és 63 bronzérmet szerzett.

A XVI. nyári paralimpiai játékokat eredetileg 2020. augusztus 25. és szeptember 6. között tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztották. Először fordult elő, hogy a nyári játékokat (paralimpia, olimpia egyaránt) új időpontra kell ütemezni. A tokiói paralimpián 540 versenyszámban 22 sportág legjobbjai, közel 4400 parasportoló méri össze tudását. (MTI)