Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés erre hadiállapotot vezetett be.
Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak
Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajnának és vezetésének a sorsa a jövőben, kijelentette: „a többi az ukrán nép döntésének kérdése”.
A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és hajlandó-e tárgyalni erről.
Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a „megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.
Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal
Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.
Az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Kijev megyében lezuhant az ukrán légierő egyik AN-26-os gépe. A repülőgépen 14-en voltak, közülük öten életüket vesztették.
A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe vezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból.
Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.
„Ukrajna megvédi magát, és nem adja fel szabadságát, bármit is gondoljanak Moszkvában” – idézte az Ukrinform hírügynökség az elnök szavait.
Kijelentette, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. „Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz. Ők jöttek a mi földünkre” – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy Ukrajnát földön és levegőben is megtámadták, a hadsereg feltartóztatja az ellenséget, de most szüksége van a lakosság támogatására is. Az ukrán államfő felszólította az ukránokat, hogy mindenki, aki kész megvédeni az országot, jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.
A NATO és az EU együttesen ítéli el az orosz katonai beavatkozást
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtök délutáni közös brüsszeli sajtótájékoztatóján együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet.
A sajtótájékoztatón Stoltenberg kifejtette: „a NATO az Európai Unióval együtt Ukrajna bátor népe mellett áll, támogatja az ország szuverenitását, területi integritását és jogát az önvédelemhez”. A főtitkár üdvözölte, és az „egység erős üzenetének” nevezte az EU által bejelentett szankciókat.
Von der Leyen elnök úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió és a NATO munkája „eddig is szorosan kiegészítette egymást”, de ez a válság még közelebb hozza a két szervezetet.
„Közös kötelességünk, hogy szembeszálljunk az elmúlt évtizedek legsúlyosabb, Európában elkövetett agressziójával. Egységünk a legnagyobb erőnk. Moszkva ezt nagyon jól tudja, ezért mindent megtesz, hogy megosszon minket, de ennek éppen az ellenkezőjét érte el. Egységesebbek és elszántabbak vagyunk, mint valaha. Egy unió, egy szövetség vagyunk, egyetlen célban egyesültünk” – hívta fel a figyelmet beszédében Stoltenberg.
Az elnök szerint az Oroszország elleni új szankciócsomag, amelyről az uniós tagállamok vezetői csütörtök esti találkozójukon tárgyalnak, „keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.
Románia NATO-egyeztetést sürget
Románia az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkének aktiválását kezdeményezi az Ukrajnát ért orosz támadás miatt – jelentette be csütörtökön közösségi oldalán Bogdan Aurescu román külügyminiszter.
A hivatkozott cikk szerint a NATO-tagországok tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
Aurescu szerint a NATO-nak egyeztetési mechanizmust kell működésbe hoznia, amely figyelemmel kíséri az Ukrajna ellen irányuló orosz támadás biztonsági kihatásait.
A román külügyminisztériumban válságstábot hoztak létre, hogy konzuli támogatást nyújtsanak az Ukrajnában tartózkodó román állampolgároknak. Csütörtök délig harminc román állampolgár igényelte a kimenekítését. A kijevi román nagykövetség, valamint az odesszai és csernovici főkonzulátus, illetve az aknaszlatinai konzulátus folyamatosan kapcsolatban van azokkal a román állampolgárokkal, akik bejelentették tartózkodási helyüket a külképviseleteknél.
Szükségállapot Moldovában, lezárták az ország légterét
Az Ukrajnát ért csütörtök reggeli orosz támadás nyomán a moldovai kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet, és az ország légterének lezárásáról döntött.
Maia Sandu moldovai elnök csütörtök délelőtti televíziós beszédében – amelyet a romániai hírtelevíziók is élőben közvetítettek – elmondta: reggel ülésezett a moldovai Legfelsőbb Biztonsági Tanács, melynek határozata nyomán a kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet.
Az elnök arról is beszélt, hogy több, Ukrajnába tartó utasszállító repülőgép az ukrajnai fejlemények miatt a chişinăui nemzetközi repülőtéren szállt le. Hozzátette: Moldova gondját viseli a Chişinăuba érkezett állampolgároknak.
Maia Sandu hazatérésre kérte az Ukrajnában tartózkodó moldovai állampolgárokat. Azt is hozzátette: szükség esetén országa több tízezer menekültet tud befogadni.
Az Agerpres hírügynökség Andrei Spanut, a moldovai infrastruktúra és regionális fejlesztés miniszterét idézte, aki bejelentette: a Legfelsőbb Biztonsági Tanács javaslatára helyi idő szerint 14 órától lezárják Moldova légterét, és az országba tartó repülőgépeket más repülőterek felé irányítják.
Pánikszerűen menekül Ukrajna lakossága
Az orosz katonai invázió miatt pánikba esett emberek ezrei végeláthatatlan sorban várakoztak csütörtökön arra az ukrán–román határon, Tereblecea térségében, hogy gyalogosan elhagyják Ukrajnát. Végcéljuk Románia vagy más európai országok városai. A gyalogosok mellett ukrán rendszámú gépkocsik százai várakoztak belépésre a Tereblecea–Siret határátkelő ukrán oldalán.
Az ukrán hatóságok csak a nőket és a gyermekeket engedik át Romániába. A férfiak közül csak azok léphették át a határt, akiknek az állandó lakhelyük nem Ukrajnában van. Ilyen körülmények között a határátkelő fémkapujánál számos babakocsis vagy gyermekét a karjában tartó nő várakozott átkelésre. A menekültek közül sokan csak egy bőrönddel indultak útnak a legszükségesebb holmijukkal.
A Romániába való belépéshez szükséges várakozási idő nagyon hosszú, de ez senkit nem tántorított el a sorban állók közül attól a szándékától, hogy elhagyja Ukrajnát.
Sorok a kárpátaljai határátkelőknél
Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál. A Kárpátalja.ma portál csütörtök délelőtti beszámolója szerint az országban kialakult helyzet miatt az emberek megrohamozták a boltokat és a benzinkutakat, a bevezetett hadiállapot miatt pedig többen elindultak Magyarország irányába. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a megyei állami közigazgatási hivatal honlapján közölte, hogy megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Minden tanintézmény távoktatásra tért át. A hágókon ellenőrzőpontokat állítottak fel, mind a kilépő, mind pedig a belépő forgalmat kontrollálják. A megyei vezető nyugalomra szólította fel a lakosságot. A menekültek elhelyezésével kapcsolatos kérdések gyors megoldása érdekében humanitárius törzskart állítottak fel. A tervek szerint a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, a Kárpátok hágóin túlról érkező ukrán állampolgárokat kárpátaljai szállodákban és szanatóriumokban helyezik el.
Izrael megkezdte az izraeliek és a zsidók kimenekítését
A már Lvivbe, a lengyel határ közelébe evakuált izraeli nagykövetség szerint mintegy 8000 izraeli tartózkodik jelenleg Ukrajnában. A követség munkatársai a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek elmondták, hogy szerdáig több száz kérvényt kaptak Kijevben élő izraeliektől, akik segítséget kértek tőlük a távozáshoz.
„Arra készülünk, hogy fogadjuk az izraelieket és a zsidókat, majd továbbszállítsuk őket Lengyelországba. Az elkövetkező órákban emberek tömegére számítunk. Felszólítjuk az izraelieket, hogy azonnal hagyják el Ukrajnát” – nyilatkozta Michael Brodszki, Izrael ukrajnai nagykövete a lapnak.
„Elárasztanak bennünket az izraeliek telefonhívásai, hajnali öttől nem hagyják abba a csörgést. A segítségre szorulók jöjjenek Lvivbe, minden izraeli állampolgárnak igyekszünk segítséget nyújtani. Egyelőre itt maradunk, de minden a helyi fejleményektől függ, és ha veszély fenyegeti a kiküldötteket, akkor természetesen innen is evakuáljuk őket” – tette hozzá a nagykövet. (hírösszefoglaló)