Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-06-20 14:30:47
Minél gömbölyűbb, kerekebb, annál egészségesebb – nemrég még ezt gondolták a szülők, ha csemetéjük pufókabb volt a többinél, a pluszkilók ma viszont inkább aggodalomra adnak okot. Megalapozottan. A túlsúlyosság és az elhízás a fejlett országokban a leggyakoribb krónikus betegség.
Aggasztó statisztikák
Dr. Kun Imrét, a Marosvásárhelyi Endokrinológiai Klinika orvosprofesszorát kérdeztük meg, mi a véleménye a gyermekkori elhízásról. A felnőttkori túlsúlyosság/elhízás oldaláról közelítette meg a kérdést, kiemelve, hogy az egészségügyi felmérések szerint több mint egymilliárd ember túlsúlyos, az elhízottak száma pedig 300 millió felett van. Románia a harmadik helyen áll Európában, ami a túlsúlyos felnőttek számát illeti, s a Parhon Intézetben elvégzett friss felmérés adatai szerint a gyerekek 40%-a küzd túlsúllyal. Az Egészségügyi Világszövetség évi egymillió halálesetet ír a túlsúly számlájára.
Á, majd elnövi! (?)
Interjúalanyunk kiemelte, az elhízott felnőttek közel felét azok teszik ki, akik már gyerekkorukban is kövérek voltak. Egyetlen kiló súlynövekedés a szív-érrendszeri betegségek kockázatát 3,1%-kal növeli, a cukorbetegségét 4,5-9%-kal. A gyerekkori elhízás azért különösen veszélyes, mert az ekkor felszedett kilóktól sokkal nehezebb megszabadulni. Ezért kiemelten fontos az elhízás megelőzése. Sok szülő azt feltételezi, hogy a gyerek hormonzavar következtében hízott el, pedig – a közhiedelemmel ellentétben – ilyen csak ritkán fordul elő. Több vizsgálat is kimutatta, hogy az elhízás járványszerű terjedése nem genetikai, hanem alapvetően környezeti tényezőkkel magyarázható.
A pluszkilókért a leggyakrabban a rossz táplálkozási szokások, a zsír- és szénhidrátdús táplálék valamint a mozgásszegény életmód a felelős. Bár a súlyfölösleg kialakulásához öröklődési tényezők is hozzájárulhatnak, mégis a család étkezési és testedzési mintái azok, amelyek a gyerek életmódját alakítják, mondja az orvos. Az elhízás elkerüléséért a szülők tehetnek a legtöbbet, éspedig úgy, ha odafigyelnek egyrészt saját életvitelükre, másrészt pedig a gyerekeikére. Az iskolások átlagban heti 20 órát töltenek a tévé vagy a számítógép előtt, és a kötelező iskolai sportórák mellett kevés testmozgást végeznek, a vizet gyakran helyettesítik üdítőkkel, és sós vagy édes rágcsálnivalóval „dúsítják” étrendjüket, így azok is hajlamosak a pluszkilók felszedésére, akiknél genetikailag nem áll fenn az elhízás veszélye – állítják a szakemberek.
Nemcsak testi, lelki teher is
A gyerekkori elhízás szövődményei: 2-es típusú diabétesz, érelmeszesedés, magas vérnyomás, légzőszervi gondok már fiatal korban megmutatkozhatnak. A többletsúly alatt az ízületek és a gerincoszlop is károsodhat, és súlyos esetben a máj működése is romlik annak elzsírosodása miatt.
A súlyfelesleg azonban nemcsak a szervezetet terheli, gyakran okoz lelki problémát is. – Akik súlytöbblettel küszködnek, nem tudnak lépést tartani a többiekkel. Az elhízott gyerekek ügyetlenebbül és kevesebbet mozognak, nem tudnak úgy teljesíteni, mint társaik. Előfordul, hogy kicsúfolják őket, így legközelebb inkább kimaradnak bizonyos tevékenységekből. Amiatt, hogy ügyességükkel nem tudnak kitűnni, visszahúzódottá, zárkózottá válnak, nem tudják azokat a társadalmi készségeket kialakítani, amelyekkel más gyerekek könnyebben boldogulnak, pl. nehezen barátkoznak, szórakozóhelyen nehezen találják fel magukat – mondja dr. Bordy Judith pszichológus.
– A legnagyobb gond kamaszkorban van, amikor amúgy is pszichikai változáson mennek át. A megfelelni vágyás, a saját testükkel való elégedetlenség frusztrációt vált ki. A legjobb, ha a szülő idejében észreveszi, hogy a gyerek elhízásra hajlamos, és az egész család életmódját átalakítja, nemcsak a táplálkozásra figyel jobban oda, hanem a mozgásra is nagyobb hangsúlyt fektet. Sokat segít, ha közös programokat szerveznek, ha a gyerek érzi, hogy támogatják. Minden kis eredmény önbizalmat ad, változtat a gyerek hozzáállásán, növeli a kitartását akár más területeken is. Arra azonban ügyelni kell, hogy a túlbuzgó igyekezet ne vezessen étkezési zavarokhoz, a bulimia és az anorexia legtöbbször fogyókúrával kezdődik – hívja fel a fogyókúra veszélyeire is a figyelmet a szakember.
Az életmód megváltoztatását tanácsolja dr. Kun Imre endokrinológus-professzor is: „Nagyon sok szülő úgy képzeli el, hogy az orvos majd felír egy tablettát, amitől a gyermek lefogy. Sajnos, ez még felnőttkorban sem így működik, hiszen az a néhány szer, ami regisztrálva van, gyenge hatékonyságú, nem teljesen biztonságos, gyermekekre tehát még nagyobb kockázatot jelent. Marad tehát a sokkal nehezebb feladat, a fogyókúrás diéta, illetve a mozgásszegény életmód megváltoztatása.”
Nem kell túl szigorú diétát bevezetni, sokkal elfogadhatóbb, ha a túlsúlyos gyerek lassan, egyenletesen ad le a kilóiból, tanácsolja az orvos. Nem kell eltiltani a gyereket az édességtől, de csak ritkán és mértékkel lehet fogyasztani. Az édes italok és üdítők kerülendők, helyettük víz, gyümölcstea vagy frissen facsart gyümölcslé ajánlott. A húsokat grillezve vagy párolva, a burgonyát főzve, nem olajban sütve, a zöldségeket nyersen vagy főve lehet fogyasztani. Az alma mellett a déligyümölcsök fogyasztását ajánlja.
Megelőzni jobb, mint gyógyítani
Bár a kilókkal való küzdelem magányos harcnak tűnik, egyre több olyan törekvés létezik, amely – legyen szó figyelemfelkeltő kampányról vagy gyakorlatba ültetett programokról – az egészséges életmódra, a betegségek, így a túlsúly kialakulásának megelőzésére is felhívja a figyelmet.
Az egészséges életmódra való nevelés, igaz, választható tantárgyként, de szerepel az iskolai tantervben is, az Európai Unió iskolásoknak szóló programja, a Minden napra egy alma többé vagy kevésbé sikeresen Romániában is működik, egyre több civil szervezet, egyesület dolgoz ki olyan programot, amely a sportolást, a mozgást támogatja, rádió- és tévékampányok, táborok szólnak az egészséges életmód mellett. A kérdés azonban az, hogy ezek mennyire hatékonyak, valóban segítenek-e? Lehet-e szerepük a gyerekkori elhízás megelőzésében, vagy segítenek-e a túlsúly leküzdésében?
Saját egészségünk azonban a saját felelősségünk, a gyermekek egészsége pedig a felnőtteké. Erre viszont időt és energiát kell szentelni, így elkerülhető sok olyan betegség, amely felnőttkorban jelentkezik.
Toth Ibolya