Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A július elsejétől érvénybe lépett, és a családorvosokkal augusztus elsejétől megkötött egészségügyi keretszerződés előírja a 40 év fölötti egészséges felnőttek szűrővizsgálatát. Lévén nagyon általános megfogalmazásról szó, a részletekről dr. Vass Levente szakpolitikust, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárát kérdeztük, aki korábban parlamenti képviselőként a betegjogi törvény kidolgozásában vett részt.
– A szűrővizsgálatokkal kapcsolatosan a biztosítottakban több kérdés is fölmerült, ezekre szeretnénk megtudni a választ.
– Bár kritikus hangot ütök meg, de azért, hogy a végén a kedves olvasókkal levonhassuk a következtetést, hogy minden előrelépés, minden ilyen és ehhez hasonló rendelkezés jobb irányba tereli a rendszert. A kritikus hang ellenére összességében örvendenünk kell, hogy egyáltalán foglalkozni kezdtek ezzel a lehetőséggel – fogalmazott dr. Vass Levente.
Ami a bírálatot illeti, az egészségbiztosítási rendszer pótcselekvést végez. Elvárnánk, hogy a különböző betegségek, az életkor, a családi, genetikai okok miatt a szülők, nagyszülők betegségeitől függő kockázati csoportokba sorolja a biztosítottakat, és ennek alapján személyre szabottan írják elő, hogy milyen kivizsgálást, laboratóriumi analízist kell elvégezni (vérvizsgálat, ultrahangvizsgálat, CT-felvétel, a véranalízisen belül speciális laboratóriumi eredmények igénylése…) Ehelyett az egészségbiztosítás a 40 évet betöltött személyeknél kizárólag a vérből nyerhető analíziseket finanszírozza az addigi szerződések értékei fölött a vizsgálatokat végző egészségügyi intézményeknél. A laboratóriumok, jelentést téve a hónap végén, a biztosítási pénztár többletfinanszírozásából elvégezhetik a véranalízist, ha a családorvos javaslatára a biztosított igényelte azt. Ez számomra nem elegendő olyan egészségügyi szakpolitikusként, akinek ezelőtt két évvel a betegjogi törvénybe az RMDSZ-es kollégáim támogatásával sikerült bevezetni azt, hogy a pénztár köteles a biztosítottak összes prevenciós vizsgálatát elvégezni.
Ha azt nézem, hogy egy lépés megtörtént, hogy legalább elindították ezt a folyamatot, aminek félév múlva újabb lépések bevezetése lehetne a következménye, akkor elégedett vagyok, és a kritikus hangvételt mindössze noszogatásnak tartom.
– Visszatérek a kérdésre: hogy fog lezajlani az előírás életbe ültetése? A páciensnek kell-e jelentkeznie, hogy kivizsgálást szeretne, vagy a családorvos keresi ki a jegyzékén azokat a biztosítottakat, akik betöltötték a 40. évüket, és tesz javaslatot, hogy vegyenek részt az úgynevezett szűrésen? Honnan lehet tudni például, hogy valaki makkegészséges, ha a kisebb-nagyobb egészségi gondjait elhallgatja?
– Éppen az a probléma, hogy mindössze laboratóriumi analíziseket igényelve semmi egyéb nem történik, mint az, amit az egészségbiztosítási pénztár 2008-ban az akkori liberális miniszter kezdeményezésére elindított, és aminek nem lett rendszerszintű eredménye a lakosság egészségi állapotjavításában. Voltak egyértelmű azonnali előnyei, hiszen az egyszerű laboratóriumi vizsgálatokból az ismerősi körünkben is találtak olyan személyeket, akár orvost is, akinek diagnosztizálták a betegségét. Viszont egy általános érvényű, egyszerű laboratóriumi szűrővizsgálatra a családorvosoknak eddig is joguk volt elküldeni a jegyzékükön szerepelő személyeket. Ha úgy gondolták, hogy valakinek az erőnléte, bőrszíne azt sugallta, hogy esetleg valamilyen probléma lehet, eddig is kérhették a kivizsgálást. A különbség mindössze annyi, hogy most a 40 év fölötti biztosítottakról beszélünk, akik attól a hónaptól, amikor a 40. évüket betöltik, egy ingyenes véranalízisre jogosultak. Tehát összességében véve nem egy innovatív prevenciós programról van szó, hanem mindössze csalóka reményt kelt, hogy azok a biztosítottak, akiknek a laboratóriumokkal megkötött szerződés alapján már nem jutott pénz abban a hónapban, mostantól ügyeskedve ezt fedezhetik.
