Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Sok magyar településen pünkösdi királyt választanak május 20-án, az ünnep második napján, és természetesen ilyenkor van királynéjárás is, csakúgy, mint az egykor jellemző volt a falvakban.
Régen a falvakban pünkösd második napján termékenységi varázslást végeztek a lányok. Portáról portára járva, a „Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja” rigmust ismételgetve – innen a „mavagyonolás” elnevezés – kívántak bő kendertermést a háziaknak. Királynőjüket magasra emelve, mondták-kiáltották: „Ekkora legyen kendtek kendere!”
A kender egykor igen fontos haszonnövény volt, rostjáért termesztették, amelyből fonal készült, abból pedig szöveteket, vásznakat, köteleket gyártottak. A kenderkóróról vízben áztatással választották le a rostokat, amit napon szárítottak, aztán törték, tilolták, a csepűből pedig fonalat fontak. A legjobb műszaki szövetek, vitorlavásznak, hevederek, ponyvák, zsákok és kötelek még ma is kender alapanyagból készülnek. A megválasztott pünkösdi király pedig különös előjogokkal rendelkezett a falvakban – emelte ki Kisgyörgy Tamás, a Sóstói Múzeumfalu munkatársa – egyebek mellett egy éven át a település minden mulatságába hivatalos volt, a helyiek állták a számláját a kocsmában. A „koronával” legénybírói szerep is járt, a fiatal fiúk vitás kérdéseiben ő döntött végérvényesen.
Manapság az ünnepség pünkösdhétfőn királynéjárással és királyválasztó ügyességi versennyel kezdődik, divatbemutatón népviseletekben vonulnak fel, és különböző szórakoztató programok, pl. íjászat, szekerezés, lovaglás, kézműves foglalkozások, nemezelés, csuhézás, similabda- és pásztorrózsa-készítés, mézeskalácsos, cipész, kádár, kerékgyártó, kovács és a fazekas mesteremberek bemutatói szórakoztatják a közönséget.