Putyin Obama ellen hangol
Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin orosz államfő most esélyt lát arra, hogy – kevesebb mint három hónappal azután, hogy őt kezelték páriaként a világ vezető ipari hatalmainak csúcstalálkozóján – a közvéleményt Barack Obama amerikai elnök ellen fordítsa.
Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin orosz államfő most esélyt lát arra, hogy – kevesebb mint három hónappal azután, hogy őt kezelték páriaként a világ vezető ipari hatalmainak csúcstalálkozóján – a közvéleményt Barack Obama amerikai elnök ellen fordítsa.
Az esetleges katonai beavatkozás feletti dilemmája miatt Barack Obamára nehezedik nagyobb nyomás, mielőtt részt vesz a legfejlettebb és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az EU-t tömörítő G20-as csoport szentpétervári csúcstalálkozóján, amelyet csütörtökön és pénteken tartanak.
Az amerikai elnök szombati nyilatkozatával visszatáncolt korábbi álláspontjától, és bejelentette: a kongresszus felhatalmazását fogja kérni a Szíria elleni, általa már elhatározott katonai fellépéshez.
A G8-as csoport júniusi észak-írországi csúcstalálkozóján ezzel szemben Vlagyimir Putyin érezhette magát elszigetelve Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének támogatása miatt, ugyanis teljesen egyedül maradt a szíriai kérdés rendezésével kapcsolatos véleményével. Stephen Harper kanadai kormányfő kimondta azt, amit a többi résztvevő nem akart: „ez nem a nyolcak, hanem a hetek és plusz egy ország találkozója”. A kanadai politikus azon háborodott fel, hogy szerinte Moszkva Szíriával kapcsolatos álláspontja túlságosan eltér a többi fejlett államétól.
Azóta sem sikerült megegyezésre jutnia az ENSZ Biztonsági Tanácsának, ugyanis az orosz államfő nem hajlandó változtatni álláspontján. Putyin elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint a Bassár el-Aszadhoz hű kormányerők augusztus 21-én vegyi fegyverekkel támadtak a lakosságra.
Egyre nő a nyomás a katonai beavatkozást leginkább pártoló Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia vezetőin, ennek kapcsán Putyin gúnyos megjegyzéseket tett Obama Nobel-békedíjára, valamint teljes kudarcként ábrázolta Washington külpolitikáját.
Putyin szerint nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok az utóbbi évtizedekben hány alkalommal kezdeményezett fegyveres összecsapásokat a világ különböző régióiban.
„Vajon ez megoldott egyetlenegy problémát is?” – kérdezte, és Irakot, valamint Afganisztánt említette, ahol „sem nyugalom, sem demokrácia nincs, amelyre partnereink törekedtek”. Úgy vélte, hogy mindezt figyelembe kell venni, mielőtt a bombázásokról döntést hoznak, hiszen azoknak békés lakosok is áldozatul esnek.
Az orosz államfő szombati vlagyivosztoki munkalátogatásán azt mondta újságíróknak, hogy „elképesztő ostobaság” lett volna a szíriai kormány részéről, ha akkor vetett volna be vegyi fegyvert, amikor hadserege nyerésre áll az ellenzéki erőkkel szemben.
A hónapok óta tartó nyomásgyakorlás ellenére Putyin ismét világos üzenetet küldött a nyugati országoknak: kész a Szíria melletti kiállásra a szentpétervári G20-as csúcson, és lehetőséget lát arra, hogy az Egyesült Államokat állítsa be a bajok okozójaként.