Ha látszólag egészséges ember vagyok, de vannak csak általam ismert tüneteim, olyan feltételezéseim, amelyekről nem számolok be – például, hogy szárad a szám, amiről arra gondolhatok, hogy magas a vércukorszintem –, anélkül, hogy betegséget jelentenék, közös megegyezés alapján elmehetek egy szűrő laborvizsgálatot elvégeztetni. De azokra a véreredményekre, amelyek esetlegesen egy egészségesnek tűnő ember hererákjának, mellrákjának a meglétére engednének következtetni, a tapintás során a szakember által objektíven dokumentálva, a finanszírozás nem tér ki, a családorvosnak nem engedélyezi ennek az igénylését térítésmentesen.
Olyan körülmények között, hogy a szűrhető megbetegedések kockázati csoportjainak 95 százaléka 40 éves kor fölötti, például az onkológiai megbetegedések szempontjából, egy megelőző program első lépéseként elfogadható kezdeményezésről van szó. Mindezt azonban prevenciónak hívni, és úgy beállítani, hogy az általunk előírt törvényi rendelkezést próbálja betartani, nagy túlzás.
Véleményem szerint itt gyorsan kellene lépni olyan irányba, hogy az ultrahangvizsgálat, a mammográfia, a CT, az érzéstelenítésben végzett vastagbéltükrözés, a bronhoszkópia és különböző kisebb preventív műtéti beavatkozások elérhetőek legyenek akár a fiatalabb korosztály számára is. A különböző vizsgálatok finanszírozhatóvá kell váljanak a betegségek, a kockázati korosztályok mellé rendelve, és itt gyermekkori és ritka betegségekre is gondolok. Erre a biztosítási pénztárnak előzetesen külön szerződéseket kell kötnie a magán- és az állami szolgáltatókkal egyaránt, és akkor is engedélyezni kell a vizsgálatok igénylését, ha a családorvosnak van már szubjektív vagy objektív lelete, tapasztalati alapon szerzett véleménye arról, hogy sürgősen el kell végezni a szűrővizsgálatot, hiszen a páciensnek vannak már lappangó tünetei, családi halmozódás vagy életvitele miatt esetleg hamarabb jelentkezik a betegség.
A mostani rendelkezés nem szögezi le, hogy ki kell kezdeményezze, csak annyit, hogy a laborvizsgálatot a családorvos kérésére lehet elvégezni. Tehát a kezdeményezés jöhet az orvos vagy a listán lévő páciens részéről, de az adminisztratív javaslat csupán a családorvostól indulhat. Ez rendben lenne, ha más kivizsgálásokat is tudna indítványozni minden betegére, más szakorvosokkal való konzultáció biztosító általi megfizetésével, és a két orvos közötti kollaboráció támogatásával. Ilyen irányú javítások bevezetését javasoltam.
– Szabályozták-e, hogy havonta hányat küldhet?
– Nincs jól végiggondolva, az én értelmezésemben félévente. Ebből kiindulva úgy gondolom, hogy a rendszer nem fogja elérni azt a célját, amiért bevezetik, és csak egy egyszerű, sima finanszírozási alternatívát fog jelenteni a laboratóriumok számára. Ugyanakkor nehéz helyzetbe hozza a beteget és a családorvost is, mert megtörténik, hogy a vérvétel esetén még kérhető analíziseket, amelyek fontosak lennének a kórkép megállapítása szempontjából, preventív módon a családorvos már nem tudja felírni, ezért a betegnek vissza kell mennie, és újabb analíziseket igényelnie, amely újabb szúrásokkal és vérvétellel jár. Minden érdeklődőnek azt javasolom, hogy a lehetőségekről konzultáljon a családorvosával, mert ez a szabályozás többnek akar látszani, mint amennyi lehetőséget nyújt egyelőre az egészségügyi rendszer és a betegeink számára.
Elkezdik a szerződésbontás procedúráját a Brantner köztisztasági vállalattal