Politika – Feddhetetlenségi Ügynökség – összeférhetetlenség – érdekellentét (II.)

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség tevékenységét mindig is sok megalapozott vagy megalapozatlan kritika érte, és több alkotmánybírósági határozat tárgya is volt. Egy 2010-es alkotmánybírósági döntés értelmében például alkotmányellenesnek minősült az ügynökség azon törvényes felhatalmazása, hogy a köztisztviselők vagyonnyilatkozatával és érdeknyilatkozatával, valamint az esetleges érdekkonfliktusokkal és összeférhetetlen- ségekkel  kapcsolatosan nyomozati cselekményeket foganatosítson.  Ez a döntés nagyon is jogos, hiszen a román jogrendszerben csakis a büntető törvénykönyv által nevesített szervek rendelkeznek bűnüldöző jogkörrel (ügyészség, rendőrség) a pontosan meghatározott eljárási garanciák mellett. Nem normális, hogy ezeken kívül külön speciális nyomozó szervek jöjjenek létre, ugyanúgy, ahogy a bírósági szervezet is egységes, alkotmányos rendelkezés tiltja, hogy külön bíróságokat hozzanak létre, mint például a rossz emlékű kommunista rendszer idején létrehozott népbíróságok vagy rögtönítélő bíróságok. A fentebbi döntés alapján az ügynökség ezen jogosítványát hatályon kívül helyezték.

Eredetileg a törvény egy széles körű köztisztviselői réteg számára írta elő azt a kötelezettséget, hogy az ügynökség számára megküldje vagyonnyilatkozatát, illetve érdeknyilatkozatát, amelyeket aztán az ügynökség saját internetes honlapján közölt, ezt azonban ugyancsak a fentebb említett alkotmánybírósági döntés helyezte hatályon kívül. Ebben az esetben az indoklás jogtechnikai jellegű volt, érdemben nem nyilvánította alkotmányellenesnek a köztisztviselői nyilatkozatok begyűjtését, centralizálását és ellenőrzését, hanem azzal érvelt, hogy erre vonatkozóan már létezik jogszabályi előírás, a  115/1996. sz. törvényben, amely rendelkezik a köztisztviselői nyilatkozatok nyilvánosságra hozataláról, erről kétszer rendelkezni, párhuzamosan, fölösleges. Mellesleg feltevődik a kérdés, hogy milyen minőségű az a törvényhozás, amely egy jogtechnikai szempontból ennyire rossz és inkoherens törvényt hoz, amelyet az Alkotmánybíróság ízekre szed, és amelyet azelőtt is folytonosan módosítottak. Az irónia az, hogy ez a jogszabály nagyon érzékenyen érintette és érinti a parlamenti képviselőket és szenátorokat is, legalább a saját érdekükben érdemes lett volna odafigyelni, mit és hogyan szavaznak meg. A törvényből majdnem semmi nem maradt az alkotmánybírósági döntés után, illetve az ennek alapján hozott 176/2010-es módosító és kiegészítő törvény után.

Végül a nyilatkozatok közzétételének módját egy későbbi, a 176/2010-es törvény szabályozta. Ennek a törvénynek az alapján 39 kategóriájú köztisztviselő, közméltóság és közméltóságra pályázó személy (jelölt) kell a vagyon- és érdeknyilatkozatot kitöltse, melyek között az államelnöktől kezdve a helyi választottakon keresztül egészen a bírókig és ügyészekig mindenki szerepel. A nyilatkozatokat a megfelelő intézményhez kell letenni, amelyeket egy erre kijelölt személy másolatban továbbít az ügynökségnek. Az ügynökség a maga során elemzi a nyilatkozatokat, megállapítva az esetleges érdekellentéteket és összeférhetetlenségeket.  Az ügynökségen alkalmazott ellenőrök központosítják a nyilatkozatokat és ellenőrzik azokat. Így például egyik ellenőrzési szempont az, hogy az illető köztisztviselő a köztisztviselői mandátum alatt mutatott-e számottevő vagyongyarapodást. 

Számottevő vagyongyarapodásként határozza meg a törvény azt az esetet, amikor a köztisztviselői mandátum alatti vagyon és az ugyanezen periódus alatti bevételek között az eltérés meghaladja a 10.000 eurót vagy annak lejben kifejezett értékét. Az ellenőrzés másik célja az esetleges törvényes összeférhetetlenségek és érdekkonfliktusok azonosítása. Ezekről az esetekről, hogy tulajdonképpen mi is az érdekellentét, illetve az összeférhetetlenség, a következő részben fogunk beszélni részletesebben, ezek ugyanis konkrét helyzetekre és állami funkciókra vonatkoznak. A vagyonellenőrzési eljárás (a fent említett 10.000 eurós különbség esetén), valamint az érdekkonfliktusok és összeférhetetlenségek ellenőrzése a köztisztviselői mandátum teljes egésze esetén lefolytatható, illetve annak megszűnése után még három évig kezdeményezhető. Az ellenőrzési eljárást hivatalból vagy bejelentésre indíthatja el az ügynökség. 

A rosszhiszemű eljárás elindítása az eljárást kezdeményező személy jogi felelősségét vonja maga után. Az ügynökség ellenőreinek az ellenőrzendő ügyeket véletlenszerűen osztják ki. A beküldött nyilatkozatokból az érzékeny személyes adatokat kiveszik, majd feltöltik őket az ügynökség oldalára, ahol ezek az illető köztisztviselő mandátuma alatt, valamint utólag három évig elérhetők. 

A vagyonellenőrzési eljárás során az ellenőrzött személyt meghallgatják. A meghallgatásig csak nyilvános adatokat ellenőrizhet az ellenőr, utána pedig harmadik személytől kérhet be nem nyilvános információkat (pl. cégek, bankok). A vagyonellenőrzés kiterjed az ellenőrzött személy házastársának és gyerekeinek vagyonára is. A vagyonellenőrzési eljárás során az ellenőrzött személyt képviselheti ügyvéd, illetve a vagyonosodással kapcsolatosan szakértői vélemény elkészítését rendelik el. Az ellenőrzés eredményéről jelentést készít az ellenőr a vizsgált személy végső meghallgatása után. A vagyonellenőrzési jelentést kiküldik a vizsgált személynek, és amennyiben indokolt, az adóhatóságoknak, a bűnüldöző szerveknek, fegyelmi szerveknek, valamint a köztisztviselők vagyonosodását ellenőrző szerveknek. Az adóhatóságok és a bűnüldöző szervek esetén a fenti jelentéseket kötelező módon elemezni kell, majd ezek alapján – amennyiben indokolt – sürgősségi eljárással indítják el a megfelelő eljárásokat (pl. büntetőügy). Törvénytelen vagyonosodás esetén a vizsgált személy összefér- hetetlenné válik. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro