Polgármestert Vásárhelynek!
Amiért én némi fenntartással élek a próbálkozást illetően, hogy lesz-e jelöltségre igazán alkalmas személy, illetve olyan, aki megválasztása esetén el tudná végezni a sok éve elvégzetlen polgármesteri teendőket.
Jövő évben újra polgármestert és önkormányzatot választanak az országban.
Értékelendő kezdeményezés városunkban az előválasztások szervezése, kiválasztani a polgármesteri tisztségre méltó, netán alkalmas jelöltet.
Amiért én némi fenntartással élek a próbálkozást illetően, hogy lesz-e jelöltségre igazán alkalmas személy, illetve olyan, aki megválasztása esetén el tudná végezni a sok éve elvégzetlen polgármesteri teendőket.
Mert van ugyan választott polgármestere városunknak, de igazi vezetője, városgazdája, aki látja a jövő városát, ahol a ma jobb mint a tegnap, de a holnap még jobb lehet, és tenne is ezért valamit, ilyen személy rég nincs a hivatalban.
Ezért városunknak nemcsak jó jelöltje, hanem a feladat betöltésére alkalmas személyre van szüksége, aki ismeri mindennapi gondjainkat, de látja a jövő városát is, képes megálmodni, vagy ha úgy jobban tetszik, eltervezni mindazt, amitől valóban jobban él majd minden korosztály, és ami számomra a legfontosabb, értelmet ad a felnövekvő nemzedéknek itthon maradni és részt venni az építésben, ami nélkül egy közösség csak fogy és romlik, amint ez történt az elmúlt években.
És ez nem játék, amivel különféle nevű szervezeteink vezetői kitöltik üres óráikat, hanem rólunk szóló történelem, ami éveken át úgy „termeli” a kudarcot kudarc után, hogy soha nem okulunk a történtekből, négyévenként ismétlődik ugyanaz az előadás.
Most javítani akarunk, de hogy ez valóban jelentsen is valamit, mielőtt felelős vezetőink ránk, a „népre” bíznák a döntést, ha (elő)választást akarnak, találjanak alkalmas jelölteket.
Jó, ha több van, hiszen csak akkor lehet választani, de a választás alapja ne az legyen, hogy „a vakok országában a félszemű a király”.
A jelölt(ek)nek legyen múltja, mert a fiatal kornak sok előnye van, de a városvezető nem a hivatalba lépése után kell kezdje a tanulást.
A jelölteknek legyen vállalható múltjuk, olyan, amiben nincs rejtegetnivaló, és ami alkalmassá teszi majdan a tisztségre.
Tudja elmondani, hogy mit fog tenni, de azt is, hogy ezt hogy képzeli el, mert a szép szavak mit sem érnek, ha nincs más alapjuk, csak a jó szándék.
Emlékszünk az egykori államelnök jelmondatára, „să trăiţi bine” – éljetek jól! –, csak azt felejtette el elmondani, hogyan tehetnénk ezt meg mi, egyszerű szavazópolgárok.
És a jelöltünk legyen makacs – emlékezzünk Bernádyra! –, ne akarjon feltétlenül mindenkinek a kedvében járni és csak tetszetős, jól hangzó dolgokat mondani a választóknak.
Elvárom tőle, hogy ne hallgasson rám olyan dolgokban, amelyekhez jobban ért, mint én, és ha a közösségünk érdeke épp nem egyezik az én mai személyes érdekemmel.
Legyen közösségünk tagja, de ne feledje, mint ahogy a mostani főhivatalnok teszi, hogy csak akkor boldog egy város, ha minden lakója otthon érzi benne magát, természetesen akkor, ha a mi városunk lakójaként viselkedik.
A jelölt tudjon szólni a választókhoz, és ne az esetleg jelölő szervezet, hanem saját képességei adjanak neki biztonságot és meggyőzőerőt a harcban.
Tudja hihetően elmondani több nyelven, hogy milyen lesz városunk nyolc év múlva, mert a valódi változásokhoz ennél kevesebb nem elég, mint ahogy azt is tudjuk, hogy alkalmatlan vezetővel akárhány esztendő kevés.
Tudom, könnyű tanácsot adni.
Arra is emlékszem, milyen nehezen találtuk meg az első polgármesterünket, aki az akkori helyzetben becsülettel ellátta feladatát.
Emlékszem a többi készülődésre, próbálkozásra is.
Talán 1996-ban voltunk a legközelebb a demokrácia és a szakmaiság szerencsés találkozásához.
Aztán volt olyan jelöltünk is, akit ugyan nem „előválasztottunk”, de biztos vagyok benne, hogy minden jelölt és polgármester közül a legközelebb állt volna sokat emlegetett egykori polgármesterünkhöz.
A mindenkori magyar átok miatt ő sem lehetett polgármester, és emiatt soha el nem évülő bűn terheli az ezt okozó ismert és ismeretlen „hősöket”.
És most itt az alkalom, hogy ismét jelöltet állítsunk, de ennek értelme csak akkor van, ha megtaláljuk a valóban alkalmas személyt, és utána meggyőzzük egymást, hogy ő mindannyiunk jelöltje, és megnyerjük neki a polgármesteri széket.
Jelöltet sajnos nem tudok javasolni, pedig biztosan van közöttünk, aki alkalmas erre a feladatra, és ha érezné maga mögött a közösség támogatását, elvállalná a megbízatást.
Lehet, alkalmat kellene teremteni, hogy bárki jelentkezzen, és egy hiteles, túlzott baráti kötődéstől mentes szakmai grémium mondjon először véleményt a pályázókról, csak ezután következzen a „politikai „ hovatartozás.
Sajnos valószínű, hogy ez ma itt, Marosvásárhelyen utópia, mint ahogy a szakmaiságra, szakértelemre való hivatkozás helyett más csatározások döntik el a jelöltek személyét a polgármesteri, tanácsosi tisztségre is.
Mégis leírtam mindezt, hátha segít, hogy legalább most helyesen járjunk el, és 2015–2016 új kezdetet jelentsen Marosvásárhelyen.
Mert 2016-ban Marosvásárhelyen egy új, alkalmas, közülünk való városgazdára van szükség, aki ismeri tegnapi-mai gondjainkat, és igénybe véve minden igazi városlakó energiáját, még felépítheti velünk és nekünk az eljövendő évek Vásárhelyét.
Molnár Gábor
