Politika – Feddhetetlenségi Ügynökség – összeférhetetlenség – érdekellentét (III.)

Amint azt az előző részben írtuk, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség a köztisztviselők vagyonosodását vizsgálhatja annak megállapítása érdekében, hogy mandátumuk alatt, köztisztviselői funkciójukkal esetlegesen visszaélve nem szereznek-e törvénytelenül vagyont. A törvénytelen vagyonosodás egyik jele, amikor a bizonyítható és a tényleges vagyon között több mint 10 ezer euró eltérés van.

A törvénytelen vagyonosodás mellett azonban az ügynökség még két másik esetleges tényállás fennállását is vizsgálja: egyik az összeférhetetlenség (incompatibilitate), a másik pedig az érdekellentét (conflict de interese)  esete. Ezzel kapcsolatosan az ügynökség internetes honlapján részletes útmutatások vannak, amelyeket többek között felhasználtunk és ismertetünk tájékoztatónkban.

Érdekellentét áll fenn abban az esetben, amikor egy közméltóság a közméltósági jogosítványok gyakorlásában olyan döntést hoz vagy vesz részt egy ilyen döntés meghozatalában, amelyben személyes érdeke van. A döntést meghozhatja az illető köztisztviselő is, de az is elég, ha részt vesz a döntési folyamatban. A személyes érdek akkor is fennáll, ha az illető közméltóság vagy hozzá közel álló személy (pl. rokon) érdekelt az ügyben. Többfajta érdekellentét létezik, attól függően, hogy a közméltóság meghozta-e már a kifogásolt döntést. Ennek alapján van potenciális, aktuális és befejezett összeférhetetlenség.

Pl. egy állami személyszállító társaság vezetője testvérének személyszállító eszközöket forgalmazó magán kereskedelmi társasága van. Ez csak potenciális érdekellentét. Aktuálissá válik ez, amennyiben az illető állami cég üzleti tárgyalásokba kezd az illető kereskedelmi társasággal. Ebben az esetben az érdekellentét aktuálissá válik. Amennyiben viszont az üzleti tárgyalások következtében szerződést kötnek személyszállító eszközök vásárlására az illető társasággal, az érdekellentét befejezetté válhat. Potenciális érdek-ellentét esetében önmagában ennek a helyzetnek nincsen semmilyen következménye, viszont amennyiben aktuálissá válik a helyzet (az adott példában elkezdődnek az üzleti tárgyalások), az illető állami vezető nem vehet részt az üzleti tárgyalásokban, azzal kapcsolatosan döntést nem hozhat, és értesítenie kell feljebbvalóját. Amennyiben ezt nem teszi meg, érdekellentét jelenik meg.

Az érdekellentétnek súlyos következményei lehetnek, ugyanis a román büntető törvénykönyv (Cod penal) és a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó 2000. évi 78. sz. törvény bűncselekményként is minősíti az érdekellentéteket. Ugyanakkor adminisztratív jogszabályok is vonatkoznak az érdekellentétekre. Egy érdekellentét következtében megjelenhet olyan helyzet, amely eredményeképpen nem állapítják meg az illető büntetőjogi felelősségét, de adminisztratív szempontból szankcionálják és elveszti közméltósági funkcióját, illetve egy bizonyos ideig nem is foglalhat el ilyen pozíciót.

A büntetőjogi törvénykönyv szerint 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve a közügyektől való eltiltással büntetik azt a köztisztviselőt, aki ezen minőségében olyan döntést hozott vagy vett részt ennek meghozatalában, amelynek eredményeképpen közvetlen vagy közvetett módon anyagi előnyt szerzett saját maga, vagy házastársa, vagy második fokú rokona (rudă), vagy hozzátartozója (afin – a házastárs rokonai) számára. Ugyanez érvényes, amennyiben az anyagi előnyt olyan harmadik (tertă persoană) szerezte, akivel az illető személy az elmúlt 5 évben kereskedelmi kapcsolatokban (relaţie comercială), vagy munkaviszonyban (relaţie de muncă) állt, vagy akitől bármilyen természetű (tehát nemcsak anyagi) juttatásokat kapott vagy kap.

A fenti büntetőjogi rendelkezések nem alkalmazandók a jogszabályok (acte normative) meg-hozatala esetén, hiszen ebben az esetben egyéni érdek nehezen azonosítható, a jogszabályok ugyanis általánosak és mindenkire vonatkoznak, az meg mégsem lehetséges, hogy egy parlamenti képviselő mondjuk egyszerre húszmillió személlyel legyen érdekkonfliktusban…

A fenti bűncselekmények nem korrupciós bűncselekmények, viszont bizonyos esetekben erről is beszélhetünk. Eszerint ha saját vagy harmadik személy számára történő haszonszerzés céljából a betöltött funkcióval összeegyeztethetetlen kereskedelmi vagy pénzügyi tevékenységet végez az illető közszolga (utóbbi esetben belső információkat felhasználva), már korrupciós bűncselekményről beszélünk. Ha pártban, érdekvédelmi szervezetben vagy nonprofit szervezetben vezető szerepet betöltő személy az ebben a minőségében rendelkezésére álló autoritást felhasználva ér el törvénytelen hasznot, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Pl. egy párt vezetője utasít egy, a párt színeiben mandátumot szerzett polgármestert egy bizonyos közbeszerzési munka (pl. útfelújítás) meghatározott cég vagy személy számára történő odaítélésére. Ebben az esetben akár a zsarolás bűncselekményének tényállása is megvalósulhat, ami ebben az esetben súlyosabban büntetendő.

Adminisztratív szempontból több jogszabály szabályozza, hogy egy bizonyos köztisztviselő mikor van érdekellentétben. Így például a 2001. évi 215. sz. a helyi közigazgatásról szóló törvény, a 2003. évi 161. sz. törvény a közügyek átláthatóságáról, a 2004. évi 393. sz. törvény a köztisztviselők jogállásáról, valamint a már említett 2010. évi 176. sz. törvény mind rendelkezik bizonyos érdekkonfliktusokról.

Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy amint az észrevehető, a jogszabályi környezet szövevényes, túlburjánzó és ellentmondásos. Ezért lehetséges az, hogy aberráns helyzetek is előállnak, amelyek során egyik törvényes kötelezettség ellentmond a másiknak. Legjobb, de ugyanakkor sajnálatos példa a nemrég a marosvásárhelyi helyi tanácsos és volt alpolgármester Peti András esete, akit a Marosvásárhelyi Táblabíróság felmentett az összeférhetetlenség vádja alól, amiért eleget téve törvényes kötelezettségének a polgármesteri hivatal képviselőjeként vett részt egy iskolaszéki tanácsban. Ezt a helyzetet amúgy nemrég, az RMDSZ törvénykezdeményezése által megoldották.

A következő részben az összeférhetetlenségről (incompatibilitate) fogunk beszélni, amely nem azonos az érdekellentéttel.

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro